Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Keleti-Kárpátok vízfolyásai, tavai és víztározói

A duzzasztómű nyitható szerkezeti részt nem tartalmaz. A víztározó üzemi vízállását tengerszint felett 740 m magasra tervezték. Vízfelülete 300 ha, víztömege 100 millió m

3. A vízzel borított völgy hosszúsága: 7,4 km. A Ratosnyai-víztározó a Szék-, Középső-és Tiszapatakok összefolyásától D-re 1 km-re földből tömítő köpennyel készül, 720 m tszf. magasságban. A Dumitrelul Mare-patak völgyében épül egy nagyobb és két kisebb ülepítő a Fejti kénbánya részére. A Gyergyói-havasok szervesen illeszkednek be a KeletiKárpátok É-D-i irányba húzódó vonulatába. Hossza mintegy 50 km, szélessége 10-20 km, területe 800 km

2. É-on a Szék-patak völgye, Ny-on a Maros és az Olt folyók, K-en a Putna-patak és a Kis-Beszterce folyó határolja. A Fekete-Rez (1538 m) DNyi- oldalából 1350 m magasságban ered a 754 km hosszú Maros, a Tisza legbővízűbb mellékfolyója. A folyó É-i irányba haladva felveszi a Heveder-, Békény-, Güdüc-, Orotva-, Toplic-patakokat. A hegység K-i tájainak vizeit a Kis-Beszterce, a Bor-, a Putna-, Békás-patakok vezetik le. A Békás-patak az 1837ben hegyomlással keletkezett Gyilkos-tóból ered (hossza 42 km), nagy erővel rohan végig a Békás szoros meredek sziklafalai között (Oltárkő 1367 m), majd megszelídülve az Aranyos-Besztercébe folyik. A Maros eredetétől ÉK-re alig 10 km-re, a Magas bük (1416 m) lábánál 1416 m magasságban ered az Olt folyó, mely mellékágaival feltölti a 8,63 ha területű Balánbányai-víztározót. A Görgényi-havasok az Erdélyi-medence K-i peremén helyezkedik el. É-on a Kelemen havasok, K-en a Gyergyói és Maroshévízi-medencék határolják. Ny-t felé széles vulkáni fennsík közbeiktatásával kapcsolódik a Küküllők dombvidékéhez. D-i irányban a Hargita hegységhez kapcsolódik. Legmagasabb pontja a Mezőhavas (1777 m) melynek É- felé nyitott, 4,5 km átmérőjű, 300-400 m mély beszakadással keletkezett kalderáját (katlan szerű bemélyedés) a Székely-patak csapolja meg. Főbb vízfolyás a 191 km hosszú Kis-Küküllő és a 221 km hosszú Nagy-Küküllő. Ezek a vízfolyások balázsfalvi egyesülés után Mihályfalva falu mellett a Marosba folynak. Ugyancsak a Marosba ömlik a Nyárád vízfolyás is. Hagymás hegységet É-on a Kis-Beszterce folyó választja el a Besztercei-havasoktól. K-en a Péntek-, Bisztra és Zsedán-patakok határolják el a Csalhó szikla tömegétől, míg a Bükk havas és a Domuk vize képezi határát a Tarkő hegységgel. D-i határát a Jávárdi és a Naskalat-patakok alkotják. Ny-on a Gyergyói-havasoktól az Olt folyó, a Meggyes-patak, a Sötét-Putna és a Putnapatak választják el. Területe: 480 km

2. A Hagymás hegység a Szeret és az Olt vízgyűjtő területéhez tartozik. A Kis-Beszterce, a Békás és a Tatros szállítják a térség legtöbb vizét a Szeretbe. A Kelemen havasokban eredő Kis-Besztercébe folynak a Hagymás hegységből a Putna (18,5 km). Ennek mellékvizei a Sötét-Putna (8,5 km), Fügés (3,8 km), Somlyó (6,5 km), Nagy-Barát (4 km) és a Balázs (4,5 km) patakok. A Békás-patak mellékvízfolyásai a Kupás (7 km), Lapos (5,5 km), Sugó (8 km), a Zsedán (15 km) és a Kis-Békás (20 km) patak. A Kis-Békás jelentősebb betorkoló patakjai: a Háromkút (2,5 km), Lázár (2,5 km), Száraz (4,5 km), Vete (3 km) és a Szálok (2 km) patak. A Jávárdi (6 km) és Bükkhavas (5 km) patakok a Csíki-havasokban eredő Tatros folyóba folynak. A Gyilkos tó törmelékanyag lecsúszása következtében jött létre 1837-ben. A tavat négy nagyobb: a Vereskő (5,5 km), Likas (4,5 km), Cohárd (2,2 km), Juh (6 km), Pávás (3,8 km) Homlok (3 km), és Karám (2 km) patak és még néhány időszakos vízfolyás táplálja, ezek közül a legjelentősebb a Gyilkos-patak. A tó kerülete 2800 m, területe: 114676 m

2, víztömege: 587 503 m

3, legnagyobb mélysége 9,7 m. A Gyilkos tó közelében két másik mesterséges tó is található, mindkettő hordalékfogó gáttal rendelkezik, amelynek rendeltetése az, hogy megakadályozzák a Gyilkos tó további hordalékkal való feltöltődését. Csalhó hegység - Moldva terültén helyezkedik el - de a Keleti-Kárpátok egyik láncszeme. É-on a Kis-Beszterce, a Besztercei-havasoktól (Budák 1859 m), K-en az AranyosBeszterce völgyében kialakított Békási-víztározó, az Esztena hegy (Bivolu 1530 m), D-en a Békás völgye a Tarkő hegységtől (Tar-havas 16663 m) választja el. Ny-on a Hagymás hegység É-i vonulatai felé a KisBeszterce mellékvize, a Péntek-patak, illetve a Békásba igyekvő Bisztra- és Zsedán-patakok képeznek határt. A körvonalazott, mintegy 80 km hosszúságot kitevő határok a Csalhó 292 km

2 területét zárják közre. Fontosabb vízfolyások: Péntek-patak (8 km), Schitpatak (13 km), Izvorul Alb (11 km), Izvorul Muntelui (13 km), Neagra (8 km), Zsedán (4 km), Bisztra (13 km), Kis-Beszterce (6 km), Rapciunita (4 km), Sasca (4 km), Tiflic (8 km). A hegység minden vízfolyása az AranyosBesztercébe (Békási-víztározó) jut. A Csíki-havasok a Keleti-Kárpátok övezetének változatos felépítésű része a Békás-szorostól az Ojtozi-szorosig terjed. Hossza kb. 90 km, szélessége 40 km, területe kb. 1250 km

2. A Tarhavas a legmagasabb pontja (1662 m). A hegység vízválasztó a Ny-ról szomszédos Olt folyó medencesora és a Szeret folyó K-re elterülő vízvidéke között. A Csíki-havasokban eredő patakok a Tatros és az Olt vízgyűjtőihez tartoznak. A Tatros a Péter havas 1360 m magasságában ered, völgye éles választóvonal a Tar havas és a Csíki-havasok között, végig folyik a gyönyörű Gyimesi-szoroson. A Csíki-havasok vizének 65%-át vezeti le, átfolyik a Moldvába és a Szeret folyóba torkollik. Hossza 149 km. További vízfolyások Csügés-patak (23 km). A Havas és Tomot-patakok egyesülése után jön létre a Csobányos-patak. Az Úz 45 km hosszú vízfolyás, rajta az Uzmezi-víztározó. Az Úz völgye hasonlóan szép, mint a Tatros Gyimesi-szorosa. A Magyarós-patakon 1989-ben keletkezett hegyomlás következtében egy 110 m hosszú, 50 m széles, 3,5 m mély természetes tó. Az Olt a Csíki-havasok vizeinek 35%-át vezeti le. Folyása során Csíkrákosnál, Zsögödfürdőnél és Tusnádfürdőnél szoroson halad át. Legszebb a 15 km Tusnádiszoros. Több 8-10 km hosszú patak (Gálkút-, SzedfokBábaszó loka, II lang, Gao, Karakó, Rompáca, Barakasza, Csiga. Lövész, Konyak, Deine, Remete, Aracs, Szentmárton, Kamarás, Tusnád táplálja az Olt-ot. A Ködpatak (14 km), Rákos-patak (17 km). A 44 km hosszú Kászon-patakba folynak a Margit, Nagy-Gyertyános, 62