Hidrológiai tájékoztató, 2007

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Tanárki Karolina Éva: Csepel-Halásztelek vízbázison lévő ivóvízkutak működése és környezetvédelmi értékelése

2. táblázat. A kevert kútvizek kezelés előtti és utáni jellemző paraméterei vas mg/liter min. max. mangán mg/liter min. max. ammónium mg/liter min. max. kémiai oxigénigény mg/liter min. max. kezelés előtt 0,07 0,25 0,16 0,38 0,20 0,56 0,43 0,96 kezelés után 0-0,02 0-0,01 <0,05 <0,43 <0,96 3. táblázat. A Csepel-Halásztelek vízbázis kijelölt védőterületein a területhasználati arányok Területhasználat Belső védőterület (ha) Külső védőterület (ha) Hidrogeológiai „A" védőterület (ha) Hidrogeológiai „B" védőterület (ha) Vízmű terület 94 80 12 8 Mezőgazdasági 0 5 341 680 Erdő 6 1 21 72 Füves-fás 4 3 4 5 Füves 3 7 90 155 Tó 1 0 120 Bánya 4 Ipar 24 460 Lakott terület 0 10 356 485 Összes 108 106 849 1978 Mindkét vízbázis esetében a termelt víz mangán tartalma kifogásolhatóan nagy, ezért utólagos kezelése javasolt (2. táblázat). Az utánpótlási terület általánosan igen rossz vízminőségi képet nyújt. Ennek ellenére a FVM Rt. ellátási rendszere számára fontos a Csepel-Halásztelek vízbázis fenntartása, hosszú távú hasznosítása, annak ellenére, hogy vízminőségi adottságai kedvezőtlenebbek a többi vízbázis jelentős részénél. A Budapest déli határánál kezdődő vízbázis folyó oldali adottságait meghatározza a főváros alatti elhelyezkedése. A Duna és a mederben lerakódott iszap minősége tükrözi a főváros, illetve a viszonylag gyakrabban előforduló haváriák szennyező hatását. A vízbázis területére jellemző intenzív területhasználatok, a hagyományosan kialakult és újjászerveződött ipar, a hátrahagyott, szennyezett ipari területek kiterjedtsége, a felszín alatti vízkészlet általános szennyezettsége jellemzi a vízbázis háttér oldali adottságait (3. táblázat). Mindezek alapján látható, hogy a vízbázis folyó és háttér oldali környezeti viszonyai vízbázisvédelmi szempontból kedvezőtlenek. Az egyik fő problémának tekinthető a települések korábbi, illetve jelenlegi csatornázatlansága, és az ebből keletkező szennyezések, elsősorban erős nitrátterhelés. Ennek mértéke egyes területeken 3-4-szeres határérték túllépést eredményez. A másik igen komoly probléma, a Csepelszigeten, azon belül is a Csepel-Halásztelek vízbázis területére jellemző megszűnt régi nagy ipari-, gazdasági egységek telephelyén visszamaradt szennyezések. Ezen területeken a rekultiváció lassú, nem befejezett esetlegesen pénzhiány miatt még el sem kezdődött. Ezeken a telephelyeken jelenleg több kisebb vállalkozás működik „örökölve" a szennyezéseket. Számtalan tisztázatlan kérdés merül fel: jogutódlás, az új tulajdonos felelőssége, a jelenlegi tevékenység hatása stb. Az elszennyeződött ipari területek kármentesítése, kommunális eredetű szenynyezőhatások csökkentése mellett sem várható a környezeti állapot gyors javulása. A szennyezés felszámolás, csökkentés mellett tovább folyik az ipari, közlekedési területek térnyerése, melyek potenciális veszélyforrásként lépnek fel. Diploma dolgozatom befejezéseként foglalkoztam az ivóvízbázis javítására irányuló intézkedésekkel. Ezen a vízbázison a már meglévő kiugróan nagy szennyeződések csökkentéséről, jelentős új szennyeződés kialakulásának megakadályozásáról lehet szó. Ismeretes, hogy ezen intézkedések költségigényesek és környezeti hatásuk - a környezeti elemek általánosan magas szennyezőanyag tartalma és számos szennyezőhatás megléte következtében - viszonylag csekély. A vízbázis háttéri védelme érdekében vízbázisvédelmi szempontból tűrhető állapot elérését tűzzük ki célul, figyelembe véve azt, hogy a vízbázisról termelt vizet tisztítóművön is kezelik. így a védelemnek a vízbázis megőrzésére, a vízkezelő technológiával el nem távolítható, le nem bomló szenynyeződésektől, a visszafordíthatatlan elszennyeződést jelentő folyamatoktól való megőrzésre kell alapulnia. Továbbá fontosnak tartom az infrastruktúra javításán kívül, a lakosság környezettudatának felébresztését, amivel ráébreszthetőek lennének arra, hogy az illegális szennyezéseikkel a saját ivóvizüket mérgezik. Remélem diploma munkámmal felhívtam a figyelmet Budapest egyik nagyon fontos, kissé háttérbe szoruló sérülékeny ivóvízbázisára, ami 150.000 m

3 ivóvizet szolgáltat naponta a Dél- Pesten élők számára. 27