Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Erdély két jelentős vízfolyása a Kis- és Nagy-Küküllő

hőerőmű, üveg- és porcelángyár, vegyészeti ipar), halgazdasági és szabadidő ellátás érdekében készült a víztározó, melyben 25 millió m

3 víz tározható. Ebből 14 millió m

3 hasznos térfogat, a többi árvízi biztonságot szolgál. A tározó területe 243 ha, a fölötte lévő Küsmöd patak vízgyűjtő területe 146 km

2. A völgyzáró földgát hossza 625 m, magassága 28,5 m. A gátépítési munkákat 1975-ben kezdték, és 1985-ben fejezték be. A KisKüküllő menti árvízvédelmi müvek továbbfejlesztése során egy 24,5 millió m

3 víz visszatartására alkalmas, 325 ha kiterjedésű vésztározót létesítettek Balavásárnál, és mederszabályozási és töltésépítéseket is végeztek Dicsőszentmártonnál. A víztározóba ömlenek a Hagymás-patak, Babáspatak, a Loc és Bözöd-patak. A Töltés, Kosok, Senye és Örményes pataka. A tározó feltöltésével a Küsmöd és Bözöd-patakok völgye hosszan V-alakban elöntésre került. Teljesen víz alá került Bözödújfalu területe, 12 km hosszú kiépített útszakasz, valamint a római katolikus templom, paplak és az unitárius templom. A befejezetlen ortodox templomot lebontották. A vízborítás alá került falu közel 900 lakója, 27 településen szóródott szét. Legtöbben a közeli Erdőszentgyörgyön telepedtek le. (Közigazgatásilag korábban is ide tartozott a falu.) Itt 11 db kétemeletes tömbházat építettek az áttelepített földműves lakosok számára. 1995-ben a település egykori lakói, kiemelték a víztározóból, az 1848-as szabadságharc hősi halottjainak emlékmüvét és a magasabb fekvésű dombon helyezték el. Az egykori falu egyik részben megmaradt házának falából emlékhelyet „siratófalat" alakítottak ki. Ide felvésték az egykori lakosok nevét és a faluban valaha békében egymás mellett élő vallások szimbólumait: katolikus, unitárius, görög-katolikus és szombatosokét. Utóbbiak 1868-ban áttértek a zsidó vallásra. A megsemmisült falu egykori lakói 1992-óta, minden év augusztusának első szombatján tartják az úgynevezett falutalálkozójukat. A „siratófalnál" ökumenikus istentiszteletet tartanak, majd beszélgetnek régi falujukról. Sokévi kérelmezés után a megsemmisült katolikus és unitárius templomok helyett Erdőszentgyörgyön - a legtöbben idetelepültek lakhelyén - 2004-ben a román állam és a magyar kormány új templomot építtetett. A Nagy-Küküllő A Görgényi-havasok DK-i részén, a Nagy-Somlyó hegy (1577 m) D-i részén a Bolygómező fennsíkján Székely varság községtől É-ra 1441 tszf. magasságban ered a Nagy-Küküllő. Jelentősebb baloldali mellékágai a Szikaszó, az Ivó és a Sugó. A Nagy-Küküllő Balázsfalvánál felveszi a KisKüküllő vizét, majd Küküllő néven folyik tovább. Mihályfalva falu mellett folyik a Marosba, mint legjelentékenyebb baloldali mellékvize. Vízgyűjtő területe: 3606 km

:. Hossza: 221 km. A Nagy-Küküllő vize a felső szakaszon I. vízminőségi kategóriájú. Székelykeresztúr után kisvizek idején megnő a nitrát, a foszfor és a fenol szennyeződés és innen II. v.k. A zeteváraljai völgyzáró gát és víztározó A Nagy-Küküllő és a Sikaszó összefolyásánál, Zeteváralja községtől É-ra létesítették a víztározót. A víztározóba folynak a Nagy-Küküllő, Sikaszó, Nagy-patak, Péterfia-pataka, Kalanda-pataka, Rohát-pataka, Szenesed. A Hargita-hegység Ny-i oldalán lévő források, csermelyek és patakok vizeiből jutnak vizek a tározóba, illetve alatta a Nagy-Küküllőbe. Megépítése az 1970-évi, de főleg az 1975. júliusi árvíz pusztítását követően merült fel. Ekkor Segesváron valamint Medgyesen a folyópart menti házak első emeleti ablakáig ért az árvíz. A víztározót nemcsak az árvízcsúcsok csökkentése érdekében építették, hanem sokoldalú hasznosításra törekedtek, Székelyudvarhely Székelykeresztúr - Segesvár - Medgyes - Kiskapus vonalon. Villamos energiatermelést, ívó- és ipari vízszolgáltatást (élelmiszeripar, üveg és porcelángyár, vegyészeti ipar, színesfémkohászat) is megoldották. A zeteváraljai víztározó vízminősége megfelel az állami szabványoknak. Nyáron sokan keresik fel Székelyudvarhelyről, pihenés, fürdés, sütkérezés céljából a víztározó környékét. A Hargita-hegység csúcsára a Madarasi - Hargitára (1800 m) is fel lehet innen jutni az Ivó, vagy a Sugó völgyén át. A völgyzáró gát építése 1976-1998 évek között - 16 év alatt - történt. A gát magassága 50 m, talpszélessége 100 m, hossza 520 m. A gáttestbe 2 db 12-12 m magas betonfüggönyt építettek. Ebbe agyag és kavics elegyet helyeztek 29 m szélességben, majd homok és teraszüledék és védőrézsű készült. A víztározó hossza 3,6 km. A vízfelület szélessége 500-900 m. A két elágazásban a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén 200-500 m között váltakozik. A tározó befogadó képessége 50 millió m

3 (ebből 14 millió m

3 állandó hasznos víztömeg, a többi árvízi visszatartási célt szolgál. A tározó területe 170 ha. A vízgyűjtőterület a tározó felett 352 km

2. Az árvízcsúcsok csökkentése érdekében lejjebb a Nagy-Küküllőn Héjasfalvánál is létesítettek egy szükségtározót. Segesváron, Medgyesen és Kiskapuson a belsőségek és ipartelepek védelme érdekében töltéseket építettek, mederrendezéseket végeztek. Csőben vezetnék a Nagy-Küküllőt Zeterváralja és Kiskapus között Az 1980-as évek végén elképzelés született a bukaresti Aquaproiect Tervező Vállalat és az Országos Vízügyi Igazgatóság részéről, hogy a zeteváraljai víztározótól a Nagy-Küküllő mentén Kiskapusig 135 km hosszú, 120 cm átmérőjű vezetéken juttatják el az ivóvizet. Ezen vezetékről javasolták ellátni az összes Nagy-Küküllő menti településeket is. Az elképzelésbe bekapcsolódott a világszerte vízhálózatot építő AMIANTIT nemzetközi cégcsoport és egy Szaúd-arábiai cég is. A beruházás összegét 110 millió dollárra becsülték. Ezt az elképzelést a Nagy-Küküllő alsó szakaszán lévő Medgyesen és Kiskapuson támogatták, az ezek feletti községek és városok határozottan ellenezték. Attól tartottak az ellenzők, hogy a hatalmas összegű beruházáshoz, jelentős összeggel kell majd hozzájárulniuk. 65