Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Gondolatok a tápiószentmártoni Attila domb mélyföldtani és vízföldtani kapcsolatairól

milyen kémiai elemeket old ki, melyek mind az ásványi összetételt, mind a gyógyhatást befolyásolják. így pl. a Sr és a Li nyomokban való jelenléte a mélyben a radioaktív (radon) sugárzás származását jelentő, urániumot és tóriumot tartalmazó, elsősorban granitoid kőzetek jelenlétét sejteti (Szádeczky - Kardoss E. 1955. pp. 327-328 (Sr) és 307-311 (Li); Földváriné Vogl M. 1975. p. 60). Megjegyzem, hogy a szóban forgó hévizek radon (rádium emenáció) vizsgálatát nem találtam. A bemutatott elemzések szerinti összetételű hévíz az Attila domb térsége alatt is valószínűsíthető. A vízben szeparált, illetve oldott gázok valószínűleg szigetelt helyzetűek, így ezek felszínre, illetve a légkörbe áramlása gyakorlatilag nem lehetséges. Mivel az előzőekben ismertetett hévizek mind a felső-pannoniai rétegösszletből származnak, ezért ezek nincsenek összefüggésben az „energia" származásával. Következtetés - összefoglalás A „Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata" című mű {Rákóczi F. - Drahos Á. - Ambrózy P. 2002) „Radioaktivitás a légkörben" című alfejezete többek között megírja (p. 56), hogy radioaktív anyagok a földfelszínen keresztül is juthatnak a légkörbe. „Ugyanis a Föld szilárd kérgében mindenhol találhatók az urániumnak és a tóriumnak radioaktív izotópjai." A radioaktív anyagok többek között a granitoid kőzetek mellett a hidrotermás érctelérekben és ezek mellékkőzetében impregnációként is előfordulnak (Földvári A. 1948. p. 36). így a Farmos környéki fúrásokban harántolt andezit- és dácitféleségek, valamint a Jászberény környéki fúrásokból ismert riolittufák jelenthetik az esetleges érctelérek mellékkőzetét. Miként a „Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata" című mű 56. oldalán írja: „A talajok főleg radont [rádium emanációt] bocsátanak ki, ennek intenzitása a talajban és a légkörben uralkodó fizikai feltételektől függ a talajban levő diffúziótól." A vázolt gondolatokat összefoglalva az Attila dombon és a Kincsem Lovaspark területén észlelt „energia" származását a terület mélyföldtani viszonyaiból adódó változatos helységszerkezeti törésrendszer okozza, mely lehetővé teszi az andezit- és a riolitvulkánossághoz is kapcsolható, illetve a még feltáratlan, nagy mélységben települő granitoid kőzetekből származó radioaktív (radon) sugárzás felszínre áramlását. Végül megjegyzem, hogy az Attila domb területén és közvetlen környékén kutatófúrás mélyítése nem ajánlott, mivel az megbolygathatja a jelenlegi kedvező gyógyászati feltételeket és kedvezőtlen hatással lehet a strandfürdő kútjának vízhozamára. * • » Köszönetnyilvánítás: Hálás köszönettel tartozom dr. Kilényi Éva oki. geofizikus, a műszaki tudományok kandidátusa és Szabó Zoltán oki. geofizikusnak a geofizikai térképek és irodalom, valamint Marik János oki. vegyészmérnöknek a vízkémiai elemzések értékeléséhez nyújtott segítségéért. * * * IRODALOM < Balogh K. - Kőrössy L. 1968: Tektonische Karte Ungarns [Magyarország tektonikai térképe] M = 1:1 000 000. - Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungáriáé, 12. 1-4. 255-262. Bella L. 1927: A tápiószentmártoni skytha aranyszarvas. — Az Országos Magyar Régészeti Társulat Evkönyve II. 19231926. 157-159. Budapest. Bohn P. főszerk. 1988: Magyarország mélyfúrási alapadatai retrospektív sorozat, 7. kötet Nagyalföld 1883-1972. - A KFH és a MÁFI megbízásából kiadja a Vízügyi dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest. Dank V. - Fülöp J. főszerk. 1990: Magyarország szerkezetföldtani térképe. - A MÁFI kiadványa, Budapest. Ferenc B. szerk. 1994: Magyarország hévízkútjai VI. II. kötet, 12. Pest megye: Tápiószentmárton, Nagykáta, Jászberény. - VITUKI Rt. Budapest. Fettich N. 1927: A tápiószentmártoni aranyszarvas. - Archeológiai Értesítő, XLI. 138-145. Földvári A. 1948: A magyarországi radioaktív anyagkutatás földtani és kőzettani vonatkozásai. - A MÁFI Évi Jelentése B/ Beszámoló a vitaülésekről, X. kötet, 1-5. füzet, 35-62. Budapest. Földváriné Vogl M. 1975: A területi geokémiai kutatás elméleti és gyakorlati módszerei. - A MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest. Kilényi É. - Rumpier J. 1984: Pre-Tertiary basement relief map of Hungary [Magyarország medencealjzati mélységtérképe], - Geophysical Transactions, 30. 4. 425-428. Kilényi É. et al. 1991: Pre-Tertiary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary [A harmadkori medence aljzatának szintvonalas mélységtérképe a Kárpát-medence ausztriai, csehszlovákiai és magyarországi részére]. - Geophysical Transactions, 36. 1-2. 15-36. Pozsgay K. 1967: A magyarországi földmágneses hatók áttekintő vizsgálata. - Geofizikai Közlemények, XVI. 4. 23118. Rákóczi F. - Drahos Á. - Ambrózy P. 2002: Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata. - Oskar Kiadó, Szombathely. Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. - Geologica Hungarica, series geologica, tomus 21. A MÁFI kiadványa, Budapest. Soós I. 2001: Tápiószentmárton és Sőreg története a kezdettől 1848-ig. - Tápiószentmárton. Szabó Z. 1989: Filtered gravity anomaly map of Hungary [Magyarország szűrt gravitációs anomália térképe]. - Geophysical Transactions, 35. 1-2. 135-142. Szabó Z. - Páncsics Z. 1999: Bouguer anomaly map of Hungary corrected using variable density [Magyarország változó sűrűséggel korrigált Bouguer anomália térképe]. Geophysical Transactions, 42. 1-2. 29-40. Szádeczky-Kardoss E. 1955: Geokémia. - Akadémiai Kiadó, Budapest. UrbancsekJ. 1965: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. - Hidrológiai Közlöny, 45. 3. 111-124. Vitális Gy. - Vitálisné Zilahy L. 1975: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. - Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 185-188. Wein Gy. 1969: Tectonic review of the Neogene-covered areas of Hungary [Magyarországi neogénnel fedett területek tektonikai felülvizsgálata], - Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 13. 399-436. 41