Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Cziráky József: Dr. Soós Péter (szerk.): Magyar fürdőkalauz - Dr. Juhász Endre: Útban Európa felé

Adám György, Magyar Pedagógiai Társaság elnöke; Báthory Zoltán, közművelődési miniszterhelyettes; Berényi Dénes, Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke; Bihari István, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke; Bíró Péter, Budapesti Műszaki Egyetem rektora; Czeizel Endre, Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke; Csikai Gyula, Magyar Tudományos Akadémia XI. Osztály alelnöke; Havass Miklós Műszaki és Természettudományos Egyesületek Szövetségének elnöke; Juhász Ferenc költő; Major Márton, Magyar Fizikushallgatók Egyesületének elnöke; Marx Gyögy, Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke; Nyiri Lajos, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke; Pungor Ernő, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány elnöke; Rubik Ernő, Rubik Stúdió; Tarján Imre, MTA XI. Osztály előző elnöke; Vámos Tibor, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója; Starosolszky Ödön, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. KÖNYVISMERTETÉSEK Dr. Soós Péter (szerk.): Magyar fürdó'kalauz. Budapest, 1995. 208 oldal, 2 térkép, 172 kép. A Magyar Fürdőszövetség, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Fürdővárosok Szövetsége és a Magyar Almanach Kiadó együttműködésével készült. A kiadásért felel: dr. Horváth Gábor. Szakmai lektorok: Meskó Csaba (fürdőügyi), Padányi Agnes, Péteri László (idegenforgalmi). Tipográfia: Bagi Miklós. Az ásvány- és gyógyvizcs ivókúrák c. fejezet: dr. Borszéki Béla. Dr. Horváth Gábor, a Magyar Fürdőszövetség elnöke a keménytáblás, szép kiállítású fürdőkalauzhoz háromrészes bevezetőt írt. A fürdőzés történetét röviden áttekintő első részben megállapítja, hogy „a földet vallató geológusok, kémikusok, fizikusok, archeológusok munkája alapján, a barlangászok, balneológusok, orvoskutatók feltárásaiból mára érdemleges képet alkothatunk a nem csak éltető, de a gyógyító víz megannyi csodájáról is." A második rész a hazai fürdőtörténctet ismerteti. Az utolsó részben az író megállapítja, hogy „aki tehát egészséges életmódra vágyik, vagy megújuló egészségre, akár csak felüdülni, felfrissülni kíván, eredményesen tallózhat c könyvben." Dr. Fluck István a fürdőügyről írt tanulmányában a hazai fürdőzés történetének rövid áttekintése után - megemlítve hazánk kedvező geológiai adottságait - a természetes gyógymódokat ismerteti. A fizikoterápia főbb részcinek felsorolásánál hangsúlyozza a szerző, hogy az igazi orvos a terápiás lehetőségeket soha nem alkalmazza külön-külön, hanem a betegség, illetve a beteg ember egyéniségének figyelembevételével. A jövő a komplex kezelésé. A természetes gyógymódok alkalmazása nem azonos a divatossá vált természetgyógyászattal. A tanulmány ismerteti a termálvíz (30 °C felett), ásványvíz és gyógyvíz fogalmát, valamint az ásványvizek, illetve gyógyvizek kilenc csoportját. Külön fejezet tárgyalja a gyógyvizek kedvező hatását fürdésnél és iszapkezelésnél. A betegnek ismerni kell a gyógyfürdőkezelések javallatait és ellenjavallatait. A tanulmány megállapítja, hogy a természetes gyógytényezők legeredményesebben a gyógyhelyeken hasznosíthatók. Az ismertetett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a fürdők fontos szerepet töltenek be a betegségek megelőzésében és gyógyításában. Dr. Zajkás Gábor tanulmányában az ásvány- és gyógyvizes ivókúrák gyógyhatását tárgyalja. Az ásvány- és gyógyvizek helyileg hatnak az emésztőszervekre és általában hatnak a szervezet ásványi só- és ionegyensúlyára. Részletesen ismerteti a munka az ásvány- és gyógyvizek ivókúra javallatát és ellenjavallatát a dr. Papp Szilárd-íé\c csoportosítás szerint: egyszerű (oldott anyagokban szegény) termális vizek, szénsavas (savanyú) vizek, kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos (meszesföldes) ásványvizek, alkáli-hidrogén-karbonátos (alkalikus) ásványvizek, szulfátos (glaubersós, keserűsós) ásványvizek, konyhasós ásványvizek, jódos-brómos ásványvizek, vasas vizek, kénes vizek és radon-tartalmú (radioaktív) vizek. Foglalkozik a tanulmány a diétás kezelés gyógyvízkiegészítésével is. A Fürdőkalauz első része fényképekkel illusztrált részletes ismertetést közöl a kiemelt gyógyhelyek, gyógyüdülőhelyek, valamint egyéb helységek gyógyfürdőiről, termálfürdőiről, strandjairól és uszodáiról. A kiemelt gyógyhelyek és gyógyfürdők besorolásánál a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság minősítéseit vették figyelembe. Táblázat tünteti fel a Fürdőkalauzban részletes adatokkal nem szereplő fürdőket, uszodákat és strandokat. Táblázat mutatja a szálláshelyeket gyógyfürdővel, uszodával és stranddal, továbbá a magyarországi palackozott ásvány- és gyógyvizeket. A Fürdőkalauz fogalmi meghatározásokat és településmutatót is tartalmaz. A rendszerváltozás óta először megjelent Magyar fürdőkalauz az 1911-ben hatodik kiadásban megjelent Magyar fürdő-kalauz nyomdokain készült. A jól szerkesztett, színes képekkel illusztrált új Magyar fürdőkalauz lapjait minden fürdőügyi kérdések és helyek iránt érdeklődő haszonnal forgathatja. Dr. Cziráky József Útban Európa felé címmel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium átfogó összefoglalót és statisztikai ismertetést adott közre Magyarország víziközmű ellátásának 1990-es éveiről. Dr. Hajós Béla helyettes államtitkár előszavával kereken 100 oldalon számolt be a könyv országunk elmúlt öt évének ivóvízcllátási és szennyvíztisztítási helyzetéről és kutatási eredményeiről; - részletezi az 1990. év végén kialakult kiindulási állapotokat, - tájékoztatást ad a létrejött ellátási feszültségek feloldására irányult intézkedésekről, - beszámol az egységes ivóvízellátás 1992-95. évi fejlesztési eredményeiről, mely időszakban gyakorlatilag befejeződött az ország településeinek mennyiségi ellátása. Költségráfordítás tekintetében külön-külön kimunkálásra kerültek a kormányzati (regionális főművi) és a központi céltámogatással megvalósoló önkormányzati beruházások, - ismerteti a közműolló zárására irányuló - „gyorsított ütemű" - csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztéseket, és az eddigi eredményeket. Külön fejezetben számol be a szolgáltató szervezetekről és a szolgáltatási díjak országos szintű alakulásáról. 54