Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Hartmann László: Beszámoló a Szegedi Területi Szervezet 1996. évi erdélyi tanulmányútjáról

három forrás pedig a strandfürdő vízszükségletét fedezi. Az ásványi sók mennyisége 4,3 g/l (jódos, brómos, szénsavas vizek általában). Nem véletlen, hogy ezt a helyet a dákok Germisara néven ismerték, ami hévizet jelent. A rómaiak pedig Thermae Dodonacnak nevezték. Abban az időben a rómaiak utat is építettek ide» melynek maradványai ma is megvannak. Mi azonban egy másik úton indulunk el Brád felé, a híres „Arany" Múzeum tanulmányozására. Itt a látnivaló a szó szoros értelmében szemet kápráztató. A világon egyedülálló gyűjtemény látható itt úgy, ahogy az arany a természetben előfordul, ásvány formájában. Itt vannak a híres aranygyíkok, melyek 1938-ban a párizsi kiállításon 20 millió fontra voltak biztosítva. Hosszan lehetne sorolni mindazt, amit az üvegfalak itt rejtenek. A vitrinekben az ásványokat kristályosztályok szerint helyezték el. Az „Arany" Múzeum áttanulmányozásának végeztével Vajdahunyad felé vezetett utunk tovább, festői tájakon át. Vajdahunyad a Csema és Zalasd vizének találkozásánál 270 m magasságban fekszik. Maga a vár a Zalasd vize mellett egy szirtfokon áll. Talán nem is vár ez, hanem egy megerősített díszes palota, mert a várakra jellemző védőövezet nincs és nem is volt. Régebben a főbejáratnak felvonóhídja volt, most az egyetlen kapuhoz fahíd vezet. A vár története igen hosszú. A lényeg az, hogy a várat a Hunyadiak őse, Sorb kenéz a XIV. században királyi adományként kapta. A Hunyadit az idők folyamán többször átépítették és bővítették, mígnem Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idejében a várkastély két szárnya egységes terv alapján készült el. A vár többször leégett, minekután ismét újjáépítették és restaurálták. Gazdag élmények birtokában búcsúztunk el Vajdahunyadtól és Szászsebes felé vettük az irányt. Szászsebes a Sebes folyó partján fekszik. Eredetileg szász település II. Géza korából. Mongol, török egyaránt pusztította, itt a népet és a veszteséget német telepesekkel pótolták. A Sebes folyó völgyét a természet úgy alkotta meg, hogy a víz erejét elektromos áram termelésére is lehet hasznosítani. Bátran mondhatom, hogy ezt a lehetőséget szomszédaink maximálisan kihasználják. Ezen a területen több jelentős erőmű üzemel. A vizet hatalmas tározókban gyűjtik össze. Az Oasa tározó mintegy 126 M m', a Cugir tározó 0,7 M m\ a Tau tározó 18,5 M m', a Ncdelu tározó 0,5 Mm'ésa Pctrcsti tározó 0,3 M m

5 vizet tároz. Az ily módon összegyűjtött vizet az erőművekhez csatornákban, néhol betoncsatornákban és alagutakban vezetik cl. Erre a vízmennyiségre több erőművet telepítettek. Ezek közül néhányat megemlítve pl. a Gileeagicrőmű műszaki paraméterei: h= 165 m, Q=10 m'/scc, 150 MW és 260 GWh/év. A Susagi-crőmű: h=381 m, Q=51,6 m'/sec, 150 MW és 260 GWh/év. A 5í/^a^/-erőművct a helyszínen rész-letesen tanulmányozhattuk (4. kép). A Sebes vízerejének hasznosítására vonatkozó ábrát lásd Lászlóffy W.: „A Tisza" című könyve 513. oldalán. Ez alkalommal illik megemlíteni PavelZorin nevét. Óaz erdélyi vízerőművek megálmodója volt. Az volt a vágya, hogy Románia folyóvizeit minél nagyobb mennyiségben elektromos áram termelésére kell hasznosítani. A romániai vízerőműveknek tehát ő volt az atyja és a tervezője. így jöttek létre az 1970-es években a Sebesen levő erőművek is. A Sebes folyó völgyéből Fcrcdőgyógyra tértünk vissza és másodszor is a Hotel Dianában pihentünk meg. A harmadik napon ismét a Maros völgyében folytattuk utunkat tovább, és az Ompoly torkolatánál 232 m magasan fekvő Gyulafehérvárat látogattuk meg. Ezen a helyen a krónika szerint már 7-8 ezer évvel ezelőtt is laktak emberek. Erről a szép ősi városról is sokat lehetne írni. A város történelmi múltja útikönyvekben olvasható, ezért én inkább a személyes élményről szeretnék szólni, nevezetesen arról, hogy a püspöki székesegyházban sétálgatva és szemlélődve szarkofágokat pillantottunk meg. A szarkofágokban Hunyadi János, az ifjabb János, Hunyadi László, Izabella királyné és János Zsigmond 4. kép. A Sugagi-erőmű a Sebes folyón nyugodtak. A kőkoporsók előtt friss koszorúk piros-fehér-zöld szalagokkal. Az egyik szalagon felirat: Szent István Egyházi Iskola, Makó. Megkönnyeztük. Meg kell említenem a Batthyány Múzeumot, melyet 1792-ben alapítottak. 59 000 kötete van, 580 ún. ősnyomtatvány, 19 000 okmány és több világhírű kódex. Itt őrzik a „Gyulafehérvári sorok" néven ismert 1310 tájáról származó magyar nyelvemléket is. Láttuk a híres aranykódex másolatát, melynek eredetije a tudomány és a kultúra remeke. Aranybetűkkel íródon az egész kódex. 1995-ig rejtve volt a látogató szeme elől, még a másolata is, ami észrevehetetlenül hasonlít a páncélszekrényben őrzött eredetire. Megjegyzem, most sem volt egyszerű e helyre bejutni. Sípos Ibolya úrhölgy, a múzeum könyvtárosa készséggel mondta el a kódex történetét, mely mint utaltam rá, aranybetűkkel íródott a Vatikánban és napjainkban is az egyházi csodák közön tartják számon. Gyulafehérvárral kapcsolatban meg kell emlékezni egy tragikus eseményről. Az 1530-as árvíz, amikor a folyó szintje elérte a 232 m magasan levő vár falát is és ekkor a folyó vízszállítása 4500 m'/sec volt, míg 1970-ben 2400 m'/sec. Ezekről az adatokról Stefan Tile a város hidrológusa tájékoztatott bennünket. Búcsúzóul még egy pillantást vetettünk a város kapujára, ahová a Dózsa-féle parasztháború leverése után Dózsa György felnégyelt testének egy darabját tűzték ki. Az Enycdi-patak völgyében utaztunk tovább Nagycnycdrc. Ez a település az Őrhegy lábánál van, 270 m magasságban. Gyulafehérvárról a Bethlen Kollégiumot telepítették át 1662-ben. A tragédiákat ez a hely sem kerülhette cl. A legszomorúbb talán az 1849-es, mikor is a polgárok közül hétszázat kivégeztek. Ekkor pusztították el az évszázados műemlékeket, könyvtárakat, múzeumokat és számtalan pótolhatatlan ereklyét is. A városban többek között megnéztük a híres Bethlen Kollégiumot, ahol egykor a szegény, tehetséges székely gyerekek tanulhattak tovább. Jeles tanárai közül Apáczai Csere Jánosx említem meg, a tanítványok sorából pedig Körösi Csorna SándoA. Mint tudjuk, itt készült fel élete hosszú útjára. Az enyedi élmények után a híres Tordai-hasadék felé folytattuk utunkat tovább. E geológiai, morfológiai érdekesség az Aranyos-mclléki mészkőhegység karsztos barlangjainak beomlása következtetében formálódott ki. Tehát ezt az időszakot megelőzően itt hatalmas barlangok voltak. A több, mint 3 km hosszúságú hasadéknak 200 m magas, szinte függőleges irányú, 37