Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Varrók Endre: Dr. Németh Endre emléktáblájának avatása

Dr. Németh Endre emléktáblájának avatása A Magyar Hidrológiai Társaság és a Budapest XI. Kerületi Önkormányzat emléktáblát helyezett el a Budapest XI. kerület, Kende utca 7. számú épület falán. Ebben a házban élt dr. Németh Endre professzor 1940-1976 között. Az emléktábla 1996. december 3-án tartott avatásán dr. Tóth László, a XI. Kerületi Önkormányzat alpolgármestere üdvözölte a megjelenteket, dr. Németh Endre munkatársait és tanítványait, majd dr. Zsuffa István, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének tanára emlékezett meg dr. Németh Endréről. Dr. Tóth László köszöntötte a megjelenteket: - Hölgyeim és uraim, kedves emlékezők! Mindig nagy öröm, amikor az Önkormányzat emléktáblák felállításához nyújt segítséget, biztosítja a feltételeket. Különös öröm most, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság figyelemfelhívása nyomán ezen emléktábla felállítására sor kerül. Kerületünk minden jeles polgárának boldogan és örömmel állít emléket. Dr. Németh Endre professzor, aki ebben a házban élt és dolgozott, büszkesége kerületünknek. A Hidrológiai Társaság pedig azzal, hogy erre felhívta a figyelmet, egy szép és megemlékezésre méltó hagyományt teremt. Önkormányzatunk nevében kérem mindazokat, akiknek erre lehetőségük van, hogy ápolják mindazokat a hagyományokat és emlékeket, amelyek kerületünkhöz fűzik polgárait, mert a lokálpatriotizmus, a szűkebb környezetünkhöz tartozás érzése egyúttal az öntudatos polgár sajátja is. Tartsuk meg jó emlékezetünkben - az emléktáblán keresztül is - a Professzor Urat, és gondozzuk, ápoljuk emlékét. Dr. Zsuffa István emlékezett meg dr. Németh Endréről: - Kedves vízépítő mérnök kollegák, tisztelt hölgyeim és uraim! 32 évvel ezelőtt, amikor a Duna menti országok Ausztriában, Grázban tartották rendszeresen megismétlődő megbeszélésüket, Werner Krasser német professzor Magyarországot „hidrológiai nagyhatalomnak" nevezte. Ezt a hidrológiai nagyhatalmat Németh Endre professzor alapozta meg, fejlesztette ki. Munkatársai, tanítványai a tőle kapott alapokon a hazai hidrológiát - nemzetközi vonatkozásban is - a legmagasabb szinten művelték, fejlesztették tovább. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte minden, a hidrológia tudományával foglalkozó nemzetközi társaságban jelentős pozíciókat töltenek be a magyar kollegák. Németh Endre 1913-ban fejezte be tanulmányait egyetemünkön. Mérnöki gyakorlatát Erdélyben, egy iparvasút tervezési és építési munkáival kezdte meg, ezt azonban megszakította az első világháború. Már a háború első napjaiban megkapta a behívót és a háború végén szerelt le. 12 hónapig volt Doberdónál az olasz fronton, ahol - bátor helytállásáért - ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. A háború után az ózdi bányákban végzett tervezési munkákat és vezette a felszíni és felszín alatti építéseket. Eljárt a vállalat engedélyezési ügyeiben is. A Földművelésügyi Minisztérium halászati osztályán dolgozott 1922-től. Az itt töltött 10 év alatt 25 halastó terveit készítette el és irányította az építésüket. Kirendeléssel egyéb munkákkal is megbízták, ő vezette például a csepeli szabadkikötő gabonatárolóinak - akkor nálunk még újdonságszámba menő - csúszózsalus betonozását. Három évig dolgozott a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatalban. Két éven át a Földművelésügyi Minisztériumban - irányító munkakörben - részt vett az alföldi öntözéseket szolgáló tiszalöki duzzasztómű és tiszafüredi szivattyútelep tervezési munkáiban, az utóbbi építésében is. 1937-től az akkor alakult Országos Öntözési Hivatalban dolgozott, az alföldi öntözőrendszerek tervezését és építését irányította. 1939-ben a Budapesti Műszaki Egyetem pályázatot hirdetett a Vízépítési Tanszék megüresedett tanári állásának betöltésére. Az Egyetem tanácsa a 6 pályázó közül Németh Endrét választotta, tekintettel kiemelkedő elméleti és matematikai tudására és hosszú mérnöki gyakorlatára. Tanszékünknek 1940-től 1961-ig, nyugdíjazásáig volt vezető professzora, de még nyugdíjazása után is 7 éven át részt vett a Tanszék oktató munkájában. Életművét lehetetlen lenne egy rövid megemlékezés keretében ismertetni és méltatni, az azonban kétségtelen, hogy munkásságával a magyar vízépítő mérnök képzésnek egy új korszakát nyitotta meg, amelyet igen magas szintű matematikai alapokon nyugvó, ahhoz kapcsolódó, dc mégis gyakorlati oktatásként jellemezhetnénk. Nagy nyelvtudása - német, olasz, francia nyelven olvasott és írt, később megtanulta az angol és orosz nyelveket is -, állandó levelezése olasz és francia professzorokkal lehetővé tették, hogy folyamatosan tájékozódjék a szakmai ismeretanyag fejlődéséről. Az így szerzett ismereteket, saját elméleti és gyakorlati jellegű kutatásainak eredményeivel kiegészítve és a magyar viszonyokra alkalmazva szakmai folyóiratokban lette közzé. Megjelentek tanulmányai külföldi folyóiratokban és kongresszusok anyagában is. Egyetemi tankönyvei, a Hidrológia és hidrometria, valamint a Hidromechanika olyan szinten tárgyalják ismeretanyagukat, amelyet - túlzás és elfogultság nélkül - világszínvonalon is kiemelkedőnek mondhatunk. Hidrológia könyvét a francia dokumentációs központ, francia professzorok kezdeményezésére, francia nyelvre is lefordította, és ma is a francia mérnökképzés ajánlott anyagai között szerepel. Szakcikkein, tankönyvein kívül mintegy 60 szakvéleményt készített, amelyek a vízügyi gyakorlat egyes kérdéseit voltak hivatottak megoldani. Ismereteit továbbadta a mérnöktovábbképzés keretében is, de nem csak itthon, hanem az UNESCO által Olaszországban rendezett nemzetközi mérnöktovábbképző tanfolyamon is. Részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság munkájában - egy ideig mint annak elnöke - és a Magyar Tudományos Akadémia több bizottságában is tagként vagy a bizottság elnökeként. Egyetemünk Mérnöki Karának két ciklusban dékánja volt. Munkásságát mind bel-, mind külföldön elismerték. Hazai kitüntetéscin kívül levelező tagjává választotta a Toulouse-i Akadémia, tiszteletbeli doktori címet kapott Toulousc-i és a Padua-i egyetemeken. Németh Endre professzor szakmai tevékenységén kívül szót kell ejtenem azokról az emberi tulajdonságairól is, amelyekkel mindenkor kivívta munkatársai és a vízügyi szolgálat tagjainak nagyrabecsülését és tiszteletét, és - mondhatjuk - szeretetét is. Mindig magyar embernek vallotta magát, minden tevékenységével hazáját kívánta szolgálni. Tette ezt önzetlenül, minden nehézség ellenére. 44