Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Hartman László: Beszámoló az 1996. évi kelet-szlovákiai tanulmányútról

Beszámoló az 1996. évi kelet-szlovákiai tanulmányútról Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan, a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia-Környezetföldtani Szakosztálya az 1996. év májusában is megrendezte a már hagyományossá vált tanulmányútját. Mint minden úton, ez alkalommal is kitűnő szakértők tolmácsolásával érthettük meg a földtani múlt évszázadokkal és évezredekkel, vagy netán évmilliókkal ezelőtt lezajlott folyamatainak titkait. Székyné dr. Fux Vilma professzor asszony és dr. Vitális György geológus, a tanulmányút vezetője szolgált bőséges és szakszerű magyarázatokkal. A tanulmányút útvonalát az 1. ábra, a tanulmányút során érintett földrajzi tájak és földtani képződmények útmutatóját az 1. táblázat szemlélteti. Az első napon az országhatárt Sátoraljaújhelynél léptük át, majd Borsiban megtekintettük II. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem szülőházát, aki 1676. március 27-én itt látta meg a napvilágot. A vastag falú kastélyról hull a vakolat, falai omladoznak, de részben még ép állapotban van. A kastély előtt Rákóczi mellszobra látható, friss koszorúkkal, rajtuk piros-fehér-zöld szalagokkal. A szobor 1945-ig Zólyom várában volt, e helyre 1969. június l-jén hozták. E rövid, de annál meghatóbb élmény után Nagytoronyán a permokarbon kőszéntelepes összlet egyik elhagyott hányóját tekintettük meg, ezután megízlelve már a honfoglalók által is ismert Szobráncfürdő kénes, vasas, sós gyógyvizét, majd a Remetehámortól északra levő, a Szinnai-kő alatti, a Vihorlát egyik egykori kráterében kialakult Nagy-Tengerszem-tóhoz (1. kép) érkeztünk. A Vihorlát 800-1000 m magassága első látásra félelmetesnek: tűnik, ugyanis hirtelen emelkedik ki a Tiszai Alföld síkságából. A hegység vulkáni eredetű és maga a Vihorlát megnevezés kiégettet jelent. A hatalmas erdők, fenyvesrengetegek festői tájat varázsolnak elénk. A 3290 ha felületű, 334 millió m

3 vizet tároló ZempléniSzéles-tó (Vihorlát tározó) partjára érve a kamenci Chermes szállodában pihentünk meg. A második napon először megtekintettük a 12 ha-os, 3-4 m mély Vinnai tengerszemet és az útmenti piroxén-andezit feltárásokat, láttuk a vinnai Tarna várát, Homonna felé a Labore völgyében haladva Barkó várának romjai integettek felénk. Egykor sok ádáz küzdelem zajlott itt le. E vár csataterén ütközött meg Mátyás király Kázmér lengyel király hadával 1466-ban. A völgyet kísérő mészkövek sok barlangot, sziklaodút rejtenek, melyek a népi hagyományokban, babonákban sokszor félelmetes emlékeket hordoznak nemzedékeken át. Legnagyobb a Barkói barlang (lásd: Földtani Közlöny, 1910). Mindazonáltal természetesen (utazás közben a buszban is) a szakmai előadások sorozata folytatódik. A Kárpátok kialakulásának történetét, folyamatát hallgathattuk Vitális tanár úr figyelemfelkeltő előadásában. A kárpáti flis övben helyetfoglaló Starina (Ciróka völgyi) víztározó tanulmányozásának végeztével Szinna és Homonna érintésével a Labore völgyében haladunk már Laborcrév, és oly kellemes hangzású Rózsadomb felé. Mint ismeretes a Ciróka folyó a Laboréba ömlik és a Vihorlát északi lejtőiről, valamint a Keleti-Beszkidek délnyugati oldaláról gyűjti össze a vizét. 1. ábra. A tanulmányút útvonalvázlata 50