Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Tanulmányút a Gyalui-havasokban

egyik sincs kiépítve.) A kitárult völgy alkalmas hétvégi ház építésére, sátorozásra. Ha lenne víz - az idáig érő Lesu tározóban - még fürdeni is lehetne. Végigutaztunk a 28 millió m

3-es befogadó képességű üres víztározó mellett, melynél az évek óta tartó javítási munkái rövidesen befejeződnek, és megkezdődik a tározó feltöltése. Jádremete községnél eltávolodtunk a 44 km hosszú Setét pataktól és a széles, de kanyargós úton a Tüskés völgyben haladva, ezer m-nél magasabb hegyek között értünk a Kellemes (Drágán) patak völgyébe. E vízfolyás hossza: 40 km. Három főforrása és több apróbb magashegyi forrása van ennek a pataknak. Első és legmagasabb eredetű forrása a Szentelő hegy 1792 m-es ormának nyugati oldalán, második forrása az 1758 m magas Briczeci és a harmadik - a legtávolabbi forrása az 1654 m magas Szarvas hegy északi lejtőjén ered. A Kellemes és a KisSebes patak találkozásánál épült fel 1973-1984. évek között a 360 m hosszú, 120 m magas íves betongát. A kialakított Floroiu tározóban 121 millió m

3 vizet tároznak. Innen a vizet 4,2 km hosszú, 3,6 m átmérőjű üzemvíz alagúton vezetik a muntényi vízerőtelephez. Ottlétünkkor a víztározóban bőséges vízkészlet állt rendelkezésre. Jelenleg a villamos erőmű a reggeli és esti csúcsidőben üzemel l-l órát. A víztározótól keleti irányban 7 km távolságban láttuk az 1836 m magas Vigyázó hegységet, mely folytatása a Bihar hegység vonulatának. Hegytömbje több mint 30 km hosszú, nagyjából észak-déli, még déli része inkább északkelet-délnyugati irányú. A Vigyázó gerince vízválasztója a Meleg-Szamos és a Sebes-Körös vízrendszerének. Továbbutaztunk 22 km hosszúságban a Kellemes patak mellett, majd Nagysebes községnél kiértünk a Sebes-Köröshöz. Kissebes község után Sebesvárnál a szintén Sebes nevű patak (hossza 41 km) folyik a Sebes-Körösbe. Marótlaka községnél pedig a 33 km hosszú Kalota patak, mely a Sebes-Körös legkeletibb vízfolyása. Megérkeztünk Kalotaszegre, mely területileg nagyjából Bánffyhunyadtól Kolozsvárig terjed, mintegy 45 km hosszúságban és 25 km szélességben. Legszűkebb értelemben vett Kalotaszeg - nevét is innen kapta - a Sebes-Körös felső folyásának és a Kalota pataknak a szöglete. Kalotaszeg egyik legsajátosabb magyaros tájegysége Erdélynek. 34 helység tartozik ehhez a vidékhez. Földrajzilag is, történelmileg is, de leginkább néprajzilag megkülönböztetett hely illeti meg. Kalotaszeg első és egyben legnagyobb települése Bánffyhunyad, mely 30 éve nyerte el a városi rangot. E városka kiemelkedő idegenforgalmi látványossága műemlék református temploma. Átutaztunk Kalotaszentkirály, Nagykalota településeken, majd Magyarvalkóra értünk. Itt megtekintettük Erdély egyik legrégibb és művészeti szempontból is nagyon értékes templomát. A bástyás várfalú templom a XIII. században épült, kő szózséke a XVIII. század elejéről való. A templomot kettős védőfal övezte, a belső teljesen, a külső részben ma is fenn áll. Továbbutazva Kiskalota település után áthaladtunk az 1095 m magas hegynyergen. Teljesen besötétedett már, amikor megérkeztünk első napi szállásunkra, Jósikafalvára. A szálláshelyünkkel szembeni Kutas (Fintinelle) víztározót a másnap reggeli napsütésben láttuk meg. A tározót a Bihar hegység mészkő felvidékén eredő Meleg-Szamos és ettől délre folyó Béles patak találkozásánál építették meg 1976-1979. évek között. Megragadó volt a rálátás a reggeli napsütésben a keletnyugati irányban nagyobb vízállásnál 20 km hosszan elnyúló hegyekkel, festőien szép fenyvesekkel szegélyezett hatalmas víztükörre. A víztározó építése előtt Jósikafalva községet áttelepítették a közeli hegytetőre. Az egykori falu megmaradt fatemplomának tornya alacsony vízállásnál még kilátszik a tározóból, a Meleg-Szamos völgyében. A megépült völgyzárógát típusa súlytámfalú gát, magassága 105 m, hossza: 470 m. A tározó térfogata: 240 millió m

3. A tározótól 8150 m hosszú, 4,4 m alagúton vezetik a vizet a vízerőműhöz, ahol 3 db 75 mV-os Francis turBinára 470 m magasról esik rá a 62 m

3/sec víz. Átlagosan évi 390 millió kW energiát lehet termelni, de jelenleg csak szakaszosan üzemel. Az erőműtől 3,65 km hosszú üzemvíz alagúton jut vissza a víz a Meleg-Szamosba. A víztározótól való elutazáskor áthaladtunk a 10 m széles völgyzárógáton. Ősfenyvesek szegélyezték az út kétoldalát. Amikor a fenyvesekből kiértünk az örökzöld áfonya cserjék ligetszerű területét láttuk, melyeknek bogyói kezdtek pirosodni. Elértük a rendkívüli nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő Havasnagyfalu községet. Ennek a településnek a Funtinel nevű havasi fennsíkján esett el 1849. július 6-án a márciusi ifjúság egyik vezére - a Rákóczi szabadcsapatok parancsnoka - Vasvári Pál és kb. 850 harcostársa. Itt lettek eltemetve, de sírjukat már rég belepte az erdő. Amikor nyitott hegyoldalon vezetett utunk, nagyon szép panorámájú volt a tőlünk jobbra elterülő hegység, a Gyalui havasok Ez a hegység keletfelől közvetlenül a Bihar hegység főgerincéhez csatlakozik a Meleg-Szamos és az Aranyos völgye között. Hosszú, magas hegysorokat képez, melyek közt a völgyek igen meredekek, mélyre bevágódtak s gyakran valóságos hasadéki jelleget öltenek. A kerekded hegység kristályos palákkal övezett gránitmagú tömeg, pompás alhavasi fennsíkokkal. A hegységben ered a Hideg-Szamos, Jára, Hesdát, Túri-patak. Legmagasabb kiemelkedő része az 1827 m magas Nagy havas. Tovább utaztunk a Meleg-Szamos folyásának irányában, majd eljutottunk a 30 millió m

3 víz befogadására, 1971-1976 évek között épített Tarnóc tározóhoz. A völgyet elzáró íves betongát magassága 97,5 m, a gátkorona hossza: 237 m. A tározó alatt van a vízerőtelep, melynek évi átlagos energiatermelése 80 millió kW. A Hideg-Szamos és a Jára patak vízgyűjtőjéről 8 kisebb tározó vizét is 29,7 km hosszú vezetéken gyűjtik össze és vezetik le gravitációsan a Kutas és a Tarnóc tározóba. Lejebbjutva a Meleg-Szamos mentén eljutottunk a 4 millió m

3es Gyalui kiegyenlítő tározóhoz. E tározó területén egyesül a Meleg-Szamos és a Hideg-Szamos két ága. Innen már KisSzamos néven folyik tovább. Kolozsváron és Désen - és még néhány kisebb településen - ez a két vízfolyás biztosítja az ivóvízigényeket. Gyalut elhagyva Magyarlóna, Magyarfenes, Torda-Szentlászló, Magyarléta után Kisbányára értünk. Innen felutaztunk a Gyalui-havasokba 1676 m magasságban levő - közkedvelt téli üdülőhelyre és sítelepre a kisbányai menedékházhoz és szállodához. Elhaladtunk a Gyalui-havasokban eredő 50 km hosszú Jára patak mellett. Járabánya község után Borrév településhez értünk. Itt átmentünk az Aranyos folyó kis hídján. Az Aranyosnak két ága van. Mindkét ág a Bihar hegységben ered. Az Aranyos fő ága 42 km hosszú. A Kis-Aranyos hossza 27 km. A két Aranyos ág egyesülése után még 120 km utat tesz meg a folyó és Vajdaszeg községnél a Marosba folyik. Az Aranyos folyó után előbb szűk, majd kiszélesedő völgyben beértünk a Torockói-medencébe, és hirtelen elénk tárult a tájat uraló impozáns sziklaalakzat, a Székelykő. Legmagasabb csúcsa az 1128 m Csegezi Geszteg (Lajos-csúcs). Még néhány km megtétele után beértünk az egykori Aranyosszék legnevezetesebb helységébe Torockóra. A zárt múzeum vezetőjét C. Andris hamar megtalálta a faluban és így megnézhettük a néprajzi múzeum termeit. Láttuk a fafeldolgozás, fazekasság, mezőgazdaság, bútorfestés és varratosok sok szép példányait. Legvonzóbb volt a messze földön híres helyi népviseletet bemutató utolsó terem. Tarockót elhagyva az Aranyos folyása irányába utaztunk. Várfalva után Sinfalvára értünk. Itt ömlik az Aranyosba a Tordaihasadékon át folyó Hesdát patak. Mészkő falunál bekötőúton a Tordai-hasadékhoz utaztunk. A hasadék bejáratától 800 m-re parkolóban hagytuk autóbuszunkat, majd tovább gyalog mentünk le a meredek kavicsos úton a hasadékhoz. A 2 km hosszú Tordaihasadékot a Hesdát patak vágta be egy tektonikai törés mentén. A hasadék csodálatos sziklaalakzataival, 200 m-nél magasabb sziklafalaival, kőcsipkéivel, barlangjaival lenyűgöző látvány volt. Turisztikai látványosságain kívül botanikai értékei világra 36