Hidrológiai tájékoztató, 1995
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zellei László: A Nyéki-Holt-Duna vízforgalmának vizsgálata
A Nyéki-Holt-Duna vízfogalmának vizsgálata ZELLEI LÁSZLÓ Janus Pannonius Tudományegyetem, Műszaki Főiskolai Kar, Baja A vízgazdálkodási beavatkozások természeti hatásai és azok értékelése fokozott figyelmet kapott az utóbbi évtizedben, elsősorban a társadalom környezeti érzékenységének határozott növekedése következtében. így a folyószabályozásoknak a hullámtéri élővilágra és a meder távolabbi környezetére gyakorolt hatását számos hazai és külföldi kutató és intézmény (VITUKI Consult Rt., Delft Hydraulics, RIZA) is vizsgálta. A kutatásokba a PMMF VGT dr. Zsuffa István vezette munkacsoportja is bekapcsolódott, elsősorban oktatási környezetben végzett hidroökológiai terepfeltárások módszertana és monitoring rendszer telepítési szempontok kidolgozásával. A munka első jelentősebb eredménye a Nyéki-Holt-Duna vízrendszer vízforgalmának természetvédelmi célú rekonstrukcióját célzó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése volt. A jelen tanulmányban a fenti keretben végzett hidraulikai vizsgálatokkal és a természetvédelmi célú műszaki tervezés egyes kérdéseivel foglalkozom. 1. A vízrendszer jellemzése A tárgyalt vízrendszer, a Duna főmedréből az 1480,8 fkm-től kiinduló és abba az 1471,8 fkm-nél visszatérő Vén-Duna, CsertaDuna, Sárkány-fok, Nyéki-Holt-Duna, Címer-fok hullámtéri medersorozat (1. ábra), amelyben a vízmegjelenések és vízmozA hidraulikai modell kiterjedése közel 60 000 m 3, átlagos mélysége 36 cm volt. A meder a tárgyalt vízrendszer tározójaként működik, jelen állapotában a hozzá alulról csatlakozó Címer-fokon keresztül kap először vizet, majd a főmeder vízállásának emelkedésével a Sárkány-fok is bekapcsolódik a feltöltésbe. A tervezés során eldöntendő jelentős kérdés az üzemi és maximális vízszint értéke, a fokok szerepe, mederméreteik és fenékvonalazásuk A vízrendszert egészében áttekintve megállapítható, a NyékiHolt-Duna vízellátása kétirányú, a főmederben a kiágazás és visszatérés közötti távolság 9 km, az ehhez tartozó vízszintkülönbség permanens vízmozgási állapotban 47 cm. A Vén-Duna visszakapcsolásával ez az érték 50-53 cm-re nő, a Cserta-Duna szelvényméreteiből következően a vízszintek a csőáteresz hatásától függő késleltetéssel megjelennek a Sárkány-fok torkolatánál, ülepített, hordalékszegény vízminőséggel. A két vízellátási irány közül az alacsony, a hullámtéri felszín alatt maradó vízállástartományban a felülről történő vízbevezetés rendelkezik kedvezőbb paraméterekkel, a Címer-fok a teljes vízcserét biztosító egyirányú átfolyás tartományában nyer jelentős szerepet (2. ábra). A vízhozamok és a sebességek elemzése szerint, kiegészítve a mederfelvételkor szerzett 1. ábra. A vízrendszer helyszínrajza gások gyakorisága és tartóssága a főmederbeli változások, valamint a belső áttöltések és műtárgyak, mint mesterséges hatások, továbbá a hullámtér természetes feliszapolódásának következtében csökkent a jelenlegi értékekre. Központi eleme a Nyéki-Holt-Duna, amely kezdetben K-Ny-i, majd D-i irányba forduló, kb. 2300 m hosszúságú, közel negyedkör alakú, felső végén kettéágazó, jelentősen feliszapolódott holt meder. Fenékszintje 84,30 m Bf. körüli, partvonalai nem határozottak, 86,00-86,50-87,00 m Bf. szintű rétek és nádasok övezik. Vízszintje a felvételkor 85,08 m Bf., vízfelülete 16,4 ha, térfogata qo 48,0 96,0 144,0 192,0 24Q0 288,0 24,0 72,0 120,0 16^0 21$0 264,0 32,0 kló (óra) 2. ábra. A mértékadó árhullám hatása. Vízfelszín -H és- vízhozam -Q- idősorok közvetlen tapasztalatokkal, a beavatkozás az árhullám áradó ágában kismértékben növeli, az apadó ágban a vízvisszatartó műtárgy működése következtében jelentősen csökkenti az áramlási sebességeket. A sebesség max. értéke 0,4 m/s alatt marad, mederanyag elsodródás nem várható. Mivel a mértékadó árhullám a CsertaDuna ülepített vizét szállítja, ebből és a Nyéki-Dunából visszafolyó vízből hordalék lerakódásra nem kell számítani. A nagyvízi (650 cm feletti) tartományban a fok egyes szakaszai hordalékcsapdaként működhetnek, a vízvisszatartás miatt csökken az apadás öblítő hatása, ezért a műtárgynyitással történő medertisztítás lehetőségét meg kell teremteni. A fokok fenékvonalának mélyítése miatt a Nyéki-Holt-Duna árhullámot követő visszaürülésének megakadályozására a Sárkány-fok 1 + 013, valamint a Címer-fok 0 + 000 szelvényében vízvisszatartó műtárgy építése szükséges. 33
