Hidrológiai tájékoztató, 1994

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Tanulmányút a Bihar hegységben

2. táblázat Az édesvízi mészkövek kémiai összetétel szerinti genetikai típusai és főbb kémiai jellemzői Édesvízi mészkő SiOj A1A CaO MgO Édesvízi mészkő súly % Típusos 0,01-1,81 0,01-0,64 51,13-55,91 0,03-2,06 Agyagos 7,90-17,44 3,76-8,85 38,32-46,68 0,40-0,71 Gyengén kovás 2,04-2,29 0,41-0,59 49,91-50,65 1,48-1,63 Kissé kovás 0,39-4,29 0,15-0,92 51,03-54,53 0,95-1,13 Kovás 5,23-8,58 1,36-1,75 28,94-49,03 0,03-5,05 Erősen kovás 11,67-42,54 0,31-2,46 27,86-42,65 0,42-1,45 Gyengén kovás, dolomitos 2,18-2,40 0,08-0,98 42,35-52,22 3,14-9,76 Kissé kovás, dolomitos 3,43 1,26 47,83 2,12 Kovás, dolomitos 7,57-8,65 1,87-1,94 44,91-46,28 1,97-2,28 Erősen kovás, dolomitos 13,49 2,81 41,73 2,32 Megjegyzés: A közölt szélső értékek nem mindenütt azonos kőzetminták adatai! Végül megemlítjük, miként azt a Bányászati és Kohászati Lapok - Bányászatban közzétett tanulmányunk [9] azt részletesen kifejti, hogy a hévíz eredetű kőzetelváltozások és kőzetek, mind vízföldtani, mind ércföldtani szempontból fontos vonatkozásokra hívják fel a figyelmet. Ez a téma, melyet itt csak érintőlegesen vázoltunk, további figyelemre méltó kutatási lehetőségeket rejt magában, melynek továbbvitele a jövőben feltétlenül érdemes és indokolt. IRODALOM [1 ] Hegy iné PakóJ. - Vitális Gy.: Cementipari nyersanyagaink és kutatásunk módszertana. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1977. [2] Hegyiné Pakó J. - Podányi T. - Vitális Gy.: A dolomit bányászata és felhasználása. Műszaki könyvkiadó, Bp. 1984. [3] Scheuer Gy. - Schweitzer F.: A Gerecse- és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. Földrajzi Tanulmányok, 20. Akadémiai Kiadó, Bp. 1988. [4] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, XXI. 1. 1982. 67-81. [5] Vitális Gy.-Hegyi l-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a váci Nagyszál nyugati részén. Hidrológiai Közlöny, 49. 4. 1969. 148-158. [6] Vitális Gy. - Hegyi l-né: Hidrotermális és metaszomatikus jelenségek a Dunai andezithegységgel határos mészkőterületeken. Hidrológiai Közlöny, 53. 5. 1973., 213-221. [7] Vitális Gy. - Hegyi l-né: Hidrotermális kőzetelváltozások a Dunai andezithegységgel határos dolomitterületeken. Hidrológiai Közlöny, 54.12.1974. 562-569. [8] Vitális Gy. - Hegyi l-né: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2.1982. 73-S4. [9] Vitális Gy. - Hegyiné Pakó J.: A hidrotermális hatások és az ércesedés kapcsolata a Dunai andezithegységgel határos karbonátos kőzetekben. Bányászati és Kohászati Lapok-Bányászat, 106.11.1973. 774-779. A felsorolásból hiányzó gazdag irodalmat a fenti tanulmányok irodalomjegyzéke tartalmazza. Tanulmányút a Bihar hegységben GÓG A gazdasági megkötöttségek miatt, több évi szünet után, most lett újra lehetőség a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezeténél, hogy a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőterületén tanulmányutat tehessünk. 1993. június 23-án szarvasi, békéscsabai és gyulai tagtársainkkal, autóbusszal keltünk útra. Gyulánál léptük át az országhatárt. A Fehér-Körös mellett vezetett utunk. Figyeltük a folyó egyre alacsonyodó, majd Borosjenő városnál véglegesen megszűnő töltését. Elhaladtunk a Zarándi- (legmagasabb csúcsa a 800 m magas Hegyes) és a Béli- (legmagasabb pontja a Szártető 1114 m) hegység melett. Körösbökénynél megtekintettük azt a vízosztó művet, melyet Beszédes József mérnök tervei szerint építettek 1834. május eleje és 1836. július 9. között. Innen indul ki a 91,5 km hosszú, 50 m esésű József nádor malomcsatorna, mely az 1840. év végére készült el. Ezen a helyen a Fehér-Körös vizét fenékgát duzzasztotta fel és fából készült vízosztóműn keresztül 2,2 m

3/sec vizet juttatnak a malomcsatornába. A csatorna mellett 15 malomépületet (néhány ma is látható) építettek. Az itt látott létesítmény és a malomcsatorna nemcsak a Fehér-Körös árvízi szabályozási műve volt, hanem külvízgyűjtő, öntöző és ipari, tehát többcélú vízilétesítmény is, mely a Kárpát medencében ekkor megvalósult. A vízosztómű megtekintése után Láciu Viorel, a Nagyváradi IMRE Vízügyi Igazgatóság kisjenői aligazgatója vendégül látta csoportunkat. TávozásunkkorRétiLászló titkárunk köszönte meg kedvességét. Továbbutazva a Fehér-Körös mellett elértünk Honctőre, ahol a folyó legfelső vízmércéje van. E vidéken is, a csekély csapadék miatt -23 cm volt ekkor a folyó vízállása. Honctő után a FehérKörös vizével közelebbről is megismerkedtünk. A homokoskavicsos vízfolyásba mindnyájan begázoltunk. Még néhány km megtétele után, eltávolodtunk a légvonalban még 22 km-re eredő Fehér-Köröstől. Ez a folyó a Körösök vízrendszerének legkiegyenlítettebb folyója. Hossza: 236 km. Vízgyűjtőjének kiterjedése a Körösök összvízgyűjtőjének 16%-a. Továbbutazva felértünk a 652 m magas biharköröstúri hágóra. Elébünk tárult Erdély legnevezetesebb hegytömege a Bihar hegység. Ez a hegység vadregényes, természeti szépségekben, barlangokban sziklahasadékokban, ásványkincsekben igen gazdag, A légköri csapadék a Bihar hegységben, a megrepedezett mészkőnek ezer meg ezer finom hasadékán át behatol a mélységbe, amig csak a tömör kvarchomokkövet el nem éri. Az összegyűlt vizet a homokkő nem bocsátja át, benne oly földalatti csatornákat váj magának, amelyek helyenként messzire elnyúlnak, míg végre a 34