Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - AZ ÁLLAMI VÍZÜGYI-MŰSZAKI TERVEZÉS - Nagy L. Dénes-dr. Kőrösmezey László-dr. Kolin László: Visszaemlékezés a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV) tervezéseire

nológiai gépészetükre gyártmánytervek készültek, amelyeknek gyártását a Vízgépészeti Vállalat, kötelező szolgáltatással elvállalta a 70-es évektől. Ekkor a gyártmánytervek a Vízgépészeti Vállalat gyártási technológiájának igénye szerint módosultak. Természetesen nem csak a szennyvíz-technológiai gépészetben, hanem valamennyi vízépítést érintő szakágban kialakult a MÉLYÉPTERV és a VÍZGÉP együttműködése. A kétszintes ülepítők, a biológiai csepegtetőtestek és utóülepítők, igény szerint két, vagy több párhuzamos egység alkalmazásával elégítették ki a terhelésnek megfelelő tisztítást, a többi műtárgyak egymagukban feleltek meg a mindenkori terhelésnek, így e műtárgysorral 5-20, de van olyan városi telep, ahol 30 ezer lakos terhelésének megfelelően, azaz hat párhuzamos egység építésével biztosítottuk a megfelelő kapacitású tisztítást. A középnagyságú városainknak általában e technológiai sorú műtárgyakkal oldottuk meg a szennyvíztisztítását, mint pl. Tatabánya, Oroszlány, Pápa, Komló, Gödöllő, Várpalota, Mátrafüred, Balatonfüred, Tihany, Kazincbarcika stb., amelyeknek többsége a 80-as évektől már további bővítésre szorult. A szennyvíz-technológiai eljárásokban jelentős fejlődést biztosított vállalatunk vízkísérleti osztálya, amelynek megalapozója a Fővárosi Csatornázási Művektől áthelyezett laboratórium, Lese/iye)Ví5zse/vegyészmémök vezetésével. A laboratórium nem csak a tisztítandó szennyvíz minőségét, azaz a tervezendő tisztító várható terhelését határozta meg, hanem a hatvanas évektől az elkészült szennyvíztisztítók próbaüzemeltetését is irányította, tisztítási hatását ellenőrizte, a kezelő személyzetet betanította. Ennek kedvező hatása még ma is felbecsülhetetlen, nem csak a tervezett tisztítási hatás bizonyításával, hanem a nyert tapasztalatok hasznosításával a további tervezéseik során. Nagyvárosaink szennyvíztisztítói is többségükben a MÉLYÉPTERV tervei szerint készültek, de nagyságuk már az eleveniszapos tisztítási technológiák alkalmazását tették szükségessé. Elsőnek a Délpesti tisztítótelep készült el, 36 ezer m

3/d kapacitásra, felületi vízszintes tengelyű rotorokkal. Bővítése 72 ezer m

3/d-re a 90-es években fejeződött be, mélyszintű légbefúvásos technológiával, Dorr elő- és utóülepítőkkel, fűtött iszaprothasztókkal, iszapvíztelenítővel. A pécsi tisztítótelep az előbbivel azonos technológiával készült első ütemben 24 ezer m

3/d, a következő ütemben 40 ezer m

3/d kapacitásra. Miskolc tisztítótelepe 70 ezer m

3/d, Debrecen pedig 80 ezer m

3/d - ötszörös hígításig záporvíz fogadására is alkalmas megoldásra készült. Győr városi szennyvíztisztítóját 120 ezer m

3/d kapacitásúra terveztük. Eleveniszapos telepeket terveztünk még Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg, továbbfejlesztést Tatabánya, Sopron, Eger és Békéscsaba városok részére, összesen 150 ezer m

3/d teljesítményre. Az elmúlt 45 év alatt a MÉLYÉPTERV tervei alapján épült települési tisztítók kapacitása az 1 millió m

3/d-t meghaladja. A MÉLYÉPTERV megalakulása óta foglalkoznia kellett az ipari üzemek szennyvizeinek tisztításával is. Már az 50-es évek kezdetén tejbegyűjtők kevésbé szennyezett mosóvizének tisztítását oldottuk meg, házi szennyvizekkel együtt tisztítva, sajtgyárakét uszadék visszatartásával és elszikkasztással. Szélesebb körű igényt a 60-as évektől kellett ellátnunk, amikor is részletes vegyelemzés ismeretében és már bizonyos mértékű automatizálással tettünk eleget a legkülönbözőbb minőségű és származású szennyvizek tisztításának. Hazánk valamennyi olajfinomító és -feldolgozó vállalatának szennyvíztisztításával foglalkozott vállalatunk (Zalaegerszeg, Szőny, Százhalombatta, Tiszapalkonya térségében). A technológiai berendezések: homokfogó, tangenciális, vagy légbefúvásos olajfogó, több napos pihentetés az olaj felúsztatására földmedrű tóban, végül cseppesítő szűrés. Az olajipari szennyvizek napi mintegy 20 ezer m

3 víz tisztítását igényelték. Az élelmiszeripari szennyvizek közül a tej- és húsipar igénye fordult elő a legtöbbször, s így ezek tisztítására vállalatunk irányelveket dolgozott ki, aszerint, hogy elégséges csak az előtisztítás, mert a további tisztítás a települési szennyvizekkel együtt gazdaságosan megoldható, vagy teljes tisztítás szükséges. Műanyagipari szennyvizek biológiailag tisztíthatók. Csepegtetőtestes tisztítással sikerült megoldani a TVK etilénüzem, nagy terhelésű eleveniszapos tisztítással a Nyergesújfalusi Viscozagyár PÁN üzem szennyvizeinek tisztítását. A gyógyszergyári szennyvizek kezelése a vegyiparéhoz hasonló. Semlegesítőket és méregtelenítőket alkalmaztunk pl. a Kőbányai Gyógyszergyárnál, Chinoinnál, Biogálnál. ATiszavasvári Alkaloida gyárnál oldószerfogót, kémiai kezelést, biológiai tisztítást és utótisztító tavakat terveztünk, 3000 m

3/d kapacitásra. Az iszap víztelenítésére is szükség volt. Még számos ipari üzem szennyvizeinek tisztítása mellett érdemes a dunaújvárosi, szolnoki és csepeli papírgyárakat említeni, amelyek szennyvíztisztítását külföldi cégekkel közösen terveztük. Az előbbiekből következtethető, hogy a MÉLYÉPTERV-nek az elmúlt 45 év alatt döntő része volt iparunk szennyvíztisztítási feladatainak megoldásában. Tervezett telepeink, berendezéseink száma több mint 10 000-re tehető, a tisztított szennyvizek mennyisége pedig meghaladja a napi 3,2 millió köbmétert. Természetesen külföldre készített berendezésünk is számos volt, mint pl. a Bitterfeldi Vegyi Kombinát, Zeitz és Neurupin nevű kisvárosok ipari üzemeinek szennyvíztisztítása (egykori NDK); papírgyári szennyvíztisztítók Västervikbe (Svédország), Zarkaba (Jordánia), Párkányba (Sturovo, Szlovákia); olajipari tisztítók Aleppóban (Szíria), Csehszlovákiában és NDK-ban kétkét helyen. Az ÁMTI megalakulásakor egy-egy vízellátási, vagy vízelvezetési feladatot tervező mérnöke komplexen mindent elvégzett, azaz a technológiai-, szerkezeti-, gépészeti-, villamos energiai és költségvetési munkarészekkel együtt. Természetesen az egyes szakágak fejlődésével így nem lehetett lépést tartani, ezért a MÉLYÉPTERV megalakulásával először a szerkezettervezés, majd 2-3 éven belül a vízgépészet és a villamosenergia-ellátás is önálló szaktervező kezébe került. Ez előrelátásnak köszönhető, hogy az egyes létesítmények szerkezettervezése és építészeti megfogalmazása, mindenkor elismerten magas szinten állt. 7. Szerkezettervezés A víziközművekkel kapcsolatos, gyakran ismétlődő berendezésekre típus-, vagy iránytervek készültek, az első időkben hagyományos kivitelre, majd a csúszózsaluzatos építéstechnológia biztosította a jelentősebb műtárgyak gazdaságos kivitelét, pl. hűtőtornyoknál, nagy felületű víztárolóknál, víztornyoknál stb. A csúszózsaluzatos módszerrel építhető műtárgyak kiválasztására MÉLYÉPTERV katalógus áll rendelkezésre, amely Thoma József és tervező osztálya több mint 30 éves munkájának eredménye. Igen gazdaságos falvastagságú, körszimmetrikus szerkezetek készültek nagy átmérőjű medencék, derítők lefedésére, vagy pl. a Miskolctapolca Barlangfürdő bejáratának (kiúszójának) 6 cm vastagságú és kagyló alakú héjszerkezete (idegenforgalmi látványosság is). E térbeli héjszerkezetek számítási eljárását Dr. Márkus Gyula dolgozta ki, aki e tárgyban nemzetközi hírnévre is szert tett. Könyve németre fordítva is megjelent. Ezen túl a gyakorlati szakemberek számára táblázatos segédletet is készített. Á vasbeton műtárgyak minden bevonat nélküli vízzáróságát biztosítja az utófeszített kivitel. Medencék és víztornyok sora készült így el, amelynek kiemelkedő reprezentánsa Budapesten a gellérthegyi 2x40 ezer m

3 zongora alakú, Dywidag feszítőrudas víztároló. 47