Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - Marczell Ferenc: Évfordulók, események 1994

- A Fekete Körös árvize - a Fekete Körös Árm. Társulat töltéseit mintegy 30 helyen, kb 1400 m hosszban átszakította. írod.: Zawadowsky A.: Magyarország vizeinek... II. 51. p. - Gyulán, a képviselőtestület határozata alapján, - még az élővízcsatorna zsiliprendszerének megépülése előtt rendezték a városon keresztül haladó Fehér-Körös medret A régi folyóágy közepén 3 öl széles vezérárkot ástak, mindkét oldalon 4—4 öl széles ártér meghagyásával. írod.: Magyar Vízgazdálkodás 1985/6.11. p. - A kormány elhatározta, hogy az Egyesült és Kettős Körös átmetszéseit államköltségen ki kell bővíteni. E célból Békés-Gyulán folyammérnöki hivatalt állítottak fel, melynek egyben feladata lett az ármentesítő társulatok felügyelete, és a szabályozás összhangjának biztosítása. írod.: Zawadowsky A.: Magyarország vizeinek... I. 275. p. - Közvetlenül a Duna mentén fekvő pestmegyei érdekeltség elhagyásával - kik a társulatba való bevonást, és így területük ármentesítését ellenezték - megalakult a „ Tolnabátai Dunavédgát Társulat." írod: Kenessey: Csonka Mo... 1931. 35. p. - Megindult a Magyar Természettudományi Társulat havi folyóirata a Természettudományi Közlöny, melynek címe később többször változott. A lap sokszor közöl vízügyi vonatkozású cikkeket. írod: Budapesti Lexikon 1174. p. - A Ganz-gyár a harkányi gyógyfürdő részére turbinát készít. A Ganz az első turbinát 1866-ban készítette, a második turbinája ez volt. A turbinakészítésben ez után 10 év szünet következett. írod: Tanulmányok Bp. múltjából XII. 399. p. - A Heinrich család beruházásában Ybl Miklós tervei alapján átépítették és bővítették a mindinkább közkedveltté váló Rác-fürdőt. írod: Vitéz: Bp. gyógyfürdői... 76. p. - Hódmezővásárhelyen megnyílt a város első gőzfürdője az Anna fürdő, a mai strandfürdővel szemben, a Solti gőzmalom mellett. Három szobájában 2-2 kád volt. írod: Magyar Vízgazdálkodás 1987/3. 4. p. - Orosháza határában - társadalmi összefogással megépült a mai Gyógy-strand,- és tisztasági fürdő kezdetleges elődje, köznéven Gyopáros-fürdő. A fürdő fokozatosan kiépült, 1925-től a gyógyfürdő megnevezés használatát engedélyezték. írod: GálM.: Az Alföld gyógyfürdői... 283. p. - Hencz Antal keszthelyi építész 1864-69 között elkészíti a Hévizi-tó tófurdőjének épületeit. Az építés során a tavat részletesen felmérte. A tó mélységét 43 m-ben jelölte meg. írod: Kardos L.: Mo. barlangjai 258. p. - Megkezdődnek a rendszeres vízállásészlelések a Balaton siófoki vízmércéjén. írod: PéchA.: Országos vízjelző... 15. p. - Megalakul a Magyar Loyd Gőzhajózási Részvénytársaság. írod: Vízügyi Közlemények 1929.1. 80. p. tavasz Balatonakarattyán a Csitény hegy oldala kb 250 m hosszban (a Rákóczi-fa környékén) hirtelen leszakadt, (földsüllyedés történt). A partfal lábánál felgyűrődés keletkezett. írod: Hidrológiai Közlöny 1953. 389. p. Földtani Közlöny 1881.137. p. április 12. + Komnenovich Sándor (Pest) mérnök, az Institutum Geometricum tanára (*1813. október 13. Körmöcbánya) írod: Magyar Életrajzi Lexikon I. 961. p. MTESZ: Évfordulóink... 1988. 35. p. április 15. *Sárközi Imre (Nagybajom) mérnök, a bp-i és székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatalnál, majd társulatoknál működött. Technikatörténeti kutatásokkal is foglalkozott, (t 1927. július 27. Bp.) írod: Magyar Életrajzi Lexikon II. 574. p. május 14. A Margit-szigeten, az 1867-ben létesített Zsigmondyféle kútra telepítve, Ybl Miklós tervei szerint, megnyílott a Margit-fürdő. A második világháború alatt annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. (1958.) írod: Medviczky A.: Budapest régi fUrdői 43. p. június 18. Megalakult a Magyar Királyi Földtani Intézet (mai nevén Magyar Állami Földtani Intézet), mely a földtani kutató munkán kívül behatóan foglalkozik a felszínalatti vizek valamennyi problémájával. Az alapító okiratot Ferencz József ina. alá. írod: 100 éves a MÁFI10. p. Budapest Lexikon 346. p. (jan.?) július A Dobsinai jégbarlangot - bár régen ismerték - először teljes terjedelmében-Szontagh Márton bányaigazgatóval az élen, bejárják, majd augusztus 15-re járhatóvá tették, nagyobb társaságot fogadhatott. írod: Természettudományi Közlöny 1871. 39. p; 1872.10. p; 1873. 346. p. október 3. A kiszáradt Fertő medrén keresztül a rákosi búcsúsok Boldogasszonyba mentek. Az eseményt márványtábla őrzi Fertőrákos mellett a virágosmajori, 1869-ben épített kápolna falában. írod: Soproni Szemle 1975. 322. p. október 14. *Anderko Aurél (Terep) meterológus, egyetemi tanár. A Meteorológiai Intézetnél 30 éven át működött, mint az ombometriai osztály vezetője. Bogdánfy Ödönnel megteremtette a magyar súlyombográfot, mely a párizsi világkiállításon díjat nyert, (t 1940. június 2. Bp.) írod: Magyar Életrajzi Lexikon I, 29. p. november 1. Megépült a „ Pesti ideiglenes vízmű" második szakasza. (Egy új kút, egy új szivattyú, 26,5 km csővezeték, és 10 800 m

3-es első kőbányai víztároló.) írod: A 100 éves Főv. Vízművek 1967.30. p. 100 éve, 1894-ben - Az 1984. évi XXXVI. t. c. alapján létrehívják a „ Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT"-t. írod: Vízügyi Közlemények 1929.1. 80. p. - Az ország területén számos vizi társulat alakult, ezek közül néhány nagyobb területű volt: - Ecsedi Láplecsapoló és Szamos balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, - Alsótamavölgyi Vízi Társulat, - Hódmezővásárhelyi Pusztai Vadvízszabályozó Társulat, - Felsőfehérkörösi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, - Tisza-Köröszugi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat. írod: Kenessey B.: Csonkamagyarország... Kolossváry ö.: Magyarország... Kvassay J.: Vízi társulatokra... - A Körös-Tisza-Marosi Árvíz és Belvízszab. Társulat tulajdonában megépült a kurczatorki (2150 l/s) és a mezőberényi (500 l/s) belvíz-szivattyútelep. írod: KvassyaiJ.: Vízi társulatokra... 62. p. - A Bodrogközi társulat az 1857-ben megkezdett, de az árvizek (1878, 1888) által megrongált töltésépítési munkálatokat befejezi. írod: Kenessey B.: A Csonkamagyarország... 49. p. - Öt évi munkával befejeződtek a déldunántúli Fekete-víz rendezési munkái (710 000 m

3), mely mind a mai napig a Feketevíz-rendszer gerincét képezi. írod: Polohn-Szappanos: Vízgazdálkodási... 38-39. p. - A Tiszán a kolerajárvány miatt hónapokig tiltva volt a tutajozás. írod: Juhász A.: A tiszai hajózás... 119. p. - A Széchenyi család (Köröshegy) Balatonföldváron megalapította a fürdőtelepet. írod: Akadémiai Kislexikon 1.170. p. - Miután a keszthelyi kikötőt (épült 1846) a jég többször megrongálta, Zala vármegye újjáépítette és bővítette (bazaltkőből bejáró móló, cölöpös fakikötő, partfal). írod: Kertal E.: Tavi kikötők 92. p. - Az Országos Halászati Felügyelőség tervei alapján megépül 44