Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdelics Barnabás-Király István-Jeczkó János: A nyíregyházi Bujtosi-tavak környezet-rekonstrukciójának elgonodlásai

Komravölgyilirozi Balassagyarmat TK08/ t m.na Egyházasdengeleg .•••) » ^o* \ "•« T 6445 \ \ Rárosi tározó^ • J\, % ^ Somoskő T 6417 '' T. V ' • I ; \ ' \ /7vJ 'itJ(izvalasztoi .tarozo \ ^.Salgótarján LVi£.3

£. T3356 \S/* Tixoooeffl. Mátraszele. lriaiáq-3308^ 7?f^

.Tl3302 nteC-íNemtiM '7? "VT 3305 Víz 49/18, T 6503 10 15 [km] 2. ábra A vízföldtani témájúi vonatkozású területi jelentések elhelyezkedése Nógrád megyében 1. Vízvédelem (bányavíz), 2. Vízellátás, 3. öntözés, 4. Vízkémia, 5. Mélyfúrásos vízfeltárás, vízhasznosítás, 6. 1945 előtt épült víztározó, 7. Tervezett víztározó, 8. Megépült víztározó, 9. Üzemelő víztározó, 10. Barnakőszénre meddő terület és határa, 11. Művelt barnakőszénterület határa áttekintés is azonban bizonyos vázlatot ad a földtan és a gazdaság mindenkori szoros kapcsolatáról. Ugyanakkor az összegyűjtött ismeretanyag és megfelelő (többféle) szempontú értékelése a szakember számára egy-egy terület jobb megismerését jelenti. IRODALOM [1] Andreics ].: A salgó-tarjáni szénbányászat rövid ismertetése. Bányászati és Kohászati Lapok, XXVII. 1894. (11 részben). [2] Erdélyi G-né szerk.: Az Országos Földtani Adattár tevékenysége és szolgáltatásai. A MAFl Alkalmi Kiadványa, Bp. 1989. 1—81. [3] Hámor G.: A Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. Geologica Hungarlca, Ser. Geologica, tom. 22. Bp. 1985. [4] Vitális Gy.: Az Országos Földtani Adattár a földtani kutatás szolgálatában. Bányászati és Kohászati Lapok — Bányászat, 118. 5. 1985. 335—340. [5] Vitális Gy.: Az Országos Földtani Adattár VI. ötéves tervi fejlesztése és eredményei. A MAFl Evi jelentése az 1985. évről, Bp. 1987. 525—539. [6] Vitális Gy.: Az Országos Földtani Adattár és szolgáltatásai. Bányászati és Kohászati Lapok — Kőolaj és Földgáz, 21. (121.) 3. 1988. 81—87. A nyíregyházi Bujtosi-tavak környezet-rekonstrukciójának elgondolásai DB. ERDELICS BABNABÁS — KIRÁLY ISTVÁN — JECZKÓ JÄNOS Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza Bevezetés Nyíregyháza város szorosan vett belterületének egyetlen jelentős vízfelülete a város északkeleti részén elhelyezkedő 12,2 hektáros, 6 kisebb-nagyobb tóból álló, környezete által nagy mértékben veszélyeztetett Bujtosi tórendszer (1. ábra). E területen a múlt század elején mocsár volt, melyet a belvizek lecsapolása után — a középső legmélyebb rész kivételével — mezőgazdasági területként hasznosítottak. A tavak viszonylag szabályos formájukat az 1886-ban létesült 2 téglagyár működésének köszönhetik, mely gyárak a területet anyagnyerő helyként használták. A tórendszer később — még a II. világháborút követően is — a város lakóinak strandolási lehetőséget biztosított. Századunk második felében bekövetkezett nagymértékű urbanizáció a tórendszerben és környezetében is éreztette hatását. A tavak vízminősége fokozatosan romlott, környezete tönkrement. 31