Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Vágás István: Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918) (Könyvismertetés)

Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1988. évi szolnoki küldöttközgyűléséről 1988. október 11—12-én Szolnokon tartotta beszámoló küldöttközgyűlését a Magyar Hidrológiai Társaság. A szervezés jogát az MHT Szolnoki Területi Szervezete 1987. júliusában Salgótarjánban tartott vándorgyűlésen nyerte el Székesfehérvár előtt. Nagy megtiszteltetés volt ez területi szervezetünknek és igazgatóságunknak egyaránt, hogy házigazdái lehettünk ilyen országos jelentőségű rendezvénynek. A közgyűlés elnökségében képviselték magukat a helyi párt- és tanácsi szervek, közöttük: Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára, Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke, Kukri Béla, az MTESZ Szolnok Megyei Szervezetének társelnöke, Czibulka Péter vezérigazgató-helyettes, országgyűlési képviselő, valamint: dr. Nagy István, a KÖTI—KÖVIZIG igazgatója és dr. Hegedűs Lajos, az MHT társelnöke, az MHT Szolnoki Területi Szervezetének elnöke. Elöljáróban Bencsik Béla, a társaság elnöke köszöntötte az elnökséget, valamint a küldötteket és meghívottakat, majd javaslatot tett a közgyűlés napirendjére, amit a résztvevők egyhangúlag elfogadtak. Ezt követően az üdvözlőbeszédek hangzottak el, majd dr. Szalai György főtitkárunk ismertette az MHT Elnökségének beszámolóját. Ebben vázolta a jelen társadalmi, politikai és gazdasági környezetet, szólt a szervezeti kérdésekről, a működés feltételedről, szakmai tevékenységünkről, szakosztályaink munkájáról és arról, hogy az 1985-ös közgyűlés határozatait miként teljesítettük. Mint megállapította, hazánkban létkérdés, hogy a műszaki-tudományos szempontok a mainál nagyobb szerepet kapjanak a társadalmi-gazdasági döntésekben. Ezért a jövőben fokozottabban kell építeni a szakmai szempontokat képviselő olyan társadalmi szervezetekre, amelyek a műszaki, gazdasági és természettudományi szakterületeken fejtik ki tevékenységüket. Ezek közé tartozik a Magyar Hidrológiai Társaság is, s így ennek a szervezetnek is munkájában kell megújulnia. A hozzászólók többsége a tagság aktivitásának csökkenéséről számolt be. Sürgették a fiatalítást, valamint a társaság tekintélyének növelését. Az igen sokrétű és tartalmas vita csak du. 1/2 5 órakor zárult. Ezután következett dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter előadása. Elöljáróban megemlítette, már sokat hallott a Társaság munkájáról, de a tagok többségével csak most találkozik először. Ezt követően olyan dolgokról beszélt, ami ezekben a napokban élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy a Társaság ülését körülveszi egy eleven társadalmi klíma, ami sokféleképpen jellemezhető. Egyik legfontosabb megállapítása szerint az átalakulás érhető tetten, mivel a társadalom erősen politizálódik, s ennek bizonyításául éppen a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építése körül kialakult vitát említette. Az előadás után kitüntetések átadására került sor. Az első nap programját baráti találkozó zárta. Másnap négy szekcióban — vízgazdálkodás, mezőgazdasági Az ágazatról szólva elmondta, hogy új szituáció alakult ki, amikor a környezetvédelem és a vízgazdálkodás egy tárca kezébe került. Ez nemcsak mennyiségében, hanem minőségében is nagyobb feladatot jelent, mivel a környezetvédelem csak egyetemes világügyként kezelhető, s ezt a kérdést csak így szabad megközelíteni, mert földünk ökológiai biztonságát szem előtt kell tartani. A minisztérium — mint mondotta Maróthy László — a jövőben jobban szeretne támaszkodni a Hidrológiai Társaság munkájára, de nemcsak erre, hanem az egész társadalom aktivitására, észrevételére. Persze, erre a társadalmi nyitottságra a szakma még nincs felkészülve, így tehát ezen, a téren is van még bőven tennivaló. Végezetül a miniszter szólt a Bős—Nagymaros vízlépcső építkezésről és annak a véleményének adott hangot, hogy erre a vízlépcsőre a magyar társadalomnak szüksége van, s ehhez a munkához kérte a résztvevők segítségét. vízgazdálkodás, vízellátás-csatornázás, vízépítés — tanulmányutakon vettek részt a küldöttek. Az MHT Elnöksége, hagyományaihoz híven, szobrot ajándékozott a közgyűlésnek otthont adó városnak. Sajó Elemér szobrát, aki a Tisza szabályozásában is jelentős szerepet vállalt, a III. sz. irodaház előtt avatták fel. összességében igen jól sikerült közgyűlésen vehettünk részt. A tíz határozati javaslat, mely elfogadásra került, hűen tükrözte a közgyűlés hangulatát és kijelölte a Társaság előtt álló újabb feladatokat. Ezúton szeretném megköszönni az MHT Területi Szervezetének vezetősége nevében a négy bázisvállalatnak — KÖTI-KÖVIZIG, TRV, VCSV, KEVITERV — valamint a Vízügyi Szakközépiskolának a rendezvény sikeres lebonyolításában nyújtott segítségét. Szöllősi Irén a Szolnoki Területi Szervezet titkára KÖN Y VIS Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772—1918.) Budapest, 1987 — Kiadó nélkül. Készült a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda nyomdaüzemében, annak gondozásában. (384 old., 15 melléklet, A/5 form.). Megjelent egy könyv, amely könyvárusi forgalomba sem került, regisztrált kiadó sem gondozta, szerzőjének több éves levéltári munkáját, értékelő tevékenységét, leírói munkáját foglalja magában, a szerző számára anyagi előnyt nem hozott, s jó, ha nagyobb kiadásokat nem, s végül: volt egy Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, amely túltette magát az ilyenkor felmerülhető adminisztratív aggályokon, s ha már más nem, ő látott célt az eleve nem rentábilis kiadványban, és nyilvánossághoz juttatta. Hatalmas szolgálatot téve ezzel a hidrológiai tudománynak és a vízügyi műszaki történetkutatásnak. Ott tartanánk már, hogy sem szakERTETÉS mánk hivatalos, vagy gazdasági, sem társadalmi szervezetei nem méltatnak figyelemre egy rendkívül értékes összeállítást, és csak a véletlen, vagy még inkább a tőlünk távoli szakmák ügyszeretete hozza helyre részben azt, amit a gazdasági helyzet mostohaságával szeretünk mostanában magyarázni ? A könyv végigkíséri a vízügyi igazgatás történetét az első vízügyi szervek létrehozásától az Osztrák—Magyar Monarchiát megszüntető első világháború végéig. Az irányító szervezetek tevékenységét megvizsgálva a könyv bemutatja a szakfeladatok végrehajtásának szervezeteit is. A vízimunkálatok történetét beleilleszti az ország gazdasági fejlődésének mozzanataiba. Magyarországon ugyanis a víz mindig nagy és meghatározó szerepet játszott a lakosság életében és gazdasági helyzetében, mondhatjuk: történelmében is. A részletes történelmi értékelő vizsgálatok a törté-