Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bidló Gábor: Az Al-Duna és a Vaskapu szabályozása

ros sziklaszirtjeit és a Hagymás-hegység északi vonulatainak csúcsait egészen a Csal hóig. Ez az elragadó körkép kilátás csak ezen a helyen van meg, mert az 1384 m magas Gyilkos-csúcsról — a havas legmagasabb, sűrű fenyvessel borított csúcsáról — semmi kilátás sem nyílik. A Gyilkos-kő kilátó pontjáról a tisztás felső széléről északnak tartva a sziklatömbökön, kőgörgeteges vályúkon, kidőlt fenyőkön át, a tavat létrehozó suvadás hátán is leereszkedhetünk a kiinduláspontra. Bármelyik útvonalon haladunk, láthatók a mészkőszirtek virágcsodái: a bibórka, turbánliliom, zergeboglár (pünkösdi rózsa), havasi gyopár. Ezen ritka növényeket az ide telepített kecses zergék legelésző csoportjai nagyon ritkítják. Az útvonal hossza a tótól a Gyilkos-kő 1373 m-es kilátópontjáig és vissza 6 km. A szintkülönbség 409 m, a menetidő 3 óra. A Gyilkos-tó környékének legnevezetesebb, legátfogóbb kilátást nyújtó pontja az 1676 m magas Likascsúcs. A Likas-csúcsról gyönyörű kilátás tárul elénk a moldvai hegyekre és az egész Gyergyói-medencére. Délnyugati irányból messze távolból előttünk a Hargita gerincének körvonalai látszanak. Már a felfelé haladó úton állandóan látszanak a sűrű fenyvesekkel borított festői havasok, amelyek tetejét a ragyogó napfényben csillogó fehér mészkősziklák koronázzák. Ennek az útnak a megtétele azonban már csak tapasztalt és felkészült turistáknak alkalmas, mert az út a Gyilkos-tótól a csúcsig és vissza 15 km, 800 mes szintkülönbséggel 7—8 órát vesz igénybe. A csónakkikötőtől négy- és hatszemélyes csónakokkal vízen is „bejárható" a tó. A hegyvidéki kutatók előtt ismeretes a tavak születésének és halálának ténye. A Gyilkos-tónál is megfigyelhető, hogy a víztükör — a keletkezése óta — kisebbre húzódott össze. Ez főleg a felső ágaiban látszik a legjobban, ahol iszapos víz folyik a tóba. A legutóbbi felmérések alapján a tó kerülete 3090 m, felülete 126 340 m

2, víztömege 680 000 m

3. Közepes mélysége 5,4 m, a legnagyobb mélysége — a kifolyás közelében — 10,5 m. 150 esztendeje most annak, hogy a természet romboló és egyben alkotó ereje megépítette a Gyergyóihavasok opálosan csillogó gyöngyszemét a Gyilkos-tavat. E tájnak a szépsége, az érdekes alakú óriási mészkősziklák, a közeli Békás-szoros látványossága, a kirándulók százezreit vonzza. IRODALOM [1] Bányai J.: A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai. Székelység könyvtára. Könyvnyomda R. T. Odorhel, 1938. [2] Benkö K.: Csík — Gyergyó és Kászonszék leírása. Kolozsvár, 1853. [3] Cholnoky J.: Szárazföldek és tengerek. Franklin Társulat kiadása (p. 216.). [4] Csiby A.: Gyilkos-tó — Lacul Rosu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza. Nyomtatott Gött János fia könyvnyomdájában Brasov—Brassóban, 1937. [5] Dávid J. szerk.: Székelyföld írásban és képben. Bp. 1941. [6] Herbich F.: A Székelyföld földtani és őslénytani leírása. MK Földtani intézet Evkönyve, v. kötet, 2. füzet, Bp. 1878. [7] Kirándulások 6 ország hegységeibe. Sport. Bp. 1980. [8] Mátyás V.: utazások Erdélyben. Panoráma. Bp. 1977. [9] Orbán B.: Kirándulás a Gyilkos tavához. In.: Orbán B.: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. Második kötet, Pest, 1869. 109—112. [10] Révai: Nagy Lexikona. IX. kötet, p. 168. Bp. 1913. [11] Turista Magazin: A Gyilkos-tó és környéke. 1978/4, 12, 1979/10. sz. [12] Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján. Hidrológiai Tájékoztató, 1962. december hó, 68—71. Az Al-Duna és a Vaskapu szabályozása DR. BIDLÖ GÁBOR Budapesti Műszaki Egyelem Az Európa közepén keresztül folyó Duna közlekedésben, áruszállításban és a népek összekötésében betöltött szerepét már az ókorban is felismerték és hasznosították. Korán felmerült az a gondolat is, hogy a hajózást nagyban akadályozó részeket valamilyen módon meg kellene szüntetni és így a vízutat jobban kihasználhatóvá lehetne tenni. Ezt a munkát csak magas műszaki tudással és jól szervezett birodalom keretében lehet elvégezni. A szükséges műszaki, gazdasági és politikai feltételek, amelyek egy ilyen hatalmas munka elvégzéséhez szükségesek, akkor jöttek létre, amikor a Római Birodalom határa, a „limes" elérte a Duna vonalát és a Birodalom tovább kívánta hatalmát kiterjeszteni. A dunai limes mentén mindenütt, ahol szükséges volt, megépültek a római mérnökök tudását dicsérő alkotások, hidak stb. Ezek közül is „A római uralomnak legtöbb és legnagyobb szabású vízépítési és vízszabályozási emlékeit az Al-Dunán találjuk, azokban a ma is szinte beszélő romokban, amelyek egy világhódító nép akadályt nem ismerő nagy szellemi és anyagi erejének közel két évezredes tanúbizonyságai" írja Gonda Béla 1892-ben megjelent munkájában [2] a rómaiak al-dunai szabályozási és építési munkáiról. » A Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia-Környezetföldtant Szakosztálya és a Nemzetközi Mérnökgeológiai Egyesület Magyar Nemzeti Bizottsága által 1987. június 10—13. között rendezett jugoszláviai terepbejáráson elhangzott ismertetés közzétételével a Magyar Hidrológiai Társaság által rendezendő tanulmányutak vezetéséhez is segítséget kívánunk nyújtani (Szerk.). A dunai limes átlépése után szükséges volt a szárazföldi és vízi út a római hadsereg részére az utánpótlás biztosítása céljából, ezért kezdték meg ezek kiépítését. A hajók akadálytalan felvontatása céljából Tiberius (i. u. 33.) alatt megindult a parton egy vontató út kiépítése Regensburgtól az Al-Dunáig, amit az őt követő császárok alatt is folytattak. Az út legnehezebb szakaszának kiépítése Traianus császár idejében történt, akinek parancsára 102—103. években kiépült a Duna jobb partján a híres Traianus-út. Az égnek meredő sziklafalba ernyőszerű bevágással 2,0—2,5 m széles utat készítettek, amit egymástól 2,7 m távolságban elhelyezett és a sziklába vájt hornyokba erősített gerendákra rakott pallózattal szélesítettek ki. Az utat a rómaiak három emléktáblával jelölték meg, hirdetve az építtető császárok dicsőségét és az építést végrehajtó légiók csodálatos teljesítményét. A múlt században kettőnek a szövege még jól rekonstruálható volt, míg a harmadik már csak töredékesen maradt fenn. A két emléktábla jelenleg a jugoszláviai Derdap erőmű előtt áll. A két tábla közül Traianus császár táblája — eredetileg a 965 fkm-nél — a legszebb és a legépebb. Ugyancsak a szárazföldi közlekedést biztosította az a csodálatos híd is, amelyet a damaszkuszi Apollodorus tervei szerint építettek Traianus császár parancsára 102—103-ban. A fahidat 16 kőpillér tartotta és 118-ig állott fenn, amikor Hadrianus császár parancsára a felső szerkezetét lerombolták, nehogy a jazigok átkelhessenek rajta a Birodalomba. A híd pilléreit 1834-ben még Vásárhelyi Pál fel tudta mérni. A híd védelmére a Duna bal partján a rómaiak fel39