Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Az Al-Duna völgy jobbparti részének földtani vázlata

—részben vízzel elárasztva — ópaleozóos gabbro bukkan a felszínre, mely a Duna alatt és a Duna bal partján a felszínen nagyobb tömeget alkot. A Juc-i sellő múlt századi szabályozása során kirobbantott gabbro szikladarab a budapesti Városligetben, a Közlekedési Múzeum előtt is látható. Donji Milanovácot elhagyva feltűnik a Dunába nyúló Greben hegy erősen gyűrt, márga, homokkő és konglomerátum, felső részén kréta mészkőösszletből álló jellegzetes sziklasarkantyúja (grebeni fok). A római korban a Dunát a grebeni fok alatt Isternek, felette Danubius-nak nevezték. Donji Milanovác és Boljetin között a csillámpala összletbe, kisebb gabbrofoltokkal tarkított, kisebb — nagyobb amfibolit-testek települnek. Boljetin, illetve Lepenski vir térségében — a régi úton haladva — a Boljetinska patak szurdoka (az épülő viadukt alatt) a kréta időszaki (barrémi) mészkőösszlet impozáns gyűrődéses formáit tárja fel (3. kép). A Somrda 806 m magas csillámpalából álló csúcsa 3. kép. Erősen gyűrt kréta időszaki (barrémi) mészkőrétegek a Boljetinska patak szurdokában, az épülő viadukt közelében (Dr. Pellérdy L.-né felvétele) FELHASZNÁLT ÉS AJANLOTT IRODALOM [lJGeologoáka Karta SFR Jugoslavija (1 : 500 000), Beograd. — Savez-ni Geoloski, Beograd, 1970. [2] Grubic, A.: Yougoslavie. — In: Géológie des pays européens. Espagne, Grece, Italie, Portugal, Yougoslavie, Publié avec le concours du Comité National Franqais de Géologie (C. N. F. G.) á l'occasion du 26

e Congrés Geologique International, Paris, Dunod, 1980. 287—342. [3] Ihrig D.: Hajóval a Dunán Budapesttől a Vaskapuig. A Duna és a Vaskapu Vízlépcső a vizimérnök szemével (II. kiadás). — VIZDOK, Bp. 1972. 1—25. [4] Kober, L,.: Leitlinien der Tektonik Jugoslawiens. — Szrpszka Akademija Nauka, Poszebna Izdanja, Knjiga CLXXXIX. Geoloski Insztitut, Knjiga 3. Beograd, 1952. 1—81. [5] Milovanovic, B. — Clric, B.

: Geoloáka Karta SR Srbije (1 : 200 000). Vráac — Orsava, Kragujevac — Zajeéar. — Zavod za geoloska i geofizicka instra?.ivanja, Beograd, 1968. [6] Sandulescu, M. et al.

: Harta Geologica Republica Socialista Romania (1 : 1 000 000). — Institutul de Geologie si Geofiziea, Bucurefti, 1978. (1. ábra) mellett elhaladva remek kilátás nyílik mind a Duna völgyére, mind a környező hegyvonulatokra. A Somrda csillámpaláit elhagyva, a Dohra patak völgye mentén, a zöldpala összletben Dobránál érjük el a Duna partját. Az autótérképeken Boljetin és Dobra között a Duna partján, illetve a part közelében jelölt autóút egyelőre építés alatt áll, ezért kellett az előzőekben említett régi hegyi utat igénybe venni. Brnjica térségében gránit, majd Brnjicát elhagyva Galambóc határáig felsőjura mészkő, alsókréta (barrémi) mészkő, (a galambóci vár is erre épült), míg Galambóc előtt kristályos palaösszlet építi fel a felszínt. Galambóc vára (4. kép) és a bal parton a felsőjura mészkőre épült László vára között a Duna medréből kiemelkedő — az Al-Duna kezdeti szakaszát jelző — ugyancsak felsőjura mészkőből álló Babakaj szikla (törökül = nagyapó, kaj = szikla) csúcsa látható. 4. kép. A galambóci vár (Dr. Pellérdy L.-né felvétele) [7] Schafarzik F.: Az Alduna Kazán szorosának geológiai viszonyairól. — A MKFI Évi Jelentése 1891-ről, 1892. 95—104. [8] Sshafarzik F.: Az aldunai Vaskapu-hegység geológiai viszonyainak és történetének rövid vázlata. — Földtani Közlöny, XXXIII. 7—9. 1903. 327—365. [9] Szabó J.: Egy continentális emelkedés és süllyedésről Európa délkeleti részén. — AM. Tudom. Akadémia Evkönyvei, X. kötetének VI. darabja, Pest, 1862. 1—94. [10] Telegdi—Roth K.: Magyarország geológiája I. rész. A magyar föld és az azt környező területek hegyszerkezetének kialakulása. — Tudományos gyűjtemény 104. Danubia Könyvkiadó, Pécs, 1929. [11] Vitális Gy.: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján. — Hidrológiai Tájékoztató, 1962. december, 68—74. [12] Vitális I.: Az Al-Dunáról. — A Selmeczbányai Gyógyászati és Természettudományi Egylet Evkönyve, Selmeczbánya, 1900 (1901). 60—67. 59