Hidrológiai tájékoztató, 1988

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Ács Éva: A Duna bevonatlakó algáinak szezonális dinamizmusa Gödnél, májustól növemberig

DIPLOMATERV PÁLYAZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 1988. évi Diplomaterv Pályázatán díjazott és szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomaterv pályázatok kivonatát — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé. (Szerk.) A Duna bevonatlakó algáinak szezonális dinamizmusa Gödnél, májustól novemberig* Acs ÉVA Természettudományi Múzeum Növénytára Bevezetés A bevonatlakó algák az oxigén- és szervesanyagtermelő képességük mellett fontos ökológiai szerepet töltenek be a vizek életében. Élőhelyül szolgálnak olyan mikroszkopikus méretű állati szervezetek számára is, melyek nélkülük nem találnák meg optimális létfeltételeiket. Ennek ellenére viszonylag kevesen foglalkoztak és foglalkoznak nagy folyók bevonatlakó algáinak kutatásával szerte a világon. A Duna magyarországi szakaszán a bevonatalgák tanulmányozása során is elsősorban kvalitatív vizsgálatok történtek idáig, melyek jórészt Halász [2], Palik [4], Szemes [6, 7, 8, 9] és Tamás [10, 11] nevéhez fűződnek. Folyóvízi bevonatkutatáskor számos problémával kell megbirkózni, igazán még a pontos mintavételi módszer sincs kidolgozva. Célul tűztem ki oly módszer kidolgozását is, mellyel nagy folyóban a perifitönt alkotó algák felületegységre vonatkoztatott fajonkénti mennyiségi becslése megbízhatóan elvégezhető. A vizsgálatokat az MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomásán végeztem dr. Kiss Keve tud. főmunkatárs irányításával. 1. Vizsgálati módszerek A bevonatot mesterséges alzaton vizsgáltam, melyeket a Duna alsógödi szakaszán, az 1669-es fkm-nél levő műszerponton oldalához rögzített keretben helyeztem el, védve az uszadékoktól, 10 cm-rel a vízfelszín alatt. 1984-ben az irodalomból jól ismert [5], általánosan elterjedt módszer szerint tárgylemezeket használtam, melyek egyik oldalát homokfúvással mattítottam, hogy érdessége jobban megközelítse a természetes felületekét. Egyszerre 36 db üveglemezt tettem le, melyekből kezdetben 3—4, később 7—8 naponta felvettem egyetegyet, májustól novemberig. Még ugyanebben az évben végeztem egy másik kísérletet is, az algaegyedszám és az alzat irányultsága közti kapcsolat felderítésére. Az 1. ábrán látható keret vájataiba 2—2 db mattított tárgylemezt csúsztattam, melyek páronként különböző irányokban álltak. 1985-ben mattított felszínű üvegcsöveket helyeztem le, függőleges helyzetben, egyszerre 24-et és hetenként vettem fel belőlük egyet. Az üvegcsövön, illetve lemezen az algák megtelepedésére 4 cm

2 szabad felület állt rendelkezésre. Az algák meghatározását fénymikroszkóppal és elektronmikroszkóppal, számolásukat Utermöhl-féle módszerrel végeztem [3]. 2. Vizsgálati eredmények Az irányultsági kísérlet eredményét az 1. táblázat tartalmazza. Az eredmények alapján látszik, hogy az algák betelepülése szempontjából lényeges az alzat * Az MHT 1987. évi diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában I. díjat nyert diplomamunka kivonata. Előadásként elhangzott az MBT Botanikai Szakosztálya 1987. szeptember 7-i előadóülésén. / 1. ábra. Az irányultság és az egyedszám közti kapcsolat felderítésére végzett kísérletben használt keret és a különböző irányokban álló tárgylemezek rajza (A nyíl a víz folyásának irányát jelzi) iránya. Backhaus [1] a Dunán a fajszám és az alzat iránya között hasonló összefüggést talált. Az üveglemez használatával meghatározott irányt tüntetünk ki, üvegcső esetén ez kiküszöbölhető. Vizsgálataim alapján egyértelműen javasolhatom az üvegcső szélesebb körű alkalmazását (produkció becslése, klorofillvizsgálat stb.), mivel az üvegcső — hullámzás okozta bevonatöblítés szempontjából — kevésbé szélsőséges körülményeket biztosít. Használatával a folyó ökológiai állapotváltozásait pontosabban nyomon tudjuk követni, eredményeink egzaktabbul értékelhetők ki. Az 1984-es és 1985-ös mintákból együttesen 132 taxon került elő. A Duna bevonatára nézve 26 új taxont találtam, ebből 3 új a magyar flórára nézve Synura glabra (Kors.) Hub.-Pest., Navicula subminuscula Mang., Surirella ovata var. apiculata W. Smith. Mindezek megoszlását a 2. táblázat tartalmazza. Az algaegyedszámok minimuma 1984-ben 0,02 •10

(i ind ./cm

2, 1985-ben 0,01-10° ind./cm

2, maximuma 1984ben 4,52-10° ind./cm

2, 1985-ben 5,84-10° ind./cm

2, az átlagos egyedszám 1984-ben 0,97-10° ind./cm

2, 1985-ben 2,16-10° ind./cm

2 volt.