Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Az Al-Duna völgy jobbparti részének földtani vázlata

Az alsópleisztocénből fúrással feltárt rétegvíz nagy szerencséje a bánsági síkságnak. Minősége kitűnő, jó hozamú kútjai mellett leginkább felszálló vize volt jelentős gazdasági tényező a századforduló körül. Gyakran már 40—60 m mélységből is felszálló vizet nyertek, főleg a hegységi peremen, így Versec környékén is. Az alsópleisztocén rétegvíz mellett csak helyi jelentőségű a felszín alatti homokréteg (,,'kékhomok") talajvize. Ez legtöbbször nem elegendő vízműves vízellátásra. Vizének minősége igen változó. A löszfelszín homok ablakain, pl. a Maros törmelékkúpján bővebb és jó minőségű, sajnos itt a felszínről könnyen szennyeződhet. A löszös és szikes felszín alatt gyenge a minőség és a kutak hozama is kevesebb. Ez is egyik oka annak, hogy olyan gyorsan fellendült az Alföldön a múlt században az artézi kútfúró ipar. A bánsági síkon is viszonylag sok artézi kút tárta fel a felsőpannóniai rétegvizet, főleg ott, ahol vékonyabb a pleisztocén rétegsor. 4. A Dunának és mellékfolyóinak völgye A Duna völgyében Budapesttől Titelig mindenütt megvan a folyó felsőpleisztocén kavicsos üledéksora. Ennek talajvize mennyiségileg kedvező, a minősége azonban igen változó. A mocsarak, egykori holtágak alatti kavicsban a talajvíz igen erősen vasas és gyakran kellemetlen mellékízű. A Dunavölgyben sok helyen felszínre jut a kavicsot fedő homok, a löszös és szikes iszap, meg az ártéri üledékek alól. Az ilyen homokos területen a csapadékvíz könyen beszivároghat, ezzel felhígul a „tömény" talajvíz. A homok felszínek ásott kútjaiban a talajvíz jó minőségű és bőséges, viszont nagyon könnyen szennyeződik. A homokszigetek legnagyobb részén települések és nagyobb majorok vannak, mert ezek a helyek a folyószabályozás előtt is jórészt az árvízszint felett voltak. A Tisza és a bánsági folyók alluviuma kedvezőtlenebb, mert finom szemcsézettségű a felszín alatti homok. 5. A felsőpannóniai homokszinlek vízföldtani jelentősége A felsőpannóniai vízadó képződményeket egyrészt a magas Bácskában tárták fel, ahol nincsenek dunai eredetű pleisztocén vízadók (pl. Baja és Bácsalmás között), másrészt a Dunavölgyben, a délbácskai és bánsági síkon. Mindezen helyeken, kivéve a magas Bácskát, mintegy 100 éven át az volt nagy előnyük ezeknek a mélyebb vízadóknak, hogy felszökő vizet szolgáltattak. Ma már ritkaság a felszökő vizű kút, még a síkokon is. 6. Arzénes rétegvíz a Bácskában Az alföldi arzénes rétegvíz 1980 óta ismert. A jugoszláv határ mentén az arzén koncentrációja nagyobb területen meghaladja a nemzetközileg elfogadott 50 mikrogram/1 határértéket (1. ábra). Biztos, hogy átterjed a határon túlra is. Legnagyobb az arzéntartalom mind az alsópleisztocén, mind a felsőpannóniai vízadóknak ott, ahol az ún. mélykúti vápának vastag felsőkréta képződményei érintkeznek a magas helyzetű alaphegységgel a szerkezeti törések mentén. Általában a nagy arzéntartalom elsősorban szerkezeti törések mentén jelentkezik, jelezve ezzel is a mélyből jövő migrációt. A Duna-Tisza közén sok vulkáni kőzet van a mélyben. Elsősorban az andezittípusú kőzeteknek jelentős az arzén-tartalma. Itt a Duna-Tisza köze déli részén mutatták ki az utolsó két évtized szénhidrogén kutatásai az alaphegységi szerkezet bonyolultságát. Érdekes, hogy a Duna felsőpleisztocén kavicsában eddig sehol sem találtak geológiai eredetű arzénes szepynyezést. Szegeden, a mélyebb helyzetű pleisztocén vízadókban csak nyomokban van meg. Ezzel szemben a tiszavízvidéki eredetű felső 60—80 m-es mélységű vízkutató fúrások vizében az arzéntartalom gyakran meghaladta a megengedett határértéket. Ez is jellegzetessége a dunai és tiszai eredetű pleisztocén képződményeknek. IRODALOM [1] Comitetul de Stat al Geologlei Institutuluj Geologic 1 : 200 000-es földtani térképei: Arad 1966. Tlmisoara 1968. [2] Geoloska Karta SR SRBIJE, 1 : 200 000. A Zavod za geoIoäka i geofiziöka istraívanija—Beograd kiadása, 1968. [3] Halavdts Gy.\ Jelentés a Torontál-, Temes-, KrassóSzörény-megyék területén 1885. évben eszközölt részletes földtani fölvételről. A M. kir. Földtani Intézet Evi Jelentése 1885-ről, Bp. 1886. 145—149. [4] Lóczy L.: Jelentés az 1886. év nyarán Arad-, Csanádés Temes-megyékben eszközölt földtani részletes felvételekről. A M. kir. Földtani Intézet Evi Jelentése 1886-ról, Bp. 1887. 99—116. Az Al-Duna völgy jobbparti részének földtani vázlata* DR. VITALIS GYÖRGY Magyar Állami Földtani Intézet Az 1987. évi jugoszláviai terepbejárás során, a Duna jobb partján, Kladovótól Galambócig tanulmányozhattuk az Al-Duna völgy földtani adottságait. A Duna bal partján a Déli-Kárpátok, jobb partján — ugyancsak az alpi hegységképződés során felgyűrődött — Balkán hegységnek a Szerb Érchegység-i része húzódik. Az Al-Duna völgyét mindkét oldalon kisérő hegyvonulatokat összefoglalóan Vaskapu hegységnek is nevezik. A Duna völgye Báziástól a Vaskapuig antecedens, ami azt jelenti, hogy az epirogenetikus (szárazulatképző) mozgások következtében lassan felfelé emelkedő hegység kőzettömegébe vágja be a folyam a medrét. A terület földtani viszonyait — a Duna mentén a felvíz felé haladva, illetve a terepbejárás útvonalának 8 A Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia-Környezetföldtanl Szakosztálya és a Nemzetközi Mérnökgeológiai Egyesület Magyar Nemzeti Bizottsága által 1987. június 10—13. között rendezett Jugoszláviai terepbejáráson elhangzott ismertetés közzétételével a Magyar Hidrológiai Társaság által rendezendő tanulmányutak vezetéséhez is segítséget kívánunk nyújtani (Szerk.). megfelelően Kladovótól Galambócig, a korábbi irodalom figyelembe vételével és az újabb földtani térképek alapján vázoljuk. Kladovótól a Vaskapu erőmű előteréig miocén és pliocén kori, uralkodóan agyag, homokkő és mészkő képződmények építik fel a völgy mindkét oldalát (1. ábra). A Vaskapu, és ezáltal a völgyzárógát, illetve a Vaskapu Erőmű alapkőzetét proterozóos (prekambriumi) csillámpala és csillámgneisz alkotja. A csillámpala, -gneisz összletbe Síptól Golubenjeig — nagyjából E—D-i irányú vonulatokban — kréta időszaki (albai — cenománi) mészkő, márga és jáspisbetelepüléses agyagkő, továbbá (barrémi) mészkő, valamint a Kazán-szoros területét is felépítő felsőjura mészkő települ. A Kazán-szoros keskeny hasadék völgyében, a 400— 700 m magas hegyek között átlagosan 180 m-re szűkül a Duna medre, legszűkebb (151 m) a Kis-Kazán szorosban (1. kép). A 965,4-es fkm-től a 968,8-as fkmig terjedő Kis-Kazán-szorosban a vízmélység — a duzzasztás nélkül is — 20—50 m, míg a 970,2—974-es