Hidrológiai tájékoztató, 1988
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1987. évi erdélyi terepbejárásáról
Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezetének 1987. évi erdélyi tanulmányútjáról Szeptemberi nyárban utaztuk be a Körösök vízfolyásainak egy részét és kerestük fel történelmünk néhány emlékhelyét (1. ábra). Gyuláról jóval napfelkelte előtt két autóbusszal indultunk. Az országhatár átlépése után Arad megye területén haladva Székudvar községnél láttuk a Beszédes-féle József nádor malomcsatorna egy szakaszát és a kétemeletes vízimalom épületet. Tizenöt ilyen malmot építettek az 1833—1840. évek között, a 91,9 km hosszú, 50 m esésű csatorna mentén. Erdőhegy községen áthaladva — mely időközben beolvadt Köröskisjenőbe — megemlékeztünk arról, hogy 1735. május 9-én itt verték,le a Békés megyei Szentandráson kezdődött Péró-féíe kuruc felkelést. Az 1500 fős felkelő seregből 700 főt öltek itt meg, a menekülőkből sokan a Fehér-Körösbe fulladtak. Elhaladtunk a Fehér-Körös legjelentősebb baloldali mellékvízfolyása, az 57 km hosszú Csigér-patak mellett. Ezen a patakon Feltót községnél 27 millió m 3 befogadó képességű víztározó épült. A tározó vizével a mezőgazdasági öntözőtelepek részére biztosítanak öntözővizet a nyári kis vízhozamok idején. Amióta a határtól elindultunk, kiadós záporeső kíséretével haladtunk. Ezért az útvonalunktól balra, kissé távolabb levő, karsztjelenségekben bővelkedő Bélihegységet nem láthattuk. Ez a hegység a Bihar hegység oldalága, melynek gerince, hatalmas kar formában nyúlik ki nyugati irányba. A hegység legmagasabb csúcsa az 1114 m magas Szártető a mi Mátránkat majdnem 100 m-rel múlja felül. Az első megállónk Csigérszöllősnél volt. A zivataros idő ellenére szenteltünk néhány percet szabadságharcunknak. Pontosan azon a helyen álltunk, ahol 1849. augusztus 13-án a két vezér — Görgey tábornok és Rüdiger orosz lovassági tábornok találkozott. Szabadságharcunk befejezéseként itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg 32 659 fős főserege. Világoson átutazva láttuk a kiemelkedő hegycsúcson a XIII. században épült vár maradványait és a volt Bohus kastélyt. Elértük a Zarándi-hegységet. Ez a hegység az Erdélyi-Érchegység nyugati folytatása, mely félszigetszerűen nyúlik előre az Alföld felé a Maros és a FehérKörös között. Hossza 70 km, szélessége 20—30 km. A hegység nyugati és déli oldalán terül el Arad-Hegyalja kiváló borvidéke. Pálosnál értük el a Maros folyót, mely itt ér ki a hegyek és dombok szorításából és folyása lecsendesül. Máriaradnára érve, megnéztük a dombon álló, 1756— 1760 között épült barokk stílusú kéttornyú templomot. 82 fős nagy létszámunk ellenére az 5000 személy befogadására alkalmas templomban szinte elvesztünk. Elhaladtunk a 252 m magas Várhegy mellett. Itt a kiugró sziklafalra épült solymosi vármaradványok voltak láthatók, majd magunk mögött hagytuk a Maros menti települések sorát: Odvas, Berzova (itt készült Paál László festő „Falusi ház" c. képe), Szépvölgy, Tótvárad, Soborsin és Iltő. Hunyad megyébe értünk. Áthaladtunk Zám településen. Egykor a tutajozás központja volt ez a hely. Áttértünk a Maros jobb oldaláról a bal oldalára. Ez a folyó a Tisza legnagyobb mellékfolyója. Eredete a Gyergyói-havasokban a Nagyhagymás hegység délnyugati lejtőjén 850 m magasságban van. Az Erdélyi-medence belsejének vizeit gyűjti össze. A folyó esése a felső szakaszon 3,70 m/km, de Dévánál már csak 40 cm/km, a legalsó szakaszon 25 cm/km-re csökken. A folyó hossza: 749 km. A Maros rendkívül hordalékos folyó, évente 8,3 millió tonna iszapot szállít a Tiszába. Déva előtt már messziről szembetűnt a 371 m magas sziklás, erdős hegyen épült vár romja. Ez a vár Erdély egyik legszebb, legromantikusabb romja. ^~J<irályhágó ^Banffyhunyad Gyalu -^olozsvár Varnóc tározója1 Jádremej Jósikafcüvac^/ tározó \Köroskisjenö 'V•• 0Csigérszöll6: p Pankota ,°*Vi lógós Torockó N.Bihar \ -Topónfgiy! ^ ^Jagylupsa ^Abrudbánycf^í J Makó Solymos 6 "fi. A , Maros Manaradna 'Vajdahunyad 'Alsótelek fejdelek Cserna tározi 1. ábra. A tanulmányút útvonalvázlata 1. Az első, 2. A második, 3. A harmadik napon megtett út 38
