Hidrológiai tájékoztató, 1986

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Fekete Balázs: A Duna-Tisza közének tókatasztere

Dr. Pávai Vajna Ferenc (1886—1964) emléktáblájának avatása Szegeden A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei Szervezete, a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete — Szeged megyei város tanácsával együttműködésben — 1986. március 6-án, dr. Pávai Vajna Ferenc születésének századik évfordulóján, Szegeden, a Székely sori hévízkúttal szemben épült ház falán emléktáblát (1. kép) helyezett el az egykori híres geológus és hidrológus, a magyarországi kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője, hévizeink feltárója tiszteletére. PÁVAI VAJNA TFRFNC I88t> CMMOCLS HIDR0K)ObS . ,, AkOOl \J i;s KOIDOA/Kl 1ATA> ITIOROJ* HÍ \I/LINK mi \KOJ \ EMl.EKF.Kl VÁROSI TANACS U>8« MItS/ 1. kép. Pávai Vajna Ferenc szegedi emléktáblája Az emléktábla-avató rövid ünnepség keretében Bátyai Jenő, a MTESZ megyei szervezetének társelnöke rámutatott, hogy Szegeden a negyvenhetedik műszaki történelmi emlékhelyet avathatják fel. Az avatóbeszédet dr. Simády Béla, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezetének elnöke, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója mondta: „Néhányan a Hidrológiai Társaság régebbi tagjai közül még személyesen is emlékszünk rá: az elnökségi ülések résztvevőjére, az előadások tevékeny hozzászólójára. .. Tiszteltük azért is, mert tudtuk, hogy a Hidrológiai Társaság alapító tagja, akik közül ma már senki sincs életben. A száz éve született Pávai Vajna Ferenc élete, munkássága la szénhidrogénkutatásra, a meleg gyógyvizek feltárására és a hőenergia bányászására összpontosult. Bennünket, hidrológusokat természetesen az utóbbi kettő érintett elsősorban. A hajdúszoboszlói és a szegedi gyógyvízfeltárás a leghíresebb vízföldtani feltárásai sorában. A legnagyobb úttörője volt a hazai geotermikus energia hasznosításának, alapvető elméleti és gyakorlati eredményeinek sikerei különösen Csongrád megyében érvényesültek — nagy szakmai tudását bizonyítva: már 1964-ben bekövetkezett halála után. Igazi tudós voltát bizonyítja önkritikája is. Ö, aki kezdetben a geotermikus energia fokozott feltárásáért küzdött, rövidesen elismerte, hogy a hévizek mennyiségével és hőtartalmával gazdálkodni kell, és a pazarlás nemcsak a hőkincs elherdálásával járhat, hanem a már elért eredményeket is veszélyezteti. Fontos megállapítása időtálló érvényű: „A termális víz épp olyan fontos tényező, mint a vas vagy földgáz". A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Csongrád megyei Szervezete, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete nevében felavatom Pápai Vajna Ferenc emléktábláját. Hirdesse annak emlékét, akinek a velünk szemben levő hévízkút feltárását, az itteni városrész pedig alapítását és téli melegét köszönheti." Az avató beszédet követően a városi tanács képviselője átvette az emléktáblát, majd a MTESZ Csongrád megyei Szervezete koszorút helyezett el alatta. Dr. Vágás István DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 1984. évi Diplomaterv Pályázatán díjazott, és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomaterv pályázatok kivonatát — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk). A Duna—Tisza közének tókatasztere* FEKETE BALÁZS Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ A BME Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási Tanszéke 1983-ban „A Duna—Tisza közének tókatasztere" címmel írt ki diplomafeladatot. A munka tárgya tókataszter készítése Landsat felvételek alapján a Duna—Tisza közének területéről. Meg kellett vizsgálni a tókataszterekkel szembeni követelményeket és a tavak jelenlegi nyilvántartási rendszerét hazánkban, kutatni kellett olyan távérzékelési módszerek után, amelyek megkönnyítik a tókataszterek készí• Az MHT 1984. évi Diplomaterv pályázatán főiskolai kategóriában III. dijat nyert diplomamunka kivonata. tését és karbantartását. Ez utóbbi feladatrésszel kapcsolatban még felmerült a távérzékelési módszerek rövid ismertetésének a szükségessége is. 1. A tókataszterekkel szembeni követelmények és a jelenlegi nyilvántartási rendszer hazánkban Hazánk területén mintegy 1Í200 jelentősebb (0,5 hanál nagyobb) állóvíz található. Ezek együttes felülete kb. 8900 km

2 és átlagos vízkészlete kb. 3 milliárd m

3. A három nagy tó (Balaton, Fertő tó, Velencei-tó) és a Kiskörei-tározó jelentős tényezője az ország vízgazdálfi