Hidrológiai tájékoztató, 1985

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bendefy László: A Duna történeti múltja régi térképek és útleírások szerint

A XIII. századi hittérítők tájékoztatása céljából készült térképek szerkesztői hazánkat szintén jól ismerik, így például az 1280-ban készített herefordi térkép dominikánus szerzője e térképen csakis azokat a magyarországi városokat ábrázolta, amelyekben 1230 előtt a dominikánus rendházak már megalakultak. így rajta van a térképen — egyetlen, gyengén ívelő vastag vonal formájában — az Esztergomot (Grana) és Budát érintő Duna is. A XV. sz. végi térképek készítői sem tudtak sokkal többet a Dunáról. A sok kiadást megért, nagyon keresett Ptolemaeus-térképek (1477—1552) a Dunát nagyon kevéssé DK-nek hajló folyamként tüntetik fel. Cusanus bíboros 1491. évi világtérképén Pozsony és Győr között már berajzolta a Dunának a Csallóközt kialakító három ágát. Jellemző, hogy legszélesebbnek — és pedig nem véletlenül — a Mosoni Duna-ágat rajzolta. Az előzőekből tudjuk már, hogy a XII—XVI. században hazánkon keresztül utazó követségeknek és hadseregeknek gályái a Mosoni Duna-ágon ereszkedtek lefelé Esztergom irányában. Ugyanezen a térképen feltűnik már a váci nagy Duna-kanyar-, majd Budától délre a Csepel-, sőt a Mohácsi-sziget is. A három sziget közötti távolságok azonban túlságosan rövidek. Harmadát is alig teszik a szigetek hosszának. A Mohácsi-szigetet a XIV—XVI. században még Szekcsői-szigetnek hívták. A mai Dunaszekcső határában emelkedett ui. Szekcső pompás vára. Emiatt a város a török időkben a Szekcsői szandzsák székhelyévé lett. Ez a — bizonyára a keresztesektől származó híradásokon alapuló — kép jellemzi a XV. sz. többi térképét is. Hogy milyen rendkívül kevéssé ismerték a Dunát 15—20 évvel Lázár deák térképezői működése előtt, azt hűen érzékelteti egy alexandriai származású, a maga korában jónevű dalmát kartográfusnak, Jehuda ben Zara-nak 1497. évi déli tájolású térképe. Vagy erről a térképről, vagy egy közös forrásról került rá a Duna Vensconte Maggiolo 1512. évi (ugyancsak dél felé tájolt) Atlanti-férképére. A folyam egyenes vonalzású; a három sziget is változatlan, csak a Szekcsői-sziget lecsúszott már a Duna deltájához. Az országok fővárosainak közelében a szerző az uralkodókat ábrázolja. Buda közelében „Re Ungaria" megjelöléssel Mátyás király jellegzetes alakja látható. A Duna menti három vár: Szekcső, Buda, majd Győr; az „Imperatore Alamania" trónját Pozsony vára érinti, efölött pedig (az előtte levő szigetre támaszkodva) Klosterneuburg tornyai magasodnak. A Duna ábrázolásában némi javulás mutatkozik Hieronymus Münzer 1507. évi térképén: a folyamnak Bécs és Krems közötti viszonylag zavartalan Ny—K-i szakasza után helyesen rajzolja, hogy a Duna — Dévényt elhagyva — délkelet felé hajlik el. A folyam Győrön túl K—Ny-i irányba fordul, de itt a Pestet és Budát jelölő köröcskéket Visegrád helyére rajzolja. A folyam a Csepel sziget északi végétől Titelig ismét ÉNy—DK-i vonalzású. Bármilyen nagyon elrajzolt is a Duna, kétségtelen, hogy valami javítás nyoma már ezen a térképen is felfedezhető, de még inkább Sebastian Münster 1544. évi térképén. Az utóbbin észlelhető igen számottevő javítás — a másfél évtizede már közkézen forgó — Lázár deák térképe hatásának tulajdonítható. A Duna Lázár deák 1528. évi térképén Lázár deák, teljes nevén: Lazarus Rosetus, azaz Rózsa (vagy Rózsás) Lázár, a matematikai tudományokat illetően a legmagasabb kiképzésben részesült humanista tudós, Bakócz Tamás érsek titkára, belső bizalmasa és udvari káplánja, 1521-ig esztergomi kanonok. 1510 körül saját maga ajánlkozott az ország új, hibátlan térképének elkészítésére. Művéhez 8—10 nyáron át gyűjtötte a helyszíni adatokat. Csillagászati helymeghatározásoltat végzett és az így rögzített alappontok között háromszögláncolatokat vezetett. Ilyen módon korát messze megelőzve, viszonylag igen pontos térképet sikerült szerkesztenie a történeti Magyarország egész területéről, sőt az akkoriban hozzánk tartozó déli tartományokról is. E térkép anyagát Lázár eredetileg legalább 32 felvételi lapon szerkesztette meg. Méretarányuk valószínűen 1" = 1 földr. mérföld, azaz 1:281340 volt. Ezek a lapok vagy elvesztek, vagy még a XVI. században külföldre kerültek. A Duna első felmérésének eredményeit közülük 8 lap tartalmazta. Mi Lázár deák térképének legrégibb példányaként az 1528-as kiadású fametszetes térképet ismerjük, amely a tragikus végű mohácsi ütközet után két évvel Collimitius—Tannstetter osztrák humanista kiadásában, Cuspinianus és a kiadó közös gondozásában, Apianus ingolstadti térképkészítő műhelyéből 1" = 4 földr. mfd., azaz 1:125 360-as méretarányú feldolgozásban került ki. Tannstetter és társai a térkép rajzát változatlanul hagyták, de a községek, városok és folyók nevét igyekeztek németre fordítani. Emiatt a térkép névrajza számos hibával terhelt. E térképen a Duna ábrázolása igen jónak mondható. Igaz ugyan, hogy a térképre tekintve a folyam éppen olyan elrajzoltnak látszik, mint a száz évvel korábbi mappákon, mivel az É-D-i irányú délkörök kb. 40—45 fokkal el vannak forgatva nyugatnak. A térkép pontosságát vizsgálva megállapítható, hogy a Duna térképi ábrázolását illetően csak elenyésző torzulások mutatkoznak. Ezeket az alábbi kimutatásban foglaltam össze. A hosszak légvonalban és km-ben értendők. Távolságok hossza km Lázár A való_ náÍT^O Ür körü

l t S Eltérés Bécs—Pozsony 63,0 60 + 5,0% Bécs—Buda 202,0 220 — 8,0% Pozsony—Komárom 76,0 92 —18,0% Komárom—Buda 73,2 75 — 2,0% Pozsony—Buda 149,2 167 —10,5% Szentendrei sziget északi végétől a Csepel sziget + 6,0% déli végéig 94,5 89 + 6,0% Buda—Tolna 140,6 124 +13,5% Tolna—Erdőd 115,0 102 +12,5% Erdőd—Duna és Tisza tork. 90,0 103 -12,5 % Titel—Nándorfehérvár (Belgrád) 49,5 47 + 5,0% Buda—Nándorfehérvár 319,0 322 - 0,7% Nándorfehérvár—Szendrő 42,8 34 +23,0% Tolna—Szeged 112,5 108 + 4,0% A fentiek kiegészítéséül még egy arányszámot közlök. A Csallóköz és Szigetköz együttes hossza a mai térképeken úgy aránylik azok együttes legnagyobb szélességéhez, mint 2:1-hez; ugyanez az arány Lázár deák térképén 2:1,2. A térképről világosan leolvasható milyen volt a Duna Lázár deák korában. A Dévény és Pozsony közötti szakasz jól beágyazott, akárcsak napjainkban. Szigetet, zátonyt és kanyarulatot a térkép nem árbázol. A főág Pozsony alatt Mosonmagyaróvár felé tart. A mai szabályozott főágat abban az időben hajózásra nem használták. A XVI. században miként erről okleveles adatok tanúskodnak, a Rába Győrtől 10—12 km távolságban öntötte vizét a mosoni Dunaágba. így értelmezhető, hogy a folyónak Győrzámoly és Kisbajcs közötti mellékága (talán a mai főágat is magába foglalóan) jelentős víziútnak számított. A csallóközi Kis-Duna felmérése igen jól sikerült. A Fekete-víz a Kis-Duna mellékága. A két vízfolyás által közrefogott Sáp—Födémes—Nádszegi sziget alakja és földrajzi helyzete Lázár és Marsiglinak 180 évvel későbbi térképén azonosnak mondható. 45