Hidrológiai tájékoztató, 1982

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Hajdu György: A főváros vízellátása a VI. ötéves tervidőszakban

ható, csak a vízminőséggel kapcsolatban, a megemelt kúttisztítási, kis nyomású vezetékek mosási és öblítési terve kézenfekvő eredményeire utalok. Korszerű megoldásokat kell találnunk mind a kúttelepeken a víz romlásának megakadályozására, mind a gravitációs vezetékek mosására. Egyre nehezebb feladat az ivóvíz jó minőségének a megtartása. A környezet szennyeződése a Duna-víz minőségének romlása már eddig is sokszor állított nehéz helyzet elé. 1980-ban négy alkalommal olyan szennyezések vonultak le a Dunán, hogy le kellett állni a Víztisztítómű üzemelésével. Szerencsénk, hogy az akkori kis fogyasztás miatt ezt komolyabb kihagyás nélkül el tudtuk viselni. Nagy reményeket fűzök a víz vas- és mangántartalmának a talajban történő lekötéséhez [1], amely nemcsak a kúttelepek kiépítésének költségeit csökkentené, de helyrehozhat olyan kutakat is, melyeket egyébként kénytelenek voltunk időlegesen vagy véglegesen a víztermelésből kiiktatni. Ilyen pl. a csepeli csőkútsor, melyet elvasasodása miatt csak végszükség esetén kapcsolunk be. A legnagyobb lehetőséget az a tény nyújtja, hogy a fővárosban igen nagy a lakossági egy főre eső fogyasztás, 20—40%-kal túllépi az indokoltat és ez önmagában legalább napi 100 000 m

3 vízmennyiséget jelent. Nem könnyű ennek a 100 000 vagy több m

3/d feleslegesen elhasznált vagy inkább csak elfolytatott víznek a megnyerése. Budapesten a háztartások 60%-a állami tulajdonú házakban van, azok bérlői egyáltalán nem fizetnek vízdíjat, mert azt a lakbér magába foglalja. A magántulajdonú és szövetkezeti lakások tulajdonosai is a 4,40 Ft/m

3 vízárból csak 60 fillért fizetnek, a többit mint fogyasztói árkiegészítést a Pénzügyminisztérium utalja át. így a háztartási fogyasztók anyagilag vagy egyáltalán nem, vagy alig érdekeltek a víztakarékosságban. Igen indokolt lenne más nagyvárosok mintájára minden fogyasztóval a víztermelés költségeit, illetve árát megfizettetni. Ezt a javaslatunkat valószínűleg politikai meggondolásokból nem fogják véghez vinni. Ez esetben azt javasoljuk, hogy a háztartási fogyasztásra is állapítsanak meg egy jogos fejkvótát, ezt a mennyiséget adjuk a fogyasztónak 60 filléres vagy 1,— Ft/m

3-es szociális áron és az e fölöttit teljes összegében kelljen megfizetni. Ez már valószínűleg megakadályozná a pazarló jellegű fogyasztást, olyanokat, mint a folyó vízzel való dinnye hűtést vagy a kiskertek mértéktelen locsolását. Igen jelentős tétel a méretlen melegvíz fogyasztás. Vizsgálatok kimutatták, hogy ahol a csővezetéken méretlenül kapja a fogyasztó a melegvizet. 30—50%-kal többet fogyaszt, mintha saját háztartásában villanynyal vagy gázzal melegíti fel a hideg vizet. Ezért több víz-szegény országban, pl. Japánban és Izraelben bevezették ilyen lakótelepeken a hideg és a melegvíz lakásonkénti mérését [2], Budapesten is olyan döntés született, hogy a központilag szolgáltatott melegvizet lakásonként kell mérni és számlázni. A megtakarítás másik lehetősége, hogy tovább kell erősíteni a háztartások ellenőrzését és főképp az ellenőrzés során felmerült hibák azonnali javítását. Terjeszteni kell a „Csináld magad" mozgalmat, különösen az általános iskolai tanulók vízcsap-javításra való iskolai kiképzését, az iskolák ilyen irányú tevékenységének anyagi és szakmai támogatását. Fokozni kell a víztakarékossági propagandát. További megtakarítási lehetőséget jelent az. hogy legnagyobb zónáinkon az ellennyomó medencék már kétszinten helyezkednek el és így ésszerű módon a napi fogyasztási igények függvényében lehet a víznyomást szabályozni [3]. Ennek a hálózati veszteségre is kedvező hatása lesz. Természetesen óvakodni kell attól, hogy ez a szabályozás a felsőbb szintek vízhiányát okozza. Ez nemcsak fogyasztói panaszokat eredményezne, de a gazdaságosságnak is ellentmond. Sokat várunk a vállalat műszaki és gazdasági irányító rendszerének számítástechnikai eszközökkel való segítésétől. Számítóközpontunk 1982-ben fejlettebb és nagyobb kapacitású számítógépet kap és ez lehetővé teszi a termelő telepek és gépházak menetrendjének leggazdaságosabb megtervezését. Üj termelő telepeink és gépházaink már úgy épülnek, hogy a későbbi teljes számítógépes irányításba bele tudjanak illeszkedni. A VI. ötéves terv lehetőségei azonban lelassították azt a törekvésünket, hogy a régi berendezéseinket és a csőhálózati csomópontokat távműködtetett felszereléssel lássuk el, hogy mielőbb elérhessük azt a célunkat, melyet ma már egyetlen nagyvárosi vízmű sem hagyhat figyelmen kívül, hogy a számítástechnika az üzemeltetés terén is kellő felhasználásra kerüljön. Beruházásaink és meglevő eszközeink üzemeltetése során szeretnénk új műszaki eljárások segítségével is takarékosabb megoldásra törekedni. Erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a hazai csőanyagokat korszerűbb korrózióvédelemmel lássunk el és így csökkentsük beruházásaink legnagyobb, a hálózat fejlesztéséből adódó költségét. A karbantartás kérdéseinél említettem már a vasnak a talajban történő eltávolítását. Erőfeszítéseket teszünk a külföldön már eredményesen alkalmazott eljárás hazai bevezetésére, begyakorlására. Ennek a jelentőségét azzal lehet legjobban illusztrálni, hogy az egyetlen Halásztelki vízműnél egy hagyományos vastalanító vízkezelőmű költsége közel 500 milió Ft lenne, míg a felszín alatti vastalanításé ennek csupán tizedrésze. A továbbiakban a legfontosabb beruházásainkból (2. ábra) néhány konkrét adatot ismertetek. Szentendrei-sziget Csepel-sziget Békásmegyer, új gh. 1975-lg meglevő 1975-1960 között épült 1905-lg tervezett 2. ábra. Az V. ötéves terv legfontosabb beruházásai A Ráckevei Vízműre a tervidőszak alatt 656 millió Ft-ot költünk és létrehozunk napi 100 ezer m

3 kapacitású kúttelepet, ennek megfelelő vízkezelő művet és a többletvíz bejuttatásához szükséges Rocla vezetékszakaszt Szigetújfalu és Ráckeve között, valamint a második Rocla-vezetéket a Csepeli főtelep és a Halásztelki Vízmű között. 1,050 millió Ft-ot fordítunk az új lakótelepek vízellátására. A szükséges vezetékeken kívül víztorony épül a Fehérvári úti, a Pestlőrinci Állami és a Csepeli lakótelepek megfelelő nyomásának biztosítására. Ugyancsak az Állami lakótelephez épül még 23