Hidrológiai tájékoztató, 1981

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Gőbel Ervin: A Duna-Tisza köze déli részén mélyített artézi kútvizek vastartalmának eredete

A Duna—Tisza köze déli részén mélyített artézi kútvizek vastartalmának eredete* Jelen tanulmány a Duna vonalától keletre Kalocsán, Kecelen, Kiskunmajsán át a Tiszáig, majd innen délkeletre fordulva Szegedig, és vissza nyugatra a déli országhatár mentén kb. Mohácsig bezárt terület artézi vizeinek vastartalmát a földtani viszonyokkal összefüggésben vizsgálja. Ehhez a tanulmány az 1961. január 1től 1975. december 31-tig mélyült mintegy 1300 artézi kút adatát használta fel. Az összegyűjtött adatok alapján megrajzoltuk a terület izofer (vasizohipsza) térképét, amely a legszorosabb korrelációban van a vidék földtani viszonyaival. (Izofer = izo + ferrum összetételéből, az egyenlő vastartalmú helyeket összekötő vonal, a kb. + 100-tól a —2000 m-ig terjedő rétegekben.). A víz vastartalma 0 és 18,46 mg/l érték között változik. Az izofer térképen (a szokásos módszerrel rajzoltam be egyes vonalaikat a vasértékeknek megfelelően, éspedig a 0, 0,5, 1—5 és 5 mg/l feletti vaisértéket tünr tettük fel. A korábban vázolt területet a következő 4 kisebb egységre osztottuk fel. 1. Észak-bácskai hátság A térkép északi részén Érsekcsanád — Sükösd — Nemesnádudvar — Kéleshalom — Jánoshalma — Rém térségében a felszín alatt gyűrt alsótriász képződmények mutathatók ki ÉK—DNy-i irányú antiklinálisokba rendeződve. A szerkezetet Baja középső, Rém. északi és Jánoshalma északi részén húzódó rátolódási vonal határolja le, amely mellett mezozóos képződmények tolódtak fel paleozóos rétegekre. Ezt a szerkezetet a 0,5 mg/l jelű izofer határolja körül (1. ábra). Csávoly—Jánoshalma—Mélykút—Bácsalmás és Gara északi térségében viszont egy ÉK—DNy-i irányú kréta szinklinális északi lejtője húzódik. Ezt a szerkezetet hosszirányban 0 értékű izofer jelzi. Ezt a kb. 25—30 km hosszú szinklinálist Csávoly térségében egy ÉÉNy—DDK irányú haránt szerkezeti vonal választja két részre, ahol maximálisan 5,35 mg/l vasérték mutatható ki. Ettől délkeletre Katymár, Dél—Madaras— Kunbaja és Csikéria déli részén egy újabb antiklinális vonulat mutatható ki, mely többé-kevésbé, párhuzamosan halad a magyar—jugoszláv határral. Általában ezeket az apró szerkezeteket is 0 értékű izofer jelzi. 2. Kalocsa—Kiskőrösi süllyedek A szerkezetet az északnyugati oldalon Császártöltés—Hajós—Nemesnádudvar vonalán egy sü'llyedék határolja le, melyben a „Dunavölgyi-főcsatorna" folyik. A süllyedéket 1—2 mg/l izoferek kísérik (1. ábra). Az előbbi süllyedőkkel párhuzamosain húzódik a Bátya dél és öregcsertői süllyedék, kísérője 2 mg/l-es (izofer) vonal. Az Észak-bácskai hátságot délnyugatról a Baja— Vaskúti medence, míg északkeletről a Kecel—Imrehegy—Kisszállás vonalán húzódó szerkezeti árok határolja le. Az árok legmélyebb vonalát ma a Körös-ér foglalja el, Keceltől és Imrehegytől délkeletre 2 mg/les izohipsza, Kisszállás környékén, 4,95 mg/l-es értékkel egy másik izohipsza húzódik. Nem mulaszthatjuk el, hogy ne mutassunk rá Kalocsa és környékének nagy vastartalmú vizeire. Itt (kalocsai üst) a felső 100 m-en belüli rétegeket tárták fel. Ezek közül az ÉNy-i oldalon levő: 107 fúrásban 6,5 mg/l, .111 fúrásban 8,95 mg/l 113 fúrásban 11,25 mg/l vastartalmat észleltek. * Előadásként elhangzott az MHT Hidrogeológiai Szakosztálya 1977. március 14-i előadóülésén. A tanulmány iöldtani megközelítése kizárólag gondolatfelvetés. Részletes kimunkálásához még további bizonyítékok (földtani és vízföldtani szelvények, vízkémiai vizsgálatok stb.) szükségesek (Szerte.) Úszód és Foktő között nemrégen létesült a kalocsai vízmű 11 db 20—25 m mélységű kúttal. Közülük csak háromnak a vize — 0,1—0,3 mg/l értékkel — alkalmas ivóvíz céljára. A többnek mind magasan felette van a vastartalma a megengedettnél. Foktő határában a B

2 kút vize 7,0 mg/l —, Bátyán a község belterületén 8,76 mg/l nagy vastartalomról tudunk. Drágszél—Homokmégy—Öregcsertő területén 50 m-nél sekélyebb mélységű kutakban 1,2—2,3 mg/l vasmennyiséget mutattak ki. 3. Dunaárok—Baja—Vaskúti medence A vizsgált területen mind a régebbi, mind az újabb kutakban igen sok, a megengedettnél nagyobb vastartalmú vizet találunk (1. ábra), nemcsak a negyedkori és a fiatal harmadidőszaki, hanem az ennél idősebb képződményekben is. Ez azt bizonyítja, hogy a vastartalom nagysága általában független a földtani képződmény korától, bár a legnagyobb értékek az ÉNy—DK-i irányú egykori Duna holtágakat kísérik, ahol 1, 2, de néha 4—5 mg/l vastartalom is jelentkezik. 4. A Tisza és környéke Egész különleges részt jelent Szeged és környéke. Szeged nyugati oldalán létesített kutak vastartalma a felszín alatt 300 m-ig kedvezőnek mondható, mert többségük nem éri el az 1 mg/l vastartalmat. A város belterületén viszont 5—10 mg/l közötti értékek is előfordulnak. A nagy vastartalmú artézi kutak azon az ÉNY— DK-i irányú vető mentén mélyültek, ahol a kiskunmajsai—szatymazi és szegedi egykori Duna-ág folyt. Hasonló jellegű artézi vizek alapján mutatható ki egy ÉK—DNy-i irányú vető is (Scherf E.), amelynek délnyugati részére a 476. sz. szegedi—mihálytelki fúrás, az északkeletin pedig az Algyő 40. sz. 173,7 m mély szénhidrogén-kutató fúrás mélyült. Az algyői fúrás a vidék artézi vizei közül a legnagyobb (18,46 mg/l) vastartalmú. A fúrás két egymást keresztező vető mentén — az ÉNy—DK-i irányú Pálmonostora és Klárafalva, valamint a Szeged—Mihályitelek—Hódmezővásárhely D, mellett települt, s az ÉK—DNy-i irányú vetők találkozását jelzi. A szegedi oldajdóm felső részén, valamint oldalán a gyorsabb vízmozgás révén vasban dús pangóvíz kevésbé alakul,ki, mint aittól távolabb, ahol a rétegek szinklinálisba mennek át. Ezt a feltételezést támogatja az a körülmény is, hogy a geofizikai maximumok környékén, — legalább is ezen a területen — általában nincsenek nagy vastartalmú artézi vizek. Kőrössy László tektonikai térképe sok vonatkozásban támogatja az előbbiekben vázolt feltételezéseket. 5. A vastartalom eredete Az artézi vizek vastartalmát többféle folyamat eredményezheti, éspedig: a) Területünkön előforduló vízadó rétegekben igen sok nagy vastartalmú színes ásványi elegyrész fordul elő. Molnár Béla a Szeged környéki mélyfúrások anyagából mintegy 20—21 ilyen ásványt sorolt fel. Ezekből á víz oldó hatása révén kioldódik a vastartalom. b) Az artézi vizek vastartalma eredhet a vízben levő agresszív szénsav (CO2) hatására oldatba került béléscsövek falából is, amely lényegesen megnövelheti a színes ásványi anyagokból eredő vastartalmat. c) A már kioldott vastartalmat részben csökkentik a vidék szerkezeti viszonyai, de meg is növelhetik. A kiemelt területeken általában a vastartalom csökkenhet, a megsüllyedt zárt medencékben pedig növekedhet. d) A kioldott vastartalom mennyisége csak részben csökkenthető le, teljes egészében nem. Bizonyíték erre 18