Hidrológiai tájékoztató, 1981
1. szám, április - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szederkényi Péter: Beszámoló a "Budapest csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése" című ankétról
Beszámoló a „Budapest csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése" című ankétról 1980. június 23-án a Magyar Hidrológiai Társaság Vízépítőipari Szakosztálya a Szennyvíz Szakosztállyal és a Fővárosi Csatornázási Művekkel közösen „Budapest csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése" címmel munkahelyi bemutatóval kibővített egész napos ankétot tartott. Az ankét elnökségében dr. Bognár Győző a Vízépítőipari Szakosztály vezetője; Rymorz Pál a Fővárosi Tanács VB Közmű és Mélyépítési Főigazgatóságának vezetője; Rácz Tamás az OVH Vízellátási és Csatornázási Főosztályának osztályvezető-helyettese; Cséry Pál a Fővárosi Csatornázási Művek főmérnöke és Mucsy György a Szennyvíz Szakosztály vezetője foglaltak helyet. Az ankétot dr. Bognár Győző nyitotta meg, majd a bevezető előadásában Rymorz Pál vázolta a Fővárosi Csatornázási Művek helyét a Főváros infrastuktúrájában. Kiemelte, hogy a közművesítettség, és ezen belül a csatornázottság mértéke és az általa nyújtott szolgáltatás színvonala jelentős tényezője a város életének, a városfejlesztésnek, valamint a lakosság életkörülményeinek, és kihat a gazdasági életre. Fejlesztése a várospolitika állandó része, különösen a tömeges lakásépítés, illetve a fokozódó urbanizáció időszakában. A fővárosi csatornázás fejlesztése, a súlyos lemaradások felszámolása 1965-től lassan, majd az 1970-es évek elejétől kezdve határozottan megindult. Az 1005/1971. (II. 10.) Korm. számú határozat a „Budapest főváros és környéke általános városrendezési terve" jóváhagyása során első ízben rögzítette, hogy: „A csatornázás fejlesztésével el kell érni, hogy a budapesti összlakosság 95 %-a csatornázott területen lakjék" valamint, hogy „A Dunába tisztítatlanul ömlő szennyvizek menynyisége nem növelhető, a szennyvizek tisztítását fokozatosan meg kell oldani". 1973-ban elkészült a „Főváros szennyvíz-elvezetésének és -tisztításának programja", majd megkezdődött annak végrehajtása. így megindulhatott a mindössze 74 %-os csatornaellátottság növelése, valamint a jelentős részében 50 évnél is idősebb csatornahálózat felújítása, átépítése. A tömeges lakásépítéssel összefüggésben az alapcsatorna-hálózat elkészítése mellett egy második főgyűjtőrendszer fektetését is meg kellett oldani, és meg kellett indítani az északpesti szennyvíz-tisztító telep I. ütemének építését, melynek befejezési határideje 1983. A bevezető előadások után előadások hangzottak el az észak-pesti szennyvíztisztító telep építéséről, a délpesti szennyvíztisztító telep bővítéséről, valamint „A közcsatorna-hálózat rekonstrukciójának tervezési feladatairól, figyelemmel a belvárosi rekonstrukcióra" Kovácsvölgyi József, az FCSM beruházási főosztályvezetője, dr. Szakasits György, az FCSM létesítményi főmérnöke és Odor István, az FCSM főosztályvezetője előadásában. A fővárosi csatornahálózaton levezetett szennyvizek tisztítási mértékét a következők jellemzik: 5% biológiai tisztítás után, 80% mechanikai kezelés után mederbe fektetett nyomócsövön, 15% parti kitorkolással minden tisztítás nélkül kerül a befogadó Dunába. Ezek a számok is indokolják, hogy az 1980-ra várható napi 1,2 millió, illetőleg 2000-re becsült napi 2,0 millió m 3 Budapest térségében keletkező szennyvizek tisztításának megoldása tovább már nem halasztható feladat. A 2000-re kitűzött végcél szerint: — Pest és Buda északi területein keletkező szennyvizek tisztítására a Palota szigeten három ütemben 560 ezer m 3/nap (össz. szennyvíz 28%-a) tisztító kapacitással épül szennyvíz-tisztító telep; — Csepel-sziget északi csúcsán, Pest és Buda középső területein keletkező szennyvizek tisztítására három ütemben 1350 ezer m 3/nap kapacitással (össz. szennyvíz 62 %-a) valósul meg a központi szennyvíz-tisztító telep. — A dél-budai szennyvíztisztító telep Buda déli területein keletkező szennyvizek tisztítására 120 ezer m : ,/nap kapacitással létesül. — A meglevő dél-pesti szennyvíztisztító telep névleges kapacitásának 72 ezer m 3/napra történő bővítése folyamatban van. A koncentrált lakásépítés miatt az elsőként az északpesti telep megépítése indult meg. Az I. ütemben 1983-ig szovjet tervek alapján és berendezések felhasználásával 140 ezer m 3/nap kapacitású mechanikai, biológiai tisztításra alkalmas telep épül, közel 2 milliárd Ft ráfordítással. A tervezést szovjet és magyar tervezők, a kivitelezést a Vízügyi Építő Vállalat és a Hídépítő Vállalat végzi. A technológiai szerelési munka a Vízgépészeti Vállalat feladata. A munkák üteme megfelelő, és így 1980. év végére a mechanikai előtisztítási művek próbaüzemének beindítása várhatóan megvalósul. A dél-pesti telep építése 30 ezer m 3/nap kapacitással az 1950-es évek végén kezdődött meg, azonban az 1970es évek végére már 45—50 ezer m 3 száraz idei szennyvíz érkezett a megépült telepre, és ez szükségessé tette a 72 ezer m 3/nap tisztító kapacitásra történő bővítést, különös tekintettel a Ráckevei (Soroksári) Duna, mint befogadó tisztaságának megőrzésére. A bővítés két ütemben valósul meg és a munka 1983ban fejeződik be, ha a szükséges 572,3 millió Ft teljes beruházási összeg biztosítható. Az előadó rámutatott a megvalósítás, a kivitelező biztosítás nehézségeire, valamint a távlati további bővítés, intenzifikálás, illetőleg más kapacitásnövelés szükségességére. A budapesti szennyvizek tisztításán kívül az elvezetés a csatornahálózat jelenlegi állapota, illetőleg kora miatt jelentős gondokat okoz az FCSM-nek. Ezért a rekonstrukcióval kiemelten foglalkozik a vállalat. A csatornahálózat hossza jelenleg közel 2600 km, melynek 70 %-a 20 évnél, és mintegy 30 %-a 50 évnél idősebb. A csatornák 14 %-a román, illetőleg bauxitcementből épült. Ezek a számok is bizonyítják a rekonstrukciós munkák fontosságát. A főváros belvárosi csatornahálózatának rekonstrukciója 1976-ban kezdődött el, és az előzetes gondos felülvizsgálat és tervezés alapján történő kivitelezés ez évben fejeződik be. A kivitelezésnél elsősorban a csőbehúzásos módszert alkalmazták, túlnyomórészt műanyag csövek felhasználásával, azonban felbontásos eljárást és kísérleti jelleggel műgyanta burkolólapok beépítését is alkalmaztak, mely utóbbi kísérletet továbbfejlesztésre alkalmasnak ítélték. A mászható csatornáknál belső cementhabarcsos javításokat is végeztek. A rekonstrukció során 6,5 km csatorna került átépítésre és 0,5 km hosszban végeztek belső javításokat. A rekonstrukció folytatására az FCSM 15 éves tervet dolgozott ki, melyben 7 terület csatornahálózatának felújítása szerepel, jelenleg 130 km csatorna szorul javításra. Az előadások mellett filmvetítésekre került sor a Bányászati Aknamélyítő Vállalat sajtolásos csatornaépítési módszeréről, valamint az FCSM tevékenységéről „Mi lesz a vjzzel ezután" címmel. A jól sikerült ankét az észak-pesti szennyvíztisztító telep építésének, illetve a dél-pesti szennyvíztisztító telep bővítésének megtekintésével ért véget. Szederkényi Péter 4 49
