Hidrológiai tájékoztató, 1978

Siku Albert: Az 1974. évi Hernád menti árvízvédekezés, és a védekezés tapasztalatai

Az 1974. évi Hernád menti árvízvédekezés és a védekezés tapasztalatai* SIKU ALBERT Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság I. sz. Főépítésvezetőség, Tokaj 1. Hidrológiai adottságok 1.1. A Hernád-völgy általános leírása. A Hernádvölgy vízgyűjtője szabálytalan baltához hasonló, melynek tulajdonképpen a nyelét képezi a folyó magyarországi völgye. Nyugaton a Garam és a Vág, északon a Poprád vízgyűjtője határolja, így ez a vízgyűjtőhatár egyben a Duna fővízválasztója is. Keleten a Bodrogrendszerrel, délnyugaton pedig a Sajó—Bódva-vízgyűjtőjével szomszédos. A vízgyűjtő terület nagysága 5436 km

2, amelyből 4226 km

2 Csehszlovákia területén van. Az alsó szakaszon jelentősebb mellékága nincs, legnagyobb a Vadász-patak 211 km

2 vízgyűjtőjével, a felső szakaszon viszont több a főággal azonos nagyságú mellékága van. Legjelentősebb jobbparti mellékága a Gölnic-patak 648 km

2 vízgyűjtőjével, a balparton pedig a Svinka-patak (351 km

2), a Tárca a Szekcső-patakkal együtt (1347 km

2) és az Ósva-patak (339 km

2). A vízgyűjtő legmagasabb pontja 1943 mAf. (Gölnicpatak forrásánál), legalacsonyabb a torkolatnál 100 mAf. A folyó hossza 286,2 km (ebből a magyar szakasz 108 km) a völgyhossz 1,3-szerese, ami igazolja a folyó kanyargási hajlamát. Az esésviszonyok miatt három jellegzetes szakaszra bontható: — a Gölnic-torkolat felett, valamint a Gölnic, Tárca és Svinka mellékágak — 7 m/km feletti esésű, — a Gölnic-torkolat — országhatár közötti szakasz 1—2 m/km esésű, — a magyar szakasz 0,55 m/km esésű. A Hernád-völgy területi csapadékátlaga 580—530 mm/év, csapadékviszonyokra a nyári maximumok és a téli kevés csapadék jellemző, a léghőmérséklet sokévi átlaga +9 °C, az uralkodó szélirány északkeleti. 1.2. A Hernád vízjárása. Az éghajlati elemeken kívül a lefolyás alakulásában döntő jelentőségűek a felső szétterülő vízgyűjtőn levő mellékágak által összegyűjtött vizek. A mellékágak által levezetésre kerülő vizek határozzák meg a síksági szakasz vízjárását. A Hernádon az árhullámokat általában nagy intenzitású áradás és lassú apadás jellemzi, a tartósság — az 1974. évi kivételével — kicsi, a III. fok feletti tartósság 2 napnál kevesebb. Árvízvédelmi szempontból jelentősek a különböző valószínűséggel várható jégmentes LNV- és LNQ-értékek, melyek a magyarországi mértékadó vízmércéken a következők: Valószínűség % Vízállás (cm) Vízhozam (m

3/s) Hidasnémeti 0,1 522 854 1 430 634 2 400 560 3 308 520 4 360 490 5 357 473 Valószínűség % Vízállás (cm) Vízhozam (m

3/s) Gesztely 0,1 506 767 1 449 591 2 420 530 3 410 500 4 405 480 5 393 455 * Előadásként elhangzott a MHT Borsodi Területi Szervezet encsi körzeti csoportja 1975. április 14-i előadóülésén. A Hernád jégjárását és hordalékjárását az éghajlati, morfológiai, hidraulikai viszonyok mellett nagymértékben befolyásolják a duzzasztóművek, a hernádszurdoki fixgát, a gibárti erőmű duzzasztóműve, az alsódobszai erőmű duzzasztóműve, a kesznyéteni üzemvíz-csatorna bőcsi vízkivételi duzzasztóműve. A duzzasztóművek hatása miatt a magyarországi szakaszon természetes jégjárás nem alakul ki, a korábbi adatokkal összehasonlítva az állapítható meg, hogy a jeges napok száma 3—5 nappal meghosszabbodott. A hordalékjárást is erősen befolyásolják a duzzasztóművek. A lebegtetett hordalék évi értéke Hidasnémetinél 820 000 t, Gesztelynél 473 000 t. Görgetett hordalék Gesztelynél és Hidasnémetinél is 6000 t, a közbeeső szakaszon a duzzasztóművek hatása miatt a megoszlás egyenlőtlen. Természetesen árvizeknél a duzzasztás részben, vagy egészben szünetel. Ezért a Hernádra jellemző mozgó — vándorló — kavicszátonyok a korábbi természetes állapotnak megfelelően működnek. 1.3. Az ármentesítés helyzete. A Hernád-völgyön Magyarországon az ármentesítés 1947-ben indult meg a Kassai Kultúrmérnöki Hivatal 1940-ben készült tervei alapján. A terv értelmében az építést Hidasnémeti— Hernádkércs közötti szakaszon 430 m

3/s, Hernádkércs alatt 450 m

3/s mértékadó vízhozamra végezték. (Az 1937. évi árvizet vették mértékadónak +30 cm biztonsággal). Az 1952-es árvíz bebizonyította a töltésméretek elégtelenségét, ezért az új ármentesítési beruházási program (1965) már 600 m

3/s mértékadó vízhozammal készült. Csehszlovákia területén Kassától Hernádcsányig a jobbparton 1941-ben készült a töltés, Hernádcsánytól Abaújszináig 1944. évben. A balparton csak a belterületek védelmére készült töltés, Kassa felett árvízvédelmi töltés nincs. Magyarországon jelenleg bevédett a Hidasnémeti— Gibárt közötti mindkét part, az Öcsanálos—Gesztely közötti jobbpart, a Gesztely—Hernádnémeti közötti mindkét part. A többi szakaszokon magaspart és nyílt ártér van. A védelmi vonal hossza 56,16 km. 1.4. Az árvizet befolyásoló tényezők. A lefolyásra kerülő vizek összegyülekezési ideje a mellékvízfolyások rendezettsége miatt lerövidült. A rendezettség és az esésviszonyok miatt az áradások gyorsak, s általában a tetőzések a torkolatnál egybeesnek a főágon levonuló árhullám tetőzésével, így az árhullámok összegeződnek. A Hernád alsó szakaszán a mellékvízfolyások árvize 1—2 nappal előbb vonul le a főág árhullámánál. A folyó felső szakaszán két nagy tározó létesült (a Gölnic-patakon Dobsinánál, s a Hernádon Óruzsinnál), melyekkel az árvízcsúcsok kialakulása szabályozható, 50