Hidrológiai tájékoztató, 1977

Heinemann István: A drávai hajózás története és a fejlesztés perspektívája

mentőövvel felszerelt brigádok végezhetnek. A gázos vízművek védterületeire csak az üzemvezetők írásos utasításával lehet bemenni. Mivel a gáz megjelenésének időpontjában az ivóvíz gáztalanítására, a gázos víz tárolására előírások még nem voltak, az OVH pályázatot írt ki megfelelő gáztalanító berendezések tervezése és kivitelezése érdekében. Vállalatunk a tervpályázat alapján ajánlott több típus közül a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Dobsza típusú gáztalanító készülékének felhasználási jogát vásárolta meg. A berendezés nagy előnye, hogy mozgó alkatrésze nincs, karbantartása egyszerű, különleges felügyeletet nem igényel. Egyébként az öszszes gáztalanító berendezés jellemzője, hogy az ivóvízhálózatba történő juttatása plusz átemelést igényel beépítésükkel. A Marcali 1. sz. kútcsoportnál 1975 nyara óta üzemel a gáztalanító berendezés kifogástalanul. A berendezést egy légüstre telepítettük, a kútból a búvárszivattyú a gáztalanító berendezésre nyomja a vizet. Az abból lecsorgó víz a légüstbein összegyűlik, ahonnét egy búvárszivattyú termeli a hálózatra. A gáztalanító egység üzeme természetesen automatizált. Vállalatunknál több gáztalanító berendezés egyelőre még nem üzemel, mivel a „FORRÁS" Egyesülés a szerződést a feltalálókkal az elmúlt hónapban kötötte meg. A Marcali gáztalanító berendezés üzemeltetése során olyan tapasztalaitokat szereztünk, hogy a jelenlegi alépítmény nem megfelelő. Rendkívül nehézkes a búvárszivattyú csere. A tároló légüstbe gyakorlatilag csak a gáztalanító üzem leállításával lehet bármilyen szükséges okból bemenni. Vállalatunkkal konzultálva a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat típus alépítményt készített, melyet vállalatunk területén szeretnénk 1976. első felében azoknál a vízműveknél, ahol éghető és robbanásveszélyes gáz van az ivóvízben, megépíteni. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve véglegesen kb. az 1976. III. negyedév végéig oldódik meg vállalatunknál a gáztalanítás kérdése. A drávai hajózás története és a fejlesztés perspektívája HEINEMANN ISTVÁN Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs I. A drávai hajózás múltja Folyami hajózásunk rna egyik legelhanyagoltabb területe a Dráva. Értekezésemre készülve azzal az elképzeléssel láttam az irodaiam kutatásnak, hogy a drávai hajózás múltjából olyian. biztató adatokra, tényekre bukkanok, amelyek alkalmasak a Dráva-hajózás jövőjére vonatkozóan pozitív következtetések levonására. Reméltem, hogy az adatok a drávai hajózás fejlődőképességét, szükségességét bizonyítják és azok jövőre történő extrapolálásával lehetőségem nyílik a hajózás fejlődésének előrejelzésére. Bár 1816-ig visszamenően sikerült konkrét adatokra bukkannom, az adatok nlagyon ellentmondásos fejlődésről tanúskodnak. Néhány jellemző adat a drávai hajózás múltjából. 1816 „Caroliina" gőzhajó építése Sellyén. 1856 DGT első gőzhajója Barcson. 1863—1865 Eszéktől Kafconyáig hetenként kétszer közlekedik gőzhajó 100—150 t rakománnyal, terhelt uszályit vontatva. 1864—1869 Kanitz Károly bécsii vállalkozó hajózási vállalata 5 év alatt 350 000 t árut szállított a Dráván a torkolattól Kakonyáig, ott vasútba rakva Triesztbe. 1869 A hajózási vállalkozás a Barcs—Nagykanizsa-i vasút megépítése miatt csődbe juit. 1880—il914 A drávai hajózás virágkora. A drávai hajózás virágkora az 1880-as évektől az I. világháborúig tartott. A fejlődésit és visszaesést jól szemlélteti a Magyar Statisztikai Évkönyv adataiból készült grafikon, amely a DGT drávai teherszállítását mutatja (1. ábra). Amint az 1. ábrából látható a fejlődés nem egyenletes, (kiugró nagyobb teljesítmények mellett jelentős visszaesések is vannak. Forgalmi fő funkciója a Drávának a nemzetközi vízi utakkal mindenekelőtt a Dunával való összeköttetése volt. A forgalom méretének alakulásával a hajózás természeti adottságainak időbeli változásain kívül a terméseredmények és a tarifaváltozások is befolyással voltak. Ezt tükrözi a grafikon alakulása is. Az I. világháború után a monarchia szétesésével keletkezett utódállamok között az árúcsere lényegesen visszaesett, ezért a határfolyó, annak ellenére, hogy vízi útnak nyilvánították, sokat veszített jelentőségéből. Nem fordítottak gondot a folyószabályozásra, mélypontra esett vissza a hajózás 1928-ban. Legjelentősebb hajózás Eszék és Barcs központtal folyt, bár a folyót általában Örtilosig hajózhatónak tekintették — a 238 flkm-ig — Barcsot lehet tekinteni a múltban folyt gőzhajózás végállomásának. A Felső-Dráváról és a Muráról lefelé folytatott kishajózás, tutajozás is legtöbbször ezt a kikötőt tekintet200160 160 -140 — 'o

1 120 c | 100-§ 30-'c, Cj 60 — 40 1. ábra. A DGT drávai teherszállításának alakulása 1880—1915-ig 43