Hidrológiai tájékoztató, 1976
RÖVID ISMERTETÉSEK - Előtervezés-Mélyépítés 1950-1975 (Könyvismertetés)
Előtervezés — Mélyépítés 1950—1975 Az 1975. év végén jelent meg a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat új évkönyve, melyet alapításának 25. évfordulója alkalmából adott közre. 1960 óta ez már a negyedik, s így műszaki közéletünkben, az FTI tevékenységében már szinte hagyományosnak, sorozatnak minősíthetjük. Az 5 évenként megjelenő évkönyvek a komplex mérnöki előtervezés és előkészítés sokrétű tevékenysége területén elért fejlődésről, legújabb ismeretekről, tapasztalatokról, a kutatás és műszaki fejlesztés eredményeiről adnak számot. A különböző szakágakat, profilokat lefedő szakcilck gyűjtemény tudományos igénnyel mutatja be a fejlődést, de egyben elősegíti az új eljárások, mcidszerek gyakorlati alkalmazásba vételét is. Szerkezeti felépítése révén a beruházók, műszaki tervezők számára biztosít széles körű tájékoztatást az új műszaki lehetőségekről. A többcélúan hasznosítható évkönyv tehát valóban egész műszaki közéletünk érdeklődésére számot tarthat. Dr. Szabó János építésügyi államtitkár, akadémikus — elsősorban a kutatási-fejlesztési munkára vonatkozó — mélyreható elemzést adó előszava után dr. Dalányi László, az ÉVM Műszaki Tervezési Főosztályának vezetője körvonalazza az FTI szerepét és feladatát az építéstervezésben. Dr. Cabos György, az FTI igazgatója a vállalat 25 éves tevékenységét, fejlődését mutatja be. „A komplex mérnöki előtervezés tükröződése a beruházási folyamat egyes fázisaiban és az üzemelés során" című — ugyancsak bevezető jellegű — cikk hasznos eligazítást ad minden olvasónak, hogy a vállalat tevékenysége milyen módon, vagy formában kapcsolódik az építési-beruházási folyamathoz. * * * A könyv szerkezetétől és sorrendiségétől eltérve lapunk jellegének és olvasóink érdeklődési körének megfelelően elsőként a vízépítés-vízgazdálkodás-közművesítés szempontjából esődlegesen érdekes cikkekkel kívánunk foglalkozni. Az FTI korábbi évkönyveiből, munkatársainak szakirodalmi tevékenységéből ismeretes, hogy a vállalat alapítása óta tevékenyen vett részt a vízügy feladatainak megoldásában. Feltárási, helyszíni és laborvizsgálati, modellkísérlett, fejlesztési és adatgyűjtési, illetve értékelési-előkészítési téren egyaránt számtalan példát sorolhatnánk töl a vállalat munkásságából. Csak példaként kiragadva a Nagymaros—Visegrádi Vízlépcső geoelektromos mérését, az árvízvédelmi gátak vízzáró szigetelését, a szint alatti vízzáró függönyfalak és munkagödör körülzárásának megoldását, a dunai és tiszai vízlépcsők bögéjének teljes geodéziáját említhetjük elsőként. Az 1970-es tiszavölgyi árvíz után a kutak tisztító szivattyúzása és az árvédelmi töltések talajmechanikai ellenőrző vizsgálata, illetve új anyagnyerő helyek vizsgálata sorolható. Tevékeny kutatási-fejlesztési munkát végzett az FTI a VITUKI megbízása alapján az öntöző csatornák szivárgási veszteségeinek csökkentését szolgáló szigetelési eljárások kidolgozásában is. Mélységi vizeink minőségi számbavételében az FTI is folyamatosan részt vesz. A vízkutatás, vízellátás és vízkezelés területén végzett munkásságuk talán a legközismertebb. Gyógy- és hévízkincsünk hasznosításában, a Balaton menti üdülő terület vízellátása érdekében a vízjogi engedélyezési dokumentációk összeállításában, egész sor település, üzem, sőt regionális vízellátó rendszer komplex megoldásában — tervezésében ismerjük eredményeiket. A fúrt kutak hidraulikája, üzemeltetése, műszaki kiképzése, komplex műszeres vizsgálata terén kutatási — fejlesztési eredményeik a Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató hasábjain is gyakran váltak közkinccsé. Az FTI évkönyvének ismertetése során szükségesnek tartottuk ezeket megemlíteni, hiszen egyrészt a szakcikk gyűjtemény közel sem törekedhetett a vállalat tevékenységét illetően teljességre, másrészt a kiadvány alapvető célkitűzése, hogy a komplex mérnöki előtervezés és előkészítés általános népgazdasági szerepét, lehetőségeit tárja az olvasó elé, függetlenül attól, hogy az melyik ágazatban, milyen feladatkörben dolgozik. A kiadvány tulajdonképpen az olvasóra bízza, hogy fölfedezze a közölt módszerek, eljárások saját szakterületén való alkalmazási, hasznosítási lehetőségeit. „Vízszerzés — vízellátás — víztechnológia" a mérnökgeológiai szakág harmadik fejezetének címe. 9 szakcikk ismerteti az FTI ez irányú tevékenységének eredményeit. A különleges hidrológiai nehézségek és körülmények között szerzett gazdag vízszerzési tapasztalatok ebben az évkönyvben szinte egyáltalán nem jutottak sajnos nyilvánossághoz. Napjaink problémáihoz, szociálpolitikai feladataihoz kapcsolódva a bizonyos mértékig környezetvédelmi jellegű vízkezelési-víztechnológiai, illetve üzemi vízgazdálkodási témájú cikkek, valamint a talán napjainkban legidőszerűbb robbanásveszélyes kútvizek gázmentesítésével foglalkozó tanulmány vonják magukra elsősorban a vizes szakemberek figyelmét. Utóbbi nemcsak azért érdemel külön is említést, mivel az FTI szakértői az országos tervpályázaton figyelemre méltó sikereket értek el, hanem a cikk a műszeres kútvizsgálatok és a vízgépészeti feladatokra is kiterjedően komplexen tárgyalja a témát. A városgazdálkodás üzemeltetési és rekonstrukciós feladatainak megoldásával két cikk is foglalkozik, melyek közül a szabatos közműnyilvántartási térképezés jelentőségét tartjuk szükségesnek kiemelni. Az exportmunkák között szerepel ugyan (275. o.), de itt említjük a különböző távvezetékek villám- és korrózióvédelmével foglalkozó cikket is. A dinamikusan fejlődő közművesítés vonatkozásában nem célszerűtlen itt is külön felhívni a figyelmet a korrózióvédelmi cikkek közül a talajvizek szulfátagresszivitásának tér- és időbeli változásával foglalkozó tanulmányra (213. o.). Célszerűnek tartjuk ehhez a fejezethez kapcsolódva felhívni a vízépítő szakemberek figyelmét a geotechnikai fejezetben szereplő gépesített új füvesítési eljárást ismertető cikkre (96. o.). összegezve megállapíthatjuk, hogy a vízépítés — vízellátás — vízgazdálkodás területén dolgozó szakemberek a mérnökgeológia mindhárom fejezetében találhatnak munkájuk során hasznosítható tapasztalatokat, gondolatokat. * * * A vizes témák sorrendi kiemelése után a továbbiakban az évkönyv szerkezetének megfelelően ismertetjük az FTI sokrétű tevékenységét. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a szakterületi — tevékenységi csoportosításban közölt cikkek között is érdemes tallózni, hátha a saját feladataink megoldásához vezető lehetőséget éppen ezek között ismerjük fel. A „Méréstechnika — építőipari geodézia — fotogrammetria" témakört 10 cikk képviseli. Ezek közül az építésiparosítást, a korszerű építési technológiákhoz kapcsolódó mérnökgeodéziai munkákat ismertető cikket kell elsősorban említeni. A tudományos-technikai forradalom szakági kibontakozását a „Lézertechnika a geodéziában" cikk mellett több másik is bemutatja, melyek címük után ítélve konkrét ipari feladatok megoldásával foglalkoznak. Itt kell megemlíteni, hogy az építőipari korrózióvédelemhez kapcsolódva (216. old.), majd a számítástechnikai cikkek fejezetében (252. old.), s végül a tanácsadó szolgálatok ismertetésénél (267. old.) is talál az olvasó geodéziai-fotogrammetriai tárgyú cikkeket. A „Talajmechanika — alapozás" fejezetet 15 cikk reprezentálja. Ezek közül ki kell emelni az ÉVM ágazati „Alapozási Célprogram"-ját ismertető cikket, melynek koordinálásáért az FTI felelős. Az építési tapasztalatok szervezett, tömeges gyűjtésének gyakorlati hasznosításával foglalkozik a „Cölöppróbaterhelési ered-