Hidrológiai tájékoztató, 1975

Szászné Tóth Ildikó: Tanulmányút a Felső-Dunán

Különösen víz, szennyvíz, gáz vezetésére, kábelvéde­lemre, padlófűtésre használható csöveket és idomdara­bokat, vegyipari célokra használható csöveket, végül nagy műanyag-tartályokat gyártanak. A gyártásra jel­lemző a nagyfokú automatizáltság, s ezáltal az emberi munka a gépek kezelésére és kiszolgálására szorítkozik. A Symalen gyártmányokat sok európai országba (Norvégia, Finnország, Olaszország, Jugoszlávia), afri­kai és ázsiai országokba szállítják, Symalen licenc alap­ján dolgoznak Japánban és Mexikóban is. A gyár vezetősége az üzem meglátogatása után egy kellemes, hangulatos kerthelyiségben fejezte be a ven­déglátást, a vidék különböző borainak gyakorlati be­mutatásával. Hajónkkal az éjszaka folyamán indultunk tovább az osztrák Duna legregényesebb szakasza, a Wachau felé. Az első fontos látnivaló a meredek sziklafalak közé szorított Dürnstein község, Dürnstein várának romjai­val. A várnak csak a kápolnája és pincéje maradt meg. A kis város bejáratánál érdekes meglepetés vár: autó nem mehet fel a városba és a várba, csak a hegy­oldal alján vezető, a várost elkerülő úton mehet el a városon túli parkolóhelyre. A zaj, az út rezgése és a kipuffogó gáz ugyanis veszélyezteti a történelmi em­lékeket és zavarja a környék hangulatát. Helyenként a hangulatos kis keskeny utcákon talán nem is tud­nának autóval közlekedni. Dünstein főterén látható a XV. sz.-ban épült plébá­niatemplom. A ma már barokk stílusú épület dísze a főkapu (Mathias Steinl alkotása). A torony igen szép barokk építmény. A főoltáron és az oldalkápolnában szép festményeket találunk. Dürnsteinnél nagy S-alakú kanyart ír le a Duna. Szemben van Rossatz, majd nem messze a Duna bal partján terül el a 722 m magas Sandl-hegy, melynek nyugati lejtőjén fekszik Weissenkirchen üdülőhely. A bal parton (2017 fkm) fekvő St. Michelben látható a Wachau legrégibb (987) plébániatemploma. A 2019 fkm-nél következik Spitz an der Donau, rö­viden Spitz. A középkorban Spitzet Wachaunak hív­ták. Róla kapta nevét az egész folyószakasz. A város felett látható a bal parton a Teufelsmauer (Ördögfal), melyhez sok monda fűződik. Majd Willen­dorf következik, ahol 1908-ban 11 cm nagyságú, tömör, csaknem alaktalan, több tízezer éves mészkő-szob­rocskára bukkantak. A szobor neve Willendorfi Vé­nusz, egyébként terhes nőt ábrázol. A 2024 fkm-nél a jobb parton látható a 320 m magas kőszikla tetején Aggstein vára, a Wachau egyik leg­szebb látnivalója. A vár a XII. században épült, alatta húzódik meg Aggsbach Dorf, közelében a XIV. századi karthauzi kolostor. Elhagyva az aschbachi-szűkületet, a jobb parton a 2033 fkm-nél Schönbühel mellett 40 m magas kőszirten áll a XII. században épült várkastély, mellette az 1666­ban épített szervita-kolostor. A Duna bal partján lát­ható Emmersdorf magasan épült, XV. századi eredetű plébánia temploma, mellette a Rothenhof tornyos vár­kastély. A Wachauból kijutva a Melk és Persenbeug közötti szakaszt Niebelungengaunak nevezik. Ezzel megérkez­tünk az osztrák Duna-szakasz legtöbbet emlegetett partrészének egyikéhez: Melkhez. Melk város lakosainak száma 4600, járási székhely. A X. században a magyarok nyugati határvára volt, az osztrák történelem a „hun Eisenburg"-nak nevezi és magyar várkapitányát Gizót is hun vezérnek említi. A „hun vezér" 976-ban adta át legyőzőjének, I. Baben­bergi Lipót őrgrófnak a várat. 1101-ig volt a Baben­bergi hercegek székhelye. Melk legfőbb nevezetessége azonban a nagyméretű, művészi egységben komponált, a tájba remekül beillő bencés apátság és apátsági templom. Az „osztrák Es­corial"-nak (nálunk az „osztrák Pannonhalmának") is nevezett épületegyüttes a Duna fölött 60 m-nyire emel­kedő domb tetején áll. A 64 m magas kupolával koro­názott kéttornyú barokk templom, az oldalfalakon kapcsolódó hatalmas kolostorépület (a déli szárny 325 m hosszú) és a széles ívben elterülő félkörös terasz fe­lejthetetlen látvány. Szt. Kálmán teteme sok Baben­bergéve 1 együtt az apátság kriptájában nyúgszik. Na­póleon két ízben (1805-ben és 1809-ben) is vendége volt a melki kolostornak. E sziklán építkeztek már a rómaiak, majd a Karolin­gok építettek erődítményt, s ez jutott később a Baben­bergek kezébe, akik 1000-ben kolostort is alapítottak. A középkorban kolostorerőddé építették ki. Az 1700-as évek elején minden régit lebontottak, s ezután építet­ték fel Európa egyik legkülönb barokk palotáját. Az építkezést 1702-ben Jákob Prandtauer kezdte meg és J. Munggenast fejezte be 1739-ben. A kolostor legszebb részei: Főkapu, melyet Szt. Lipót és Szt. Kálmán szobrai díszítenek. Képtár, melynek egyik legfőbb értéke Lucas Cranach egyik tanítványának festménye: „Mária a lugasban". Archívum — a XIV. sz.-i ötvösművészet remekmű­vével, a Melki feszülettel. Márványterem — Paul Trogen festményeivel. Könyvtár — a 80 000 kötettel, 1850 értékes ősnyom­tatvánnyal, kézirattal. Legrégibb egy ezer évvel ezelőtt élt angol szerzetes kézirata, a Beda venerabilis. A kolostor kriptájában van Szt. Kálmán hermája román stílusú koponya-ereklye tartója, melyet sokáig Székesfehérváron őriztek, onnan hozták Melkbe. A márványtermet az épület keleti szárnyával (könyvtár) remek kilátású terasz köti össze. A Szt. Péterről és Pálról elnevezett kolostortemplom két hatalmas tornya fogja össze a szobrokkal díszített oromfalat. A templom a barokk építőművészet remeke. Szürke és vörös márványból készült főoltárát Antonio Beduzzi tervezte, aranyozott szobrait Peter Widerin készítette a mennyezet-freskók Joh. Mich. Rottmayr alkotásai. Melket elhagyva Ybbsig a Niebelung-vidéken vezet utunk. A Duna bal partján Klein-Pöchlarn község lát­ható. Itt született Oskar Kokoscha, a modern festő­művészet egyik jeles alakja. A községtől 5 km-re van a kis Artstetten község, a hasonló nevű várkastéllyal. Itt temették el a Sarajevóban 1914. június 28-án meg­gyilkolt trónörököspárt, Ferenc Ferdinándot és felesé­gét. A bal parton Marbach kis üdülőhely. Temploma gótikus. Nevezetessége a község mögött emelkedő 445 m magas Taferlbergen épült Mária Taferl búcsújáró­hely, mely hírében vetekszik Mariacellel. Marbach elhagyása után éles kanyart ír le a Duna. Ezt a hurkot Böse Beugenak (Gonosz Kanyarnak) ne­vezik. Itt torkollik be a jobb parton az Ybbs folyócska. Megérkeztünk utunk végcéljához, Ybbs-Persenbeug­hoz. Az Ybbs torkolatával szemben emelkedik ki a táj legmagasabb pontja, az 1060 m magas Ostrong. Ybbs város korábban erődítmény volt. Mátyás király Ybbs-et is birtokba vette. A 6500 lakosú város ma acél­és bőriparáról híres. Persenbeug (2000 lakos) érdekessége a Duna egyik kiemelkedő parti sziklájára épült várkastély. A várat az osztrák történetírás a magyarok elleni fontos erődítményként tartja számon. A tornyos kas­tély mai alakját 1620-ban kapta. Itt született az utolsó magyar király: IV. Károly. Ybbs-et híd köti össze Persenbeuggal, mellyel pár­huzamosan épült az Ybbs—Persenbeug-i Vízlépcső. Tanulmányutunk során e vízlépcsőt és a felette levő modellkísérleti laboratóriumot is megtekintettük. A 2060 fkm szelvénybe épített és 1958—1961-ben át­adott Vízlépcső duzzasztási szintje 226,2 mAf, kiépítési vízhozama 2100 m 3/s. A szelvény feletti vízgyűjtő te­rület kereken 92,5 ezer km 2, az évi átlagos lefolyás 55,3 milliárd m 3, melynek 90%-át hasznosítják a turbinák. 112

Next

/
Oldalképek
Tartalom