Hidrológiai tájékoztató, 1973

Rónaki László: A mecseki karszt 1:10 000 méretarányú vízföldtani, morfológiai és speleológiai térképe

A szennyvíz elvezetésével a legnagyobb megoldásra váró feladat a szennyvíz tisztítása. A szekszárdi szennyvíztisztító telep első üteme 1969-ben épült meg — napi 3500 m

3 kapacitással — de tervezési és kivitelezési hibák miatt csak több éves késéssel tudtuk üzembe helyezni. Mindezek figyelembe vétele mutatja, hogy a szennyvíztisztítás területén — a tisztítótelep üzemelése esetén is — komoly halaszthatatlan problémák megoldását kell biztosítani. Szekszárd városban mind a vízellátás, mind a szennyvíztisztítás területén jelentkező problémák végleges megoldására csak a következő ötéves tervidőszakban számíthatunk. Tolna megye közművesítésének helyeztéről és problémáiról e néhány általunk legfontosabb gondolatban adtunk tájékoztatást. Mindezek mellett a napi munka örömteli számtalan eredménye és fejlődésünkkel járó nehézségei — melyekről e keretek között nem eshetett szó — egészítik ki, és teszik teljessé Tolna megye közmű ellátottságának megoldására, a lakosság megelégedésére végzett szolgáltatási tevékenységünk színvonalának emelésére irányuló nem könnyű, de sok szépséggel telített munkánkat. Összefoglalás Tolna megyében az adottságok miatt (alacsony városi lakosság arány, mezőgazdasági jelleg) a közművesítés terén a falusi lakosság ellátásának problémája jelentkezett. A vízellátás vonalán a megye hasznos példát és tapasztalatokat szolgáltatott. Az ásottkutas vízellátástól — az országos, „közkútépítési program" és törpevízmű építéseken keresztül — eljutott a falusi lakosságot a lakásokba bevezetett vízzel való ellátást biztosító községi vízműig. Az ellátási szint a megyében — az alacsony városi lakosság aránya ellenére — meghaladja az országos szintet. 1970-ben a megyében 56% volt a vezetékes vízzel való ellátottság aránya (az országos 55%). A vízművel való ellátottság szintjét elsősorban — az országosan is Tolna megyében elsőként alkalmazott — vízműtársulati forma biztosította, mely megvalósítja a lakosság közvetlen aktív részvételét a vízművek létesítésében. A szennyvízelvezetés területén nem ilyen jók az eredmények, itt mélyen az országos átlag aiatt van az ellátottság mértéke. Ezen a területen még nem sikerült megoldani a csatornaművek — vízműtársulatokhoz hasonló módszerű — megvalósításának legjobb formáját. A közművesítés terén távlati célkitűzés az, hogy 1985-ig a megye minden lakója megfelelő minőségű ivóvízzel legyen ellátva. Ez 85%-os vezetékes vízzel való ellátottságot jelent. A csatornázás terén 1985-re a lemaradást szeretnénk megszüntetni, és az országos szinthez való felzárkózást elérni. A vízellátás területén a legnagyobb problémát a korábban épített vízművek fejlesztése és rekonstrukciója okozza, mivel ezek a létesítmények a gyors fejlődés és igény növekedésének következtében szűknek bizonyulnak. A falusi lakosság közművesítési problémái mellett a megye székhelyén, Szekszárdon vízellátást illetően a vastalanító, csatornázásnál pedig a szennyvítisztító nincs megfelelően megoldva. Ezt véglegesen csak a következő ötéves tervidőszakban tudjuk biztosítani. X mecseki karszt 1 : 10 000-es méretarányú vízföldtani, morfológiai és speleológiai térképe RÓNAKILÁSZLÓ Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs Történeti áttekintés A Mecsek hegység egy szűk területéről, pontosabban Pécs közvetlen környékéről elsőként Böckh János készített földtani térképet, mely „Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai" c. munkájában a M. Kir. Földtani Intézet 1876-ban kiadott évkönyvében található. Ugyancsak az intézet gondozásában 1935-ben Vadász Elemér „A Mecsek hegység" c. munkájával került kiadásra az 1:75 000 léptékű földtani térkép, mely minden további vízföldtani célt szolgáló térkép alapját képezte a legutóbbi időkig. Böckh és Vadász térképein a kőzetek vízföldtani jellemzése nincs feltüntetve, ezek tehát kimondottan földtani térképek, bár a szerzők munkájában nagy teret szenteltek a vízföldtani viszonyok elemzésére. A Mecsek vízföldtani térképét 1:25 000 léptékben elsőként Wein György készítette el 1955-ben a Bauxitbánya Vállalat megrendelésére, tanulmányának mellékleteként. A fenti szerzők munkáinak figyelembe vételével Szabó P. Zoltán számos vízföldtani térképvázlatot szerkesztett, melyek főleg a karsztos összlet vizsgálatával kapcsolatosak. Előadásként elhangzott az MFT Déldunántúli Területi Szakosztálya és az MGE Déldunántúli Csoportja rendezésében a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében, Pécsett. 1971. március 11-én. Morfológiai térképet áttekintő méretarányban a karsztos területről eddig senki sem készített. Ellenben ismeretes egy földtani térképvázlat a dolinák bejelölésével a Vízfő forrás közvetlen környékéről Venkovits István szerkesztésében, mely a MÁFI 1952. Évi Jelentésében található. Speleológiai térképként a Ny-mecseki területről 1:25 000 méretarányból kicsinyítve került közlésre Szabó P. Zoltán által szerkesztett vázlat 1961-ben „A Mecsek és a Villányi hegység barlangjai" c. tanulmányához. Ezen összesen 33 karsztobjektum helyét rögzítette. A mecseki karsztterület A mecseki karsztterület a Mecsek Ny-i részére korlátozódik, ahol összesen mintegy 50 km

2 felületen nyomozható az anizuszi karbonátos képződmények elterjedése. A mészkő a felszínen kisebb-nagyobb foltokban bukkan elő a vastag neogén takaró alól. A legnyugatibb nagy kiterjedésű előfordulás Hetvehely—Gorica községek környékén 11,4 km

2 területű. Ez az ún. goricai karszt sok tekintetben igen elkülönül a Pécs—Abaliget—Mánfa között 37,7 km

2-en található karsztos képződményektől. Hogy itt most csupán ez utóbbi terület térképeinek elkészítéséről adunk számot, ennek nemcsak az az oka, hogy a nyugatabbra lévő karszt vízföldtanilag alárendeltebb szerepet játszik, hanem eddig a részletes topog78