Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Fekete György: Huszonöt éves a Dunai Hajózásra vonatkozó egyezmény

ma pedig kedvező hőmérséklete (67—70 °C) miatt a Lipótvárosi lakótelep melegvízellátását szolgálja. A nagyhírű hévízkút A második hévízkút a Hősök terén az Árpád fejedelem lovasszobra és a Hősök emlékköve között emléktáblával megjelölt helyen ugyancsak a hazai mélyfúrást megteremtő Zsigmondy Vilmos létesítette. A Városliget I. sz. kút 970,48 m mélységével 1878-ban Európa második nagymélységű kútja volt, amelyhez a 9 és féléves fúrási idő rendkívüli egyéniséget, kitartó munkát követelt. Ez szükséges is volt, mert enélkül talán még ma sem lenne a Városligetnek olyan fürdőlétesítménye, amely közel 100 éve enyhülést hoz az oda zarándokolóknak. Sajnálatos körülmények miatt ma már a 74 °C-os gyógyvizet távfűtésre használják, s a jóval később, } 938-ban létesült II. sz. 1256,10 m mélységű kútból naponta 4000—5000 m

3 76 °C-os vízzel a Széchenyi gyógyfürdő kád-, strand- és iszapfürdő részlegeit látják el. Ez a II. sz. kút is a Zsigmondy névhez kapcsolódik. Zsigmondy Vilmostól unokaöccse, egyúttal tanítványa Zsigmondy Béla vette át a vállalatot, s nagy sikerrel számos hideg- és hévízkutat létesített, így a Városliget II. sz. kutat is. Pest és Buda legújabb fürdői cs kútjai 1932-ben Pesterzsébeten is megkísérelték gyógyvíz feltárását. A 100—172 m közötti mélységszakasz megnyitása útján sós-jódos és jelentős brómtartalmú vizet nyertek. A különleges vegyi összetétel annak tulajdonítható, hogy ez a kút jóval fiatalabb (miocén) képződményből nyeri vizét, nem úgy mint a budai források és kutak. A 200 l/p 24,8 °C hőmérsékletű víz idővel erősen lecsökkent, s ekkor (1956-ban) újabb mélyfúrásra került sor, amely már csak 15 °C-os vizet adott. A víz kiválóan alkalmas reumatikus, légutak, gyomor és bélrendszer, pajzsmirigy bántalmak gyógyítására. Békásmegyeren, közvetlenül a Duna mellett kellemes, szép környezetben találjuk a Pünkösd fürdőt. Három medencéjének feltöltéséhez az 1934-ben létesített 556 m-es kutat használják. A Csillaghegyi és a Római fürdőhöz hasonlóan itt is csak langyos vizet lehetett kinyerni. Jelenleg mintegy 700 l/p mennyiséget ad a kút. Értékes gyógyvíz maradt ez ideig kihasználatlanul a Tétényi úti kórház területén. Itt 1943-ban egy 520 m mélységű kútból a vegyelemzés szerint kloridos, szulfátos és kénes vizek csoportjába tartozó hévizet tártak fel, amelynek kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát tartalma is jelentős. A 49°C-os vizet a felszabadulás után időszakosan a nyári hónapokban a kórházi dolgozók által igénybe vett medence töltésére, télen pedig a kertészet fűtésére használják. A részleges és időszakos hasznosítás következtében a hévíz túlnyomó része elfolyik anélkül, hogy gyógyászati célra használnák. A főváros egyik legnépszerűbb fürdőjét a XIII. kerületben, az Árpád híd pesti hídfőjétől északra, közvetlenül a Duna partján találjuk. A Szabadság strandfürdő vízellátását biztosító 125,9 m-es kút 1944-ben létesült, és a strand 1947-től fokozatosan épült ki. A Duna közelsége biztosítja a jó levegőt, a kellemes pihenést. A hét medence közül ötöt gyógyvízzel töltenek fel. Melegés langyosvizű medencéit télen-nyáron egyaránt tízezres tömegek látogatják. Régebben az eredetileg 41,5 "C-os vizet fűtésre is használták, de ma már a lehűlés (36—37 °C) miatt ezzel csak a medencéket töltik fel. A rendkívül nagy (6000—7000 l/p) vízhozam termelésekor megfigyelték, hogy a Margitsziget I. sz. kút vízesése megszűnt, amely azt bizonyítja, hogy a két kút azonos rendszert csapol meg, és így közöttük összefüggés van. Nem sokkal később, 1949-ben az Elektromos sportpálya részére is készült egy 222 m mélységű hévízkút. Eredetileg igen gyenge vízhozammal (86 l/p) üzemelt, aránylag kedvező hőmérséklet mellett (46 °C), és a többszöri javítás után végül is a vízhozam 420 1/p-re növekedett, amellyel az öltözőt és a medencét megfelelő mennyiségű vízzel el lehet látni. Több mint tíz éve, hogy a csepeliek vágya — melegvizű strandfürdő létesítése a szigeten — 1959-ben megvalósult. Itt is, mint Pest más területén, kizárólag mélyfúrás útján lehetett biztosítani olyan melegvizet, amely azonos vagy hasonló a legközelebb eső gellérthegyi fürdők vizéhez. A II. sz. kút 1126 m-ben érte el az eocén mészkövet, amelyből 1500 l/p vízmennyiséget lehet kitermelni, s azt 4 medence (úszó-, strand-, meleg medence és lubickoló) feltöltésére használják. A 45 °C hőmérsékletű víz hűtés nélkül nem használható, így kis mélységű aknakutak vizével keverik. igen eredményes hévízkutat létesített 1965-ben a Vízkutató és Fúró Vállalat a Pascal malom mellett a Magyar Állami Földtani Intézet tervei alapján. A hévízkút érdekessége, hogy a triász mészkövet 1397 m-ben érték el, és ettől kezdve egy 335 m-es hasadékban akadálytalanul haladt a fúrószerszám. Ilyen nagy üreget még a főváros területén egyetlen mélyfúrással sem sikerült kimutatni. A kútból kinyert 70 °C-os víz közel azonos a városligeti kutak hőmérsékletével, a vegyi összetétel azonban eltérő. A kút 960 l/p vizét megfelelő hűtéssel a tanács strandfürdő vízellátására kívánja felhasználni. Budapest legfiatalabb hévízkút ja 1970-ben a Tungsram uszoda részére készült. A kedvező hőmérséklet (24 °C) és vízhozam (1650 l/p) folytán fürdésre rendkívül jól felhasználható. Huszonöt éves a Dunai Haj* Negyed évszázaddal ezelőtt. 1948. augusztus hó 18-án írták alá a Dunáin való hajózás rendjét szabályozó Egyezményt, amelyet szokás Dunai Konvenciónak is nevezni. Ismeretes, hoigy már korábban is foglalkoztak nemzetközi kongresszusok, illetőleg egyezmények (bécsi — 1815, párizsi — 1856, londoni — 1871, berlini — 1879, versaillesi — 1921) a nemzetközi érdekeltségű belvízi utákon való hajózás szabályozásával, ezek azonban nem juttatták kifejezésre a parti országok azon. szuverén jogát, hogy közös egyezmény alapján, saját maguk határozzák meg a hajózás rendjét, ugyanakkor biztosítván a hajózás teljes szabadságát valamennyi ország lobogója számára. Ez az a fordulópont, amely a korábbi egyezményekkel szemben, a parti országoknak adja a dunai hajózással öszszefüggő kérdések rendezésének és szabályozásának íásra Vonatkozó Egyezmény a kizárólagos jogát. Természetesen a jogok kötelezettségieket is jelenítenek, amennyiben a parti országok az 1948-ban megkötött Egyezménnyel önként elvállalták a saját felségvizüket képező Duma-szakaszon a hajózás zavartalanságát biztosító munkálatok elvégzését, a folyami hajók és — a megfelelő szakaszon, vagyis az ún. tengeri Dumán — a tengeri hajók közlekedéséhez szükséges niautikai viszonyok megteremtését, a hajózási feltételek tökéletesítését. Immár átmemit a köztudatba, hogy a Duna a világ legnemzetközibb folyama, mert nyolc országon folyik keresztül, nyolc országot köt össze egymással a nemzetközi, fuvarozások legolcsóbb megoldását jeleintő hajózás pályájaként. A Duna nemzetközi jelentősége a második világháború alatt a harci cselekmények következtében rohamosan csökkent, mígnem