Hidrológiai tájékoztató, 1973
Dr. Erdélyi Mihály: Az Alsó-Tisza-vidéki nagy árvízvédekezés 1970 (Könyvismertetés)
2. kép. Kiszlovodszk, a SITH-kongresszus épülétének főbejárata A III. témakör az ásványvizek és iszapok gyógyászati alkalmazásának balneotechnikai feltételeit tárgyalta. Szovjet, lengyel, jugoszláv és magyar balneológusok, többségükben orvosok fejtették ki véleményüket. Dr. Sziráky István előadásában a magyarországi szakszervezeti szanatóriumokban történő gyógyításról és a fejlesztési lehetőségekről nyújtott átfogó képet. A kongresszus résztvevői megtekintették Kiszlovodszk, Esszentuki, Zseleznovodszk, Pjatyigorszk és Szocsi-Maceszta gyógyhelyeket, a gyógyforrásokat és a gyógyfürdők balneotechnikai berendezéseit. Moszkvában megtekintették a Központi Kurortológiai és Fizikoterápiás Tudományos Kutató Intézetet. A SITH elnöke a kongresszus alkalmával átnyújtotta a SITH első aranyérmét I. Kozlov alelnöknek, aki nagy érdemeket szerzett a balneotechnikusok nemzetközi kapcsolatának fejlesztésében. Megállapítható, hogy a mintegy 350 résztvevő ellenére a kongresszus rendezése gördülékeny, kifogástalan volt, melyért a Szovjet Nemzeti Szervező Bizottság elnökét, I. Kozlov alelnököt és a Bizottság minden tagját dicséret illeti, valamint Bokányi Emma tolmácsot és Nyikolaj Kovanov kísérőt, akik fáradhatatlanul dolgoztak a magyar delegáció kellemes és sikeres részvételéért (3. kép). 3. kép. A magyar delegáció a kísérőkkel A kongresszussal kapcsolatban megemlítjük, hogy a Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (Société Internationale de Technique Hydrothermale) Magyarországi Csoportja a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai Szakosztálya keretében 1973. március 15-én tartotta alakuló ülését a Széchenyi Gyógyfürdőben, ahol a fenti balneotechnikai rendezvényen résztvevők számoltak be tapasztalataikról és a SITH vezetőségi ülés határozatairól. Dr. Cziráky József Könyvismertetés Az Alsó-Tisza-vidéki nagy árvízvédekezés 1970 (A VZDOK kiadása, Budapest, 1972. Szerkesztette: dr. Vágás István, 174 old. 62 ábra, 55 kép, orosz- és németnyelvű összefoglaló) Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak ez a szakmai kiadványa annak logikus következménye, hogy e területen át folyt le a nevezetes árvizes időszak tiszai vízgyűjtőjének vízmennyisége. A veszély itt volt a legnagyobb, és tartott a leghosszabb ideig. De itt van Szeged városa is, és az 1879-es katasztrófának nem volt szabad megismétlődni. Ezt az emberi tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor a sikeres védekezésre emlékezünk. A könyv nem szakmai beszámoló. Annál sokkal több. Nemcsak ismerteti és értékeli az árvíz eseményeit és a védelmi intézkedéseket, hanem a tudományos hátteret is feltárja. Az árvíz időszakában a természeti jelenségek ilyen igen ritkán jelentkező halmozódása kitűnő alkalom volt arra, hogy az egyes jelenségeket együttes hatásaik bonyolultságában is vizsgálják, s ezzel a műszaki intézkedéseket megalapozottá tegyék. Erről tudósít a 32 szerző 28 tanulmánya, mely három külön részre oszlik. Az első rész a központi irányítás műszaki intézkedéseit és döntéseit tárgyalja, a hidrológiai viszonyoktól és a töltések állapotától függően. Az általános beszámolókat Forgó László, a védekezés vezetője és helyettese Polgár István írta. Dr. Paczuh István a Területi Bizottság munkáját ismerteti, Kiss György áttekinti a legveszélyesebb töltésszakaszokon végzett védekezést. 119