Hidrológiai tájékoztató, 1972
Dr. Cziráky József: A zalakarosi fürdőtelep
vékony, világosszürke, csillámos, agyagos kvarchomokkőcsíkokkal és betelepülésekkel. 1716,0 m—1924,0 m között túlnyomórészt homokos agyagmárka települt homokkö-csikoKKal. Az 1924,0 m—latíO.O m közötti rétegek kőzete barnásszürke, kemény, szilánkos törésű márga és mészmarga; lüSO.Ü m—2ub)i,0 m között miocén kori, a szarmata emeletbe sorolható barnásszürke, kemény szilánkos törésű márga, mészmarga és szürke homokos agyagmárga rétegek települtek; 2008,0 m—2218,5 m között a miocén kor tortonai emeletének változatos színű és szemcsenagysagú mészkő-, dolomit-, metamorf kvarcit-, csillámpaia-, kov.apala- és szericites-homokkő kavicsokból alló, peliteskarbonátos-kötőanyagú konglomerátuma ismeretes. 2218,5 m—2307,5 m között triász időszaki, sárgásfehér és világosszürke színű, tömött, kemény, rideg, darabos törésű, világosabb színű erekkel átjárt breccsiás szövetű mészkövet harántolt a fúró. A hévíztermelés szempontjából legfontosabb rétegösszlet a 89 m vastagságban harántoit triász időszaki a! gás mészkő, melynek vízszintes kiterjedése a fúrás létesítésekor még ismeretlen volt. Fúrás közben az összlet felső szakaszán részleges, a talpon teijes iszapveszteség mutatkozott. A kútvizsgálatkor a maximális hévízhozam 2 7,8'otí termeilőcsövön és 6 5/ 8"-os béléscsőközön együttesen termelve 730 m3/nap (508 l/p) volt. A hévíztermelés során kezdettől fogva tapasztalták, hogy a termelőcsőben 146 m felett vízkő-lerakódás van. A Földtani Osztály vízvizsgálati eredménye szerint az 1962. október 13-án vett vízminta összes sótartalma 10648 mg 1, melyből a NaCl 7272 mg'l volt. A vízvizsgálat napján 24 mm-es fúvókán termelt folyadékmenynyiség 480 m 3/nap (334 l/p), a „kútfejhőmérséklet"-et 99,0 °C-nak mérték. A balneológiai hévízhasznosítás lehetőségének vizsgálatára első alkalommal 1963. június 14-én az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) részéről Hegyessy László kémiai, az Országos Balneológiai Kutató Intézet részéről pedig a szerző hidrológiai vizsgálatokat végzett a helyszínen. A vizsgálatnál jelen volt Csordán József községi tanácselnök, Soós János, a „Búzakalász" Tsz elnöke és Fazekas Károly fúrómestar. A szemlekor a 79,0 °C hőmérsékletű vízgőz 64 mm-es acélcsőből a korábbi iszapgödörbe lövellt ki 8—10 att. nyomással. A feltörő hévízhozamot a kútfej-aknában csak hozzávetőlegesen lehetett megmérni köbözéssal, mely 500 l/p-nek adódott + 0,1 m-en. A hévíz egy része vízgőz alakjában, lüktetve tört elő. A Mélyépítési Tervező Vállalat részéről Balogh Jenő több tartályból álló kísérleti berendezést helyezett el már korábban a hévízkút mellett a hévíz vízkőképződési tulajdonságainak vizsgálatára. Az ásvány-, gyógyvíz vegyelemzéshez vett hévízminták laboratóriumi feldolgozásának eredményét dr. Papp Szilárd és Hegyessy László V. 6226 1963. számú vegyelemzése tartalmazza. A fanti napon a zalakarosi hévíz összes oldott alkotórésze 12 545 mg 1, melyből a gyógyászatilag jelentős bromid-ion mennyisége 21.2 mg 1, a jodid-ioné 8,75 mg/l. a szulfid-ioné pedig 2,5 mgl volt. A szakvélemény szerint a mélyfúrású kút hévize .sck organikus anyagot és igen sók oldott sót tartalmazó alkálikloridos és hidrogénkarbonátos, jódos, kénhidrogénes hévíz, melvn :'< fluorid, inetabóraav és metakovasav tartalma is jelentékeny." Az ásvány-, gyógyvíz végyelemzés ismeretében dr. Schulhof Ödön kutatóintézeti vezető 1964. április 24-én kelt szakvéleménye szerint „a víz mind hőmérsékleténél, mind vegyi összetételénél fogva mozgásszervi rheumás betegek, valamint chronikus nőgyógyászati betegek kezelésében minden valószínűség szerir.t sikeresen alkalmazható. Célszerű lenne, ha a helyi hatóságok az ottan létesítendő fürdő tervezésekor a gyógyító jelleg' lehetőségeit biztosítsák." A strandfürdőtelep tervezése során Müller Pálné figyelembe vette a fenti gyógyászati szakvéleményt és a szabadtéri sokszögalakú, 340 m ?-es termálmedencét a gyógyulni kívánók részére is megfelelően képezte ki. Még egy téglalap alakú. 70 m 2-es gyermekmedence létesült a fürdőtelep 1965. év szeptemberében történt megnyitásáig. Azóta az üdülőfürdő mintegy 10 kh területének nagy részét parkosították, berendezése egyre bővül. A fürdőzök a mintegy ezer személyes vállfás öltözőben, vagy a kényelmes, 4—6 személyes kabinokban cserélhetnek ruhát. Étterem, 14 szobás motel és egy 50. m-es sportmedence is létesült. 1969. július 20-án 5400 jegyet adtak el, ami természetesen zsúfoltságot eredményezett. A telep hidegvíz-ellátását három fúrott kút biztosítja. 1969. április 25-én az ellenőrző helyszíni vizsgálatot az OKI részéről Hegyessy László, a OGYFI részéről a szerző végezte. A fürdőtelepet jelenleg még', idényszerűen, április 15-től szeptember l-ig üzemeltető Délzalai Víz- és Csatornamű Vállalat részéről Németh Ferenc igazgató és Steinhardt Dénes főmérnök készítette elő a méréseket, vizsgálatokat. A vízhozamot a +7,05 m-en levő 6 m : !-es tárolótartály után 1 m'-es tartályban mértük. A két fúvókán át folyt üzemi vízhozam 220 1 p, a hévíz-hőmérséklet a kútfej közelében 83,5 °C. a tárolótartály után 82.0 °C (levegő: 30 °C) volt. Az OKI V. 6171/1969. sz. ásvány- gyógyvízvizsgálati eredménye azt mutatta, hogy a hévíz sótartalmában az eltelt 6 év alatt lényeges változás nem történt, mert az összes oldott alkotórész 12 363 mg/l, a bromid-ion mennyisége 26,5 mg/l, a jodid-ioné 11.3 mg'l, a szulfid-ioné pedig 4,2 mg'l volt. A hévíz a vizsgálatkor sem kémiailag, sem bakteriológiailag nem volt kifogásolható. A fürdőtelep idényszerű üzemeltetését egész éven át üzemelő zárt gyógyfürdő létesítésével kívánják megszüntetni. A Zala megyei Tervező és Beruházó Vállalat már a kiviteli terveket is elkészítette. A terv szerint —- a többi közt — 22 kádas kádfürdőrészleg és egy medencecsarnok létesül 140 irr-es és 80 m'--es medencékkel. Kívánatos lenne súlyfürdő-medence létesítése is. Gyógyfürdőknél követelmény, hogy az üzemeltetés tiszta (édesvízzel nem kevert) gyógyvízzel történjen. A forró zalakarosi hévizet tehát zárt rendszerben (hőkicserélőben) kell az orvosi előírás szerinti hőmérsékletre lehűteni. Mivel az egyre növekvő hévízigényt a jelenlegi hévízkút a jövőben nem tudja hiánytalanul kielégíteni, az üzemeltető tervbe vett egy újabb mélyfúrású hévízkút létesítését is, mely biztonságossá teszi a telep hévízellátását. Szükséges még a zalakarosi termális ásványvíznek gyógyvízzé minősítése. Ehhez az orvosi dokumentáció elkészítése folyamatban van. A fentiekből látható, hogy a zalakarosi fürdőtelep fejlődésének kezdeti szakaszán túljutott és minden remény megvan arra, hogy rövid időn belül a betegek gyógyításában és a pihenni vágyók felüdülésében a jelenleginél még sokkal fontosabb szerepet fog betölteni. A Magyar Hidrológiai Társaság két Szakosztálya vezetősége nevében ezúttal is megköszönöm a Délzalai Víz- és Csatornamű Vállalat vezetőségének és munkatársainak azon fáradozását, hogy a Szakosztályok tagjai részére lehetővé tették a kellemes és szakmailag hasznos kirándulás megrendezését. Dr. Cziráky József 1972.
