Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Horváth József: Budapest a gyógyvizek városa

© fúrt kút f természetes forrós 1. ábra. A Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésében levő budapesti gyógyvizű források és kutak általános helyszínrajza fürdők a természetes úton felszínre törő vagy mesterségesen fúrás útján feltárt ásvány-, gyógyvízzel üzemelnek. Az Igazgatósághoz tartozó fürdők — beleértve a nem gyógyvízzel üzemelőket is — évente 9 millió embert fogadnak, ebből 3,6 millió a gyógyfürdőket, 4,2 millió a strandfürdőket és 1,2 millió pedig a tisztasági fürdőket keresi fel. A fenti létszámú vendég fürdésekor naponta átlag 30 000 m

3 hév-, illetve gyógyvizet és 8300 m

3 városi vizet használnak fel. A fürdők zavartalan üzemeltetéséhez 1800 dolgozó áll rendelkezésre. Az üzemeltetéshez évente 3 219 000 KWó áramot, 3822 tonna szenet, 2220 tonna tüzelőolajat, 1695 tonna kokszot és 412 000 m

3 gázt használnak. Mindez csak úgy lehetséges, hogy a népgazdaság évente 56 millió Ft anyagi támogatást biztosít erre a célra. A fenti üzemek, üzemeltetési kérdések helyszíni megismerésére, tájékoztatására a Fővárosi Fürdőigazgatóság és a MHT Vízellátási és Hidrológiai, Balneotechnikai, valamint Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztályával közösen 1968. szeptember 17-én egésznapos tanulmányutat szervezett. E tanulmányút során elsősorban azokat a fürdőegységeket tekintették meg a vendégek, amelyek a felszabadulás után létesültek, illetve újjáépültek. A tanulmányút folyamán a Csepeli strandfürdő, a Rudas gyógyfürdő, Palatínus strandfürdő, Szabadság (Dagály) strandfürdő, Római strandfürdő és a Csillaghegyi üdülőtelep, illetve strandfürdő helyszíni bemutatása szerepelt. A helyszínen került sor az egyes fürdők részletes ismertetésére, a berendezések bemutatására és a résztvevők által felvetett szakmai kérdések megbeszélésére. A tanulmányút első állomása a Csepeli strandfürdő volt. Ez a főváros legfiatalabb hévízű strandja. Alig tíz éves múltja van. A Csepel Vas- és Fémművek 1958-ban határozta el az új strand építését. Az új strandfürdő a Gubacsi hídtól D-re kb. 2 km-re, részben a régi Duna-strand helyén épült. Bár hévízzel üzemel, csak idényjellegű a fürdő. Területe 7 ha. Egyidejű befogadóképessége 4080 fő. Négy medencéje van. Egy úszómedence (1000 m

2), strandmedence (1600 m

2), aránylag kis melegmedence (200 m

2) és egy a gyermekek részére készült kisméretű lubickoló. A strand hévízellátását az 1961-ben készült II. sz. kút biztosítja. A fúrás 1135,5 m-es mélységben felsőeocén lithotamnius mészkőben ért véget. A kútban a nyugalmi vízszint a terep felett 7,85 m-en volt (105,75 m A. f.). A vízhozam a felszín közelében 1500 l/p értéket adott. Ez lényegesen a mai napig sem változott. A kifolyó víz hőmérséklete 45 C°. Ez a víz hűtés nélkül fürdésre nem használható. A szükséges keverő vizet a fürdő területén levő parti-szűrésű vizet adó 2 db 3 m o-jű aknakútból termelik. A kövétkező állomás a Rudas gyógyfürdő volt. A Rudas gyógyfürdő a Gellérthegy tövében fakadó források egyik legrégebbi felhasználási helye. A Gellérthegy és a Duna közötti nagyon keskeny sávon létesült. Az épület egyik ma is működő része a törökkori eredetű kupolás hévízfürdő, amely körül az idők folyamán többször volt átépítés, bővítés, de a kupolás részt mindenkor eredeti formájában érintetlenül hagyták. A végső, jelenlegi formájában gőzfürdőből, Juventus kádosztályból, fedett uszodából, 30 ágyas kórházi részlegből áll. A közelmúltban bejáró betegek részére fogínykezelő részleget is felállítottak. Ezenkívül idetartozik az Erzsébet-híd budai hídfőjében elhelyezett ivócsarnok is, ahol a Juventus, Attila és Hungária fúrt kutak vizét árusítják ivókúra céljára. A fürdő valamennyi osztálya egész évben üzemel. Ezen fürdőkomplexum napi átlagos forgalma 1600 vendég. A fürdő területe az épület á}tal elfoglalt helyre korlátozódik, nagysága kb. 0,3 ha. A fürdő üzemeltetéséhez szükséges gyógyvizet, régebben kizárólag a Gellérthegy lábánál fakadó forrásokból gyűjtötték össze. Ma ez már csak egy csekélyebb részét képezi a fürdőben felhasznált vízmennyiségnek. E források vizét az úttest fürdő felőli oldalán, illetve az alatt húzódó csatornában gyűjtik össze, ahonnan az uszoda pincéjében levő gyűjtőkútba kerül. Ebből a medenceszerű gyűjtőkútból szivattyúk segítségével látják el a fürdő egy részét gyógyvízzel. A fúrt kutakból közvetlenül jut — szivattyúk segítségével — a gyógyvíz a felhasználási helyre. A vizek átlagos hőmérséklete 42 C°, összes hozamuk átlag 900 l/p. A vízhozam és a hőmérséklet szoros összefüggésben van a 101