Hidrológiai tájékoztató, 1967

1. szám, május - Dr. Erdélyi Mihály: Észak-Bácska vízföldtana

Észak-Bácska vízföldtana DR. ERDÉLYI MIHÁLY Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A köztudat szerint a Bácska a Duna—Tisza közének déli egyharmada, a Duna és a Tisza völgyének mély síkja között, a kiskunsági homoktól délre lévő terület. Ez a bizonytalanul érzett tájfogalom földtanilag, vízrajzilag, topográfiailag és jórészt gazdaságilag is igen jól elkülöníthető (3, 4, 7, 10.). Keceltől délre a Duna-völgy mély síkja egyre emelkedő peremmel különül el a Bácskától. Ez a perem éles és határozott Bajáig. Eddig ugyanis a dunavölgyi alluvium közvetlenül érintkezik a bácskai magasabb felszínnel. Bajától délre azonban a Duna-völgynek már két felszíne, lépcsője van (1. ábra). A mélyebb, a jelenkori völgysík. Bajától D-re egyre szélesedő sávban terül el a Dunavölgy K-i — DK-i szegélyét elfoglaló árvízmentes terasz. A terasz, a Duna egykori, pleisztocénvégi völgysíkja íves szakaszokból összetevődő, határozott lejtővel különül el nyugat felől a Duna árterétől (1. 3 ábra. A felsőpleisztocén dunai terasz határa Baja— Vaskút—Gara—Rigyica (Regőce)—Sztáni (Örszállás), Szvetozár Miletity (Nemesmilitics)—Csonoplja (Csoroplya)—Kljajityevo (Kerény)—Szivác (Ö-, Üj-Szivác)—Kula (Kula) vonalában halad. A bácskai felszíntől délfelé egyre magasodó lejtővel határolódik el, QKa/ocsa Szekszárd^ \B

ocsa/más f^zahaMaQ,, J Jl/ŐOT/Ct. Mohács Je/ma^i/ara'zaf Alhw'vm hatóra Uj-p/eísz/océn terasz Bácska Határo/ó nagyszerkezeti yono/ Orszaghatar 20 km 1. ábra. Áttekintő vázlat egyenes folytatása a bácskai perem előtti mély síkságnak, melynek keleti szegélyét az egykori „Vörös mocsár" foglalja el. Ez a mélyebb ártér tele van a hajdani vízivilág egyre halványuló maradványaival. Az egykori fokok, haloványok, turjányok, öntésföldes laposok és morotvák nyomai azonban még elég jól felismerhetők. Ezzel szemben sehol hasonlókat a bácskai felszínen nem láthatunk, míg a Bácskát határoló nagy szerkezeti vonaltól ÉK-re mindenütt megvannak a Duna pleisztocénvégi irányváltozása előtti medrek nyomai, melyekbe Keceltől északra még a holocénbe is jutott a Duna-völgy túlcsorduló árvizéből (3). amint az egyre inkább keletre fordul. A lejtő délnyugati—déli szakaszának telecskai perem a neve. Sziváctól a lejtő aljában lévő egykori mocsaras mélyedésben — talán pleisztocénvégi Duna-mederben — halad a Ferenc-csatorna. (1. ábra.) Kecel—Kunfehértó—Kisszállás—Kelebia vonalában igen egyenesen halad az Alföld egyik legfontosabb szerkezeti vonala, amelynek mentén valószínűleg egymással párhuzamos és egymáshoz közeli törésekkel szakad le a bácskai alaphegységi rögök sorozata a mély dél-alföldi süllyedékbe (2. ábra D. szelvény). Ez a fontos szerkezeti vonal a felszínen tavas, belvizes sáv82