Hidrológiai tájékoztató, 1966 június

Dr. Karácsonyi Sándor: A ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 15 éves hidrológiai munkássága

nyomjelző anyagok alkalmazása stib.) alapuló vízáramlás méréseket végzünk. Jelentősebb feltárásokat végeztünk és vízellátási megoldást dolgoztunk ki, többek között Eger (Eger—Északi vímű) Miskolc (hűtőház) Csepelsziget (Csepel Autó) térségében. A mélységi víz hasznosításának jelentőségét bizonyítja, hogy hazánk nagyobb felében mélységi vizekkel számolhatunk, egyes területeken pedig kizárólagosan csak ez a víznyerési lehetőség áll rendelkezésre. A mélységi vizek megfelelő hasznosítása szükségessé tette a feltárás módszereinek, a kút kiképzésének, kivitelezésük műszaki irányításának, a kúttelepítés rendszerének, a feltárt víz kémiai vizsgálatának, az agresszív vizek elleni védekezés módozatainak fejlesztését. Különösen jelentősek ilyen vonatkozásban Nyíregyháza, Mezőtúr, Kisújszállás stb. városok vízellátására kialakított megoldásaink, valamint a gyöngyösi, kecskeméti, kaposvári stb. víművek fejlesztési munkái. Különösen nagy megterhelést jelentett számunkra az előző években a mezőgazdaság szocialista átalakítása keretiben jelentkezett feladatok megoldása. A termelőszövetkezetek — majorok közműves vízellátása érdekében a rendszerint mélyfúrásra támaszkodó vízellátás kialakítását több megyére kiterjedően azzal segítettük, hogy a kút tervén felül a vízmű terveit is összevontan elkészítettük. Eteen felül több olyan szerkezetet alakítottunk ki (kis víztorony, szivattyú akna stb.), amelyeket hasonló építkezéseknél más területeken is felhasználhattunk. A termelőszövetkezet közművesítését volt hivatott szolgálni az erre a célra összeállított mintaterv gyűjteményünk is. Hévízhasznosítási munkáink között egyaránt található az általános lehetőségeket vizsgáló tanulmány és ennek alapján kidolgozott komplex hévízgazdálkodási javaslat, valamint a helyi adottságokat kiaknázó konkrét feltárási terv. A hévízhasznosítás lehetőségeinek áttekintésére első között készítettünk az egész országra kiterjedő és minden hévízbeszerzési lehetőségre egyaránt kiterjedő felmérést. A tényleges hévízfeltárási feladatok között lejelentősebbek a budapesti hévízfürdők rekonstrukciója keretében végzett eredményes feltárásaink (Lukács—Császárfürdő, Rómaifürdő) a budapesti hévizek haszonsítására és a hévizek védelmére vonatkozó javaslataink, valamint Eger fürdőterületére kiterjedő vízföldtani vizsgálataink. A vízháztartási vizsgálatok jelentősége és nehézségei egyaránt közismertek. Ipari területeinken egyre nagyobb gondot okoz a szükséges víz biztosítása, így a fejlesztési programok kialakításának egyik fő tényezője a vízkészletek számbavétele. A komplex feladatot jelentő vízháztartás vizsgálataink közül a Pécsi medence, valamint Sátoraljaújhely térségének vízkészleteire vonatkozó felméréseinket kell kiemelnünk. Kútkiképzés — kútvizsgálat Hazai vízbeszerzési adottságaink alapján a víznyerés legáltalánosabb formája a felszínalatti vizek — rendszerint kutakkal való igénybevétele. így különösen jelentős a kutak kiképzésének fejlesztése és az elkészült vagy már- üzemelő kutak állapotának vizsgálata. A kútkiképzések fejlesztése 1. az igénybevett vízidóréteg legjobb hatásfokú termelése, 2. a feltárt víz ;s a kútanyag esetleges káros egvmásrahatásának kitüszöbölése, 3. a kút élettartamának növelése szomDontjából jelentős. Az igénybevett vízadóréteg legjobb hatásfokú ternelése érdekében a kút szabatos kiképzésének helyi ellegű kérdését és a víznyerés — vízellátás egyéb felételeit (egyenletes rétegigénybevétel stb.) egyidejűleg feli vizsgálni. E szemlélet alapján alakítottuk ki az eddigiekben ól bevált kútpár és kútcsoport telepítési rendszerecet és kezdeményeztünk több olyan kútkiképzési elárást, amely az igénybevett vízadóréteg szabatos ternelését biztosítja. A telepítendő kutak legcélszerűbb áalakítása érdekében, a különböző kúttípusok figyeembe vételével (ásott—akna, cső, fúrt- és nagymélyégű hévízkút) tervezési segédleteket állítottunk öszsze, elsősorban a vidéki tervező szervek ilyen jellegű feladataik megoldásának megkönnyítésére. A feltárt víz és a kútcső esetleges káros egymásrahatásának megelőzésére szükséges a víz kémiai tulajdonságának megismerése, mind a kútból kiemelt víz, mind pedig a szűrőn keresztül a kútba áramló víz viszonylatában. E vizsgálati eredményeink és az ebből levont következtetések segítették elő a korrózió elleni védekezés megindítását. A korrózióvédelemre vonatkozó vizsgálatainkat két irányban végeztük. A kutak utólagos védelménél a katódvédelem fejlesztésének és a műanyagcsövekkel való bélelés lehetőségét vizsgáltuk. Ez utóbbi igen kedvező tapasztalatokat szolgáltatott és a további fejlesztése előnyösnek és gazdaságosnak ítélhető meg. Korrózió ellenálló anyagú béléscsöveket többrakatos kutak esetében elsőízben alkalmaztunk. E tevékenységünket is tovább kívánjuk folytatni mindaddig, míg a PVC-anyagú csöveken felül esetleg mas alapanyagú és a célnak jobban megfelelő műanyagcsövek gyártása olymértékben nem fejlődik, hogy azok a gyártó üzeimtől beépítésre alkalmas állapotban közvetlenül beszerezhetővé válnak. Az elmúlt évtizedben világszerte előtérbe kerültek a kútszűrők eltömődésének okára és az ennek megakadályozására irányuló kutatások. E céltudatos vizsgálatok vállalatunk keretében is megindultak. Emellett az eltömődés okát képező összes tényező vizsgálata nélkül már korábban kezdeményeztük olyan kúttípusok kialakítását, amelyek a nálunk leginkább jelentkező „okkeresedés" káros hatására kevésbé érzékenyek. E tevékenységünk során alakítottuk ki a sekélymélységű csőkutaknál a fémmentes kútkiképzés két változatát és emellett, mint az eddigi tapasztalatok szerint igen jó megoldást vezettük be — ahol erre lehetőség nyílt — csőkutak helyett a fenékbeömlésű, aknakutak alkalmazását. A fúrt kutak kivitelezésének irányításában, a kútkiképzés sikerességének megállapításában, a mértékadó vegyvizsgálati eredmények biztosításához szükséges üzemi termelési körülmények létrehozásában kiemelkedő szerepe van műszeres kútvizsgálatainknak. A műszeres kútvizsgálatokat — amelyeket hazai vonatkozásban elsőnek fejlesztettünk ki — fúrt kutakon felül más különleges kiképzésű kutak vizsgálatára (pl. csápos kút) is alkalmazzuk. A mérnökgeológiai osztály feltáró — vizsgáló tevékenységét kedvezően egészíti ki a társosztályok közreműködése. E kiegészítő jellegű vizsgálataink közül a vízföldtani kutatások keretében elsősorban a vízkémiai vizsgálatokat kell külön kiemelnünk. Vegyészeti osztályunk munkája nem korlátozódik csupán a feltárt víz elemzésére, hanem magasszínvonalú következtetések levonásával magára a kutatásra is kezdeményezőleg igyekeznek hatni. Külön ki kell emelni, hogy a kutak vizének vizsgálatánál kezdettől fogva céltudatos törekvés folyik a felszínen vett vízminta elemzésén felül a víz természetes jellemzőinek meghatározására. E céltudatos munka eredményezte a korrózió elleni védekezés szükségessége esetén az üzemi viszonyok között várható tényleges adottság felmérését és a technológiai tervezés részére olyan vízkezelési eljárás javaslatba hozását, amely az adott körülmények között a legcélszerűbb eljárást eredményezheti. Hidrológiai — mérnökgeológiai vizsgálatok A mérnökgeológiai jellegű feladataink közül a tározóterek hidrológiai — mérnökgeológiai vizsgálatát és a különleges mérnökgeológiai vizsgálatokat említjük. A vízellátási kérdések emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül a felszíni vízhasznosítás fontossága, a gyors lefolyást meggátló tárózás útján. Tározóterek kialakítását megelőzően nagy szerepe van a hidrológiai vizsgálat mellett a terület mérnökgeológiai vizsgálatának is. E vizsgálataink kitértek a víztározás lehetőségének hidrológiai jellegű vizsgálatán felül az elzá-