Hidrológiai tájékoztató, 1964 június

Kleb Béla-dr. Török Endre-dr. Zsilág György László: A gudai oldal ár- és belvízveszélyes területei 1963 tavaszán

/ elöntött. Az olvadékvíz a Jókai Mór utca és Szent István utca úttestén oldalra kilépni nem tudott, a kerékvető járdaszegélyek közötti szakaszon folyt. A balatoni műút átereszének megfelelő kiképzésével meg lehet oldani, hogy az említett területen elöntés ne keletkezzen. A balatoni műút melletti árkokat úgy kellene rendezni, hogy a fennsíkon összegyülekező vizeket ne a lakott területek felé vezessék le, hanem vagy a Hosszúréti árokba, vagy pedig a Diósárokba. Természetesen a fentebb említett utcák felszíni vizeket elvezető rendszerei kellőképpen gondozandók. Az 1963 évi tavaszi árvíz igen sok helyen megbontotta az útburkolatot is, éppen e vízlevezető rendszerek gondozatlan volta miatt. Sok helyen mélyíteni kellene ezeket a felszíni vizeket levezető árkokat, valamint gondoskodni kellene tisztításukról. 2. Diósárok (7. ábra) az év legnagyobb részében vízmentes, a tavaszi áradások alkalmával azonban igen nagy vízmennyiség adódott a területen, melynek levezetésére az árok jelenlegi karbantartott formájában nem volt alkalmas. Az árok Nagytétényi (Malinovszkij marsall) úttól Duna felé eső szakaszán, a vasúti kereszteződésnél, szennyvízlevezető csatorna van. A szennyvízből leülepedő finom iszap az árkot jelentős mértékben feltöltötte, másrészt a szűkmetszetű csőáteresz is kicsinek bizonyultavíz levezetésére 7. ábra. A Diósárok elöntéses területei A Diósárok elöntése a pusztaszabolcsi vasútvonal és a műút közötti szakaszon következett be. Ezen a területen 1962 őszén is nagy vízmennyiség jelentkezett, de a töltés időben való átvágásával a lakott terület elöntését sikerült megakadályozni. 1963 tavaszán a nagy áradáskor a kisméretű védőtöltéssel rendelkező árok a szűkméretű csőátereszek miatt nem volt alkalmas a víz levezetésére. A vasúttól K-re lévő új házak Bartók B. út l6/a,b,c,d, valamint tőle K-re a mélyfekvésű terület, sőt a műút egy része is víz alá került. A Bartók Béla úttól D-re a Batthyány út mentén mintegy 100—150 m-t nyomult előre a víz és az egész területet mintegy 20—40 cm magasságban borította. A területet egy hétig borította víz, majd a lakott terület védelme érdekében a vasúti töltéstől Ny-ra a Diósárok D-i töltését átvágták, így a vasútvonal melletti árok és mintegy 100—120 kat. hold mezőgazdasági terület került huzamos ideig víz alá. Közvetlen a vasútvonal mentén az elárasztott területen a víz magassága a 3 métert is elérte. Helyszíni vizsgálatunk idejéig (3 héten keresztül) 3 szivattyúval emelték át a vizet (4000 l/p). A vasúti kereszteződés közelében a Diósárok medre hordalékos, elhanyagolt állapotban van. Kifogásolható az árok vasúti kereszteződés közeli részének magassági vonalvezetése. A Diósárok felsőbb szakaszán, a Bartók Béla út és a Barackos út kereszteződésénél a szűk áteresz és az árok gondozatlansága folytán a víz felduzzadt és elöntötte az úttestet. Az árok vezetése is kedvezőtlen, ugyanis jelentős eséssel, derékszögben éri el a Barackos utat. A Diósárok további, felső szakasza ugyancsak elhanyagolt állapotban van. A balatoni műutat keresztező részétől Ny-ra enyhe lejtőjű területen folyik. Ezen a részen nincs határozottan kialakult medre, a vízhozamtól függően változtatja irányát. Műszaki bejárásunk során megállapítottuk,, hogy az elöntés az árok helytelen magassági vezetéséből és erősen elhanyagolt állapotából adódott. Az árok az év legnagyobb részén nem vezet vizet, így nem fordítanak nagyobb gondot szabályozására. Az ilyen jellegű munkálatokat a tavaszi nagy áradás után a vasútvonal és a Nagytétényi út közötti szakaszon megkezdték. Összefoglalás A csapadékvizek nyugodt lefolyásának biztosítása, a mélyfekvésű részek víztelenítése és a szennyvizek levezetése, a mélyfekvésű torkolatoknak árvizek idején felnyomuló Ainavíz elöntései elleni megvédése, a patak- és árokmedrek tisztaságának megóvása — mind olyan kérdés, melyet csak egységes szempontok figyelembevételével oldhatunk meg kielégítő módon. így a jelentéktelennek látszó vízfolyások is nagy figyelmet érdemelnek, mint az 1963. évi tavaszi árvíz is mutatja. A budai oldal felszíni vizei levezetésének fő hibái: 1) A főgyűjtőrendszereket kellett volna először kiépíteni; 2) a rendszerek műszaki szempontból nem megfelelőek és 3) a vízlevezető rendszerek karbantartását elhanyagolták. Az egyes területeken az alábbi okok miatt történtek árvízi és belvízi elöntések: a) Aranyhegyi árok: Budapesti részének felső szakaszán az árvédelmi töltések elhanyagolt állapotban vannak, a nagytömegű víz a patakokat alámosta és számos helyen gátszakadást okozott. A rosszul kiépített meder a nagytömegű vizet levezetni nem tudta, a domboldalakról lezúduló hóolvadásből származó vizek a védgátak előtt megtorlódtak és a magasvezetésű csatornába való bejuttatásukra lehetőség nem volt. Az elöntött területek ármentesítésére csak az árvízi hozamok levonulása után volt lehetőség. b) Mocsáros dűlő: A területet Ny-ról és É-ról övező hegyekről lezúduló víz a belvízlevezető árokból kilépett, az amúgyis magasan fekvő talajvizet az áradásokból származó víz és a peremeken beszivárgott csapadék a felszín fölé emelte. A rosszul kiképzett belvízi árok a terület víztelenítésére teljesen alkalmatlan. c) Csillaghegy: A Csillaghegyi árok jelentős részén jól karbantartott és betonlappal burkolt mederben halad, a vizek levezetésére így megfelelne. Azonban az árok magas töltése nem teszi lehetővé a területre lezúduló víztömeg befogadását. A Rókahegy tövében nincs semmi csapadéklevezető árok, így a hegyről lezúduló víz a lakott területeket veszélyezteti. d) Ördögárok: Felső szakasza rosszul kiépített, a nagy árvizek a partokat alámossák, igen sok helyen megfigyelhető a partomlás. A burkolt, jól kiépített mederszakaszokon is hiányzik a karbantartó munka, ennek következtében a mederburkolat sok helyen megrongálódott. Azokon a helyeken (Nagyrét utca), ahol a patak váltakozva fedett, illetve nyílt szelvényekben folyik, feltétlen átépítendő. e) Határúti árok: Az utak alatti átereszek, csatornaszakaszok helytelen kiképzése következtében a balatoni műúttól ÉNy-ra eső területrészen és az őrmezői teknőben elöntések következtek be. A balatoni műút és a vasútvonal közötti szakaszon az árok magas vezetése miatt a csatorna talajvízsüllyesztő hatása nem érvényesült. A jól kiképzett medrű területeken elöntések nem következtek be. f) Hosszúréti árok: Csupán a felső szakaszán figyelhető meg nagyobb méretű kiöntés, amely a gátak meghibásodása következtében jött létre. A lakott területen végigfolyó patak medre igen elhanyagolt állapotban van. g) Diósárok: Az év legnagyobb részében száraz árok medre teljesen elhanyagolt állapotban van. Az árok magassági vonalvezetése helyenként igen rossz, az utak alatti csőátereszek keresztmetszete kicsi, így a tavaszi nagy 25