Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Láng Miklós: Az öntözéses zöldségtermelés. Erdélyi Mihály hozzászólásával

időjárás esetén 1—3 öntözést adunk, termesztésük kiegyenlítettebbé és biztonságosabbá tehető. E csoportba sorolhatjuk a fejessalátát, retket, spenótot, zöldbabot, sárgarépát, petrezselymet, valamint a paradicsomot. Az öntözés célját tekintve hazánkban legelterjedtebben az ún. nedvességpótló öntözést alkalmazzuk, amikor a növények által felhasznált víz pótlása a célunk. Nagy jelentőségű a növények harmonikus tápanyagellátásában a trágyázó öntözés, amely az öntözés fejlődésével egyre nagyobb teret hódít. Az öntözési módokat tekintve zöldségtermesztő üzemben a felületi öntözési módok közül a barázdás öntözést, az esőszerű öntözés esetében pedig a kisnyomású, kisintenzítású berendezéseiket alkalmazhatjuk. Az öntözési mód megválasztásánál az üzem terep- és talajviszonyai a döntő tényezők, emellett azonban a gazdaságossági szempontok is figyelembe veendők. Figyelembe kell vennünk, hogy barázdás öntözéssel csak viszonylag nagyobb, 40—50 mm-t meghaladó víznorma adható ki, de kisebb a párolgási veszteség, ezzel szemben esőszerű öntözéssel kisebb normák is adagolhatok, de a párolgási veszteség kedvezőtlen körülmények között az 50%-ot is megközelítheti. Végső soron az üzem adottságai döntő tényezői az öntözési mód megválasztásának. Az öntözés időpontját több módszerrel is meghatározhatjuk. Egyes növényeknél (pl. paprika) bizonyos morfológiai jellemzők is mutatják a növény kedvezőtlen vízellátottságát. Gyakorlatban sok esetben a lankadást tekintik az öntözést jelző időpontnak, ez azonban a növény fejlődése szempontjából igen károsan hat. Az öntözés időpontját a talaj nedvességtartalma alapján határozhatjuk meg legbiztosabban. Kísérletek szerint egyes zöldségnövényeknél a szántóföldi vízkapacitás értékében kifejezve az alábbi nedvességtartalom kívánatos: Káposztafélék 100—75% Paprika, zeller 100—70% Paradicsom, bab 100—60—65% Az öntözés időpontjára nagy hatással van a hőmérséklet, páratartalom és egyéb időjárási tényezők alakulása. A növény igényét és a környezeti tényezők alakulását figyelembevéve, a zöldségfélék öntözésére — rendszeres öntözés esetében — száraz, meleg időszakban általában 8—10, hűvösebb időjárás esetén mintegy 14 naponként kerülhet sor, Az öntözővíz normát a növény igényének figyelembevételével a talaj minősége és az alkalmazott öntözési mód alapján határozzuk meg. A zöldségnövények gyökérzete általában a művelt rétegben, tehát 25—30 cm mélységig helyezkedik el. A növény vízellátását ezért ebben a talajszintben kell biztosítani. Természetesen mindezek mellett gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell vennünk az öntözővíz menynyiségének meghatározásakor. Ennek megfelelően esőszerű öntözésnél is kívánatos a 40—45 mm-es öntözővíznorma használata, barázdás öntözésnél pedig törekedni kell arra, hogy 50 mm-nél nagyobb vízadaggal lehetőleg ne öntözzünk. Amennyire kedvező eredményeket érhetünk el megfelelő öntözés esetén, annyira káros lehet a termesztés szempontjából a helytelenül végrehajtott öntözés. A szükségesnél nagyobb vízadagokkal, valamint gyakrabban végzett öntözés esetén tűlöntözés következhet be. Ilyenkor a növények sárgulnak, majd esetleg ki is pusztulnak. Kárt okozhatunk a túl korán végzett öntözéssel is, pl. paprikánál, ha az öntözést a talaj 20 C°-ra való felmelegedése előtt végezzük, a növények megfáznak, ami esetleg többhetes visszaesést jelenthet fejlődésükben. Ugyancsak káros lehet a rosszul megválasztott szórófejek használata, valamint a szükségesnél kisebb üzemi nyomás esőszerű öntözés esetén. Ez különösen a palánták beöntözésekor okozhat komoly .cárokat. Elöljáróban említettük az öntözés termésfokozó hatását, ami gyakran a minőség javulásán keresztül is jelentkezhet. Öntözés nélkül sok esetben osztályon aluli, kevésbé értékesíthető árut kapunk. Az öntözés általában kedvezően hat a termés nagyságára, fétfagsúly), azonban káros is lehet a termés béltartalmának alakulására. Káposztaféléknél pl. az öntözés termésfokozó hatása a fejesedés %-ának, valamint a fejátlag^úly növelésén keresztül jelentkezik. Hasonlóképpen növekszik paprikánál a hús vastagsága, így a termés átlagsúlya. Az öntözés hatékonyságát többféle mutatóval határozhatjuk meg. Ilyenek pl. 1 mm/kh, 1 m

3 vízzel elért termés, illetve bevételnövekedés. Vizsgálhatjuk az öntözővíz által elért többlet bevételt önmagában is, azonban helyesebb, ha a többlet költségek levonásával vizsgáljuk az öntözés eredményességét. Zöldségtermesztés esetén területegységenként nagy mennyiségű termés, illetve bevétel érhető el, ennék megfelelően az öntözés termésfokozó hatása akár súlyban, akár Ft-ban vizsgálva igen jelentős lehet. Ezt figyelembevéve zöldségfélék^ esetében az öntözés gazdaságos lehet aránylag nagyobb költségráfordítás esetén is. ötéves és távlati fejlesztési terveink az öntözött területek nagyarányú kiterjesztését irányozzák elő. Ezen belül a zöldségnövények öntözésének területe igen nagy ütemben fog növekedni és a zöldségfélék jelentős részét már az ötéves terv végén mintegy 110 000 kh-on öntözve termesztjük. Az így biztosított lehetőségek kihasználása ezekután az egyes üzemek feladatává válik és munkájuk eredményessége üzemi és népgazdasági szinten egyaránt igen érezhetően ío* jelentkezni. Befejezésül megállapítjuk, hogy míg a század elején a műtrágyák felhasználása, addig a század második felében az öntözés elterjesztése forradalmasítja a mezőgazdasági termelést, ha a benne lévő lehetőségeket megfelelően kihasználjuk. Ehhez azanyagi lehetőségeken túlmenően elsősorban megfelelő szaktudás szükséges, hogy az öntözés minél hatásosabb, ezen keresztül minél gazdaságosabb legyen. Erdélyi Mihály, „Üj Met" Tsz Bezi, hozzászólása: Engedjék meg, hogy bevezetésképpen köszönetet mondjak a megye illetékes szerveinek azért, hogy a felsőfokú oktatás keretén belül lehetővé tették, hogy március hónapban Budapesten háromhetes öntözéses tanfolyam keretén belül részletesen megismerjem azokat a kérdéseket, amelyek az itt elhangzott nagyon értékes előadások kapcsán az öntözéses gazdálkodás jelenlegi helyzetét és távlati terveit ismertté tették önök által is. Az elhangzott előadás bizonyítja, hogy megyém* öntözéses gazdálkodásának fejlesztése rendkívül nagymértékben megnöveli a terméseredményeket és ezen keresztül dolgozó parasztságunk életszínvonalánan emelkedését. A Párt és a Kormány vezetői minden lehetőt elkövetnek, hogy Magyarországon az életszínvonal az ötéves terv keretében emelkedjen. Tudom, 3 lehetőségek megyénk területén is megvannak, s mint az elhangzott előadásokból kitűnik, a természetes víz76