Hidrológiai tájékoztató, 1963 június

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT - Szaló Lajos: Megnyitó előadás

GYŐRI ÖNTÖZÉSI ANKÉT A Magyar Hidrológiai Társaság Győri Csoportja, a Magyar Agrártudományi Egyesület Győr-Sopron megyei szervezete és a Győr-Sopron Megye Tanácsa VB 1962 június 7—8-án Győrött „Az öntözés fejlesztésének lehetőségei Északdunántűlon" címmel két napos ankétot rendezett. Az ankét első napján a délelőtti ülésszakon Szaló Lajos elnök megnyitó előadása után Járányi György „Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei"-ről Láng Miklós pedig „Az öntözéses zöldségtermelés"ről tartott előadást. Az ülésszak Erdélyi Mihály és Füssy Aladár hozzászólásával ért véget. A délutáni ülésszakon Németh László „Az öntözés fejlesztésének lehetőséged az Északdunántúli V

;züigyi Igazgatóság területén" című előadása hangzott el, melyhez Budavári Kurt és Horváth József szólt hozzá, majd befejezésül Szaló Lajos összefoglalta az ankét eredményeit. Az ankét második napján a résztvevők megtekintették a győrszentiváni kertészeti öntözést. Ezután a mosonmagyaróvári „Dózsa" Tsz kertészeti és szántóföldi öntöző télepeit, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémia kísérleti gazdaságának földalatti nyomócsöves szántóföldi, a csőkutas legelő-, és a mozgatható vezetékes szántóföldi öntözőtelepedt látogatták meg. A bemutató öntözések és ismertetések sok hasznos szempontot és ismeretet nyújtottak a résztvevőknek. A jól sikerült ankét első napján 110, a második napon 50 fő vett részt. Az ankét első napján elhangzott előadásokat és hozzászólásokat teljes terjedelmükben közöljük. Szeretnénk, ha a többi vidéki csoportunk is — tekintettel az öntözés kérdésének országos fontosságára. — hasonló ankétokon vitatná meg a területüket érintő öntözési lehetőségeket. (Szerk.) MEGNYITÓ ELŐADÁS SZALO LAJOS Győr—Sopron Megye Tanácsa VB elnökhelyettese, a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Csoportjának elnöke Ismeretesek azok a fő feladatok, amelyéknek jó megoldása az ötéves terv időszakában maguk után vonják az egész mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztését, fellendítését. Ezek elsősorban: a kenyérgabona; kérdés megoldása, majd a takarmánybázis biztosítása, szőlő-gyümölcs-kultúrák erőteljes és belterjes fellendítése, a hús, tej, tojás termelés gyorsabb ütemű fejlesztése. Ezék érdekében kell anyagi eszközeinket, műszaki felkészültségünket, adottságainkat a célnak megfelelően összpontosítani és felhasználni. A tervtörvény előírja, hogy a következő években nagymértékben kell emelni a növénytermelési hozamokat. mind az áru, mind a takarmánynövények vonalán. A befektetések nagyrészét is ezen területre összpontosítjuk. Az állattenyésztéssel szemben a növénytermelési beruházások és ráfordítások valamivel előbb térülnék meg. Nagyrészük már a felhasználás évében növeli a termelés színvonalát, jövedelmezőségét. A növénytermelés elsődleges fejlesztését kívánja meg az állattenyésztés is. A terméshozamok növelésének és elsősorban biztonságának egyik eszköze az öntözés. Az 1961. évi rendkívüli aszályos év után előtérbe került a termelőszövetkezeteknél is ennek fontos szerepe. A megye területén az 1959. évi öntözés fellendülése óta az 1961. évben 5621 kh-ról 6432 kh-ra emelkedett a termelőszövetkezetek öntözött területe. Emelkedés elsősorban a permetező öntözés területén volt. A mintegy 4900 kh hansági altalajöntözés a múlt évben létrehozott vízgazdasági társulatok szervezete alatt a termelőszövetkezetek területén jelenleg van feljavítás, üzembehelyezés alatt. A múlt évi terméseredmények alapján az öntözött zöldségterület volt megyénkben a legtöbb, a hansági rét- és legelő altalaji öntözése után.. A megye zöldségterülete termelőszövetkezeti vonalon 3900 kh, ebből öntözött 1961-ben mintegy 698 kh, ez évben fenti terület kb. 950—1000 kh-ra emelkedik, így a nagyüzemi jellegű kertészetekben a vízigényes zöldségkultúrák nagyrésze öntözés alá kerül. Az 1961. évi eredmények alapján az öntözött zöldségterületeken jó eredményeket értek el az alábbi termelőszövetkezetek : Lipót 40 kh öntözött paprika területén 130 q-s átlagtermést ért el, olyan minőségben, hogy az 1961. évi szárazság ellenére 21 000 Ft bttó bevétele volt paprikaterület minden kh-ja után. — Paradicsomból 214 q-s termést takarítottak be kh-ként. A szanyi „Dózsa" termelőszövetkezetben 23 kh-n a paprikatermés kh-ként 96 q, I. o. minőségben; valamint 354 q-s sárgarépa termés és 14 kh-n 156 q-s káposzta termés lett az öntözés eredménye. Nem sokkal gyengébb eredményeket értele el a mihályi és magyaróvári termelőszövetkezetek kertészetükben. A szántóföldi öntözés eredményei már nem egyformán ilyen jó eredményeket mutatnak. A lipóti öntözött cukorrépa megfelelő termelésével szemben Győrújfalun — igaz, egyszeri öntözéssel — kevésbé mutatkozott az öntözés többlettermés eredménye. Megállapítható, hogy a megyében a Szigetköz déli része az aránylag legmagasabb szigetközi talajvízszín miatt is a tavalyi év szárazságát legkevésbé vette észre a cukorrépa termelésében. A jövő feladataihoz tartozik tehát, hogy dunántúli, illetve megyei viszonylatban megállapítsuk a talajféleségenként, kultúránként adandó csapadékpótlás mennyiségét. Az alföldi éghajlati tényezők ugyanis mind csapadékmennyiségben, mind annak elosztásában és az átlag hőmérséklet vonalán különböznetc megyénk adottságaitól, így az alföldi eredményeket, illetve vízpótlást teljes egészében nem vehetjük alapul. A talajvízszín magasság is eltérő a megye területén, így egyes meleg-kedvelő és mélyen gyökerező takarmánynövények, pl. lucerna — öntővíz adagolása is további megfigyeléseket kíván még. A szántóföldi növények öntözése tehát — tekintettel a kevés tapasztalatra — a dunántúli országrészre vonatkozóan még teljesen nem tisztázott. Három termelőszövetkezetnél vezetjük be 1962ben a szakaszos legeltetéssel egybeiktatott öntözéses legelőhasználatot, mintegy 700 kh-n összesen. Több termelőszövetkezet öntözött területén mesterséges, öntözött viszonyok közé való füvekből és pillangósokból álló keverékből fog a következő évben legelőt telepíteni. Az öntözött terület 1960. évi 5620 kh-ról 1962. év végére 10 300 kh-ra emelkedik, ebből ténylegesen megöntözött lesz terv szerint 8868 kh, a többi területre a második félévben szállítandó öntözőberendezések miatt csak a következő években számíthatunk. Az ötéves terv végére a megye termelőszövetkezeteinek területén mintegy 18 000 kh öntözött terület lesz, melynek beruházását a termelőszövetkezetek egyé • nileg végzik. Ezen területen kívül a vízgazdálkodási társulatba tömörült termelőszövetkezetek — ide tartozik a megye össz termelőszövetkezete — társulati 71