Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Bartos Sándor: Kőszeg város vízbeszerzési lehetőségei

sebb vízmennyiség kitermelése nem lehetséges. A többi fúrás egyrészt a pannóniai üledéksor 50—100 m mélység között elhelyezkedő vízadó rétegeit, másrészt az alaphegység felszínére települő törmelékes, kavicsos fiatalabb képződményekbe beszivárgó, illetve a kristályos palák legfelső részén a nagyobb repedések mentén összegyűlő vizet tárja fel. A rendelkezésre álló adatok szerint ezekből a rétegekből kinyerhető vízmennyiség 16—170 1 p között váltakozik. A 19 kút közül összesen 5 db üzemel, ezek össztermelése 475 m*/nap (339 l'p). Ebből látható, hogy a kisvízhozamú mélyfúrású kutak üzemeltetése nem gazdaságos és a vízellátási nehézségek ellenére a vízigény kielégítésére csak kismértékben alkalmas, illetve vehető figyelembe. A felszínközeli, illetve a felszín alatt kismélységben elhelyezkedő vízadó rétegekre telepített, betemetett, vagy próbafúrásként szereplő 14 kút részint a helytelen telepítés, illetve kiképzés, másrészt a víz nagy vas- és mangántartalma miatt áll használaton kívül. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az említett rétegekből történő vízbeszerzés sem a víz mennyisége, sem a víz minősége miatt nagyobb vízigény biztosítására nem alkalmas. A várostól Ny-ra felszínen levő paleozóos (főleg fillitből álló) kristályos palák vízföldtani szempontból vízzáró, csak repedései mentén vízáteresztő kőzetek. Ezenkívül jelentősebb vízmenynyiség kitermelése vízföldtani szempontból nem látszik lehetségesnek. Erre utal a város DNy-i részén, 1961-ben lemélvített 600 m mély távlati érckutató fúrásban végzett hidrológiai vizsgálat is, mely szerint ezekből a kőzetekből egy kúttal optimálisan csak kb. 100 l/p vízmennyiség nyerhető. b) Felszíriközeli vízbeszerzési lehetőségek. A várostól délre fekvő terület. A város alatti völgyszakaszon a Gyöngyös völgye kiszélesedik és kavicster"~za is kiterjedtebb. A völgy szélessége kb 600 m. Azt átlao^n 2.7 m vastag iszapos és agyagos fedőréteg alatt 2,8—5,0 vastag görgeteges, homokos kavics található. A 15. sz. fúrás felé a kavics eliszapolódik. A többi fúrásszelvényben is tapasztalható az eliszapolódás. tekintettel arra, hogy az említett feltárási terület belvizek által járt. A kavicsréteg fektije iszap és homokos agyag. Az említett feltárási területre telepített III. sz. próbakút szivattyúzásakor 0.90 m. depresszióval 120 1 p; 1.90 m depresszióval 200 l/p: 3.30 m depresszióval 400 l/p volt a Vízhozam. A szivattyúzás! eredmények alapján számított vízáteresztőképességi tényező k = 5 x 104 m' sec = 43 m'nap. Ezek szerint a város távlati — 900 m

3, nap — többlet vízigénye erről a területről előreláthatólag kínnerhető. Ezt azonban csak egy részletesebb feltárás és többhetes próbaszivattyúzás után lehet véglegesen eldönteni, laen nami hátránya a területnek, hogy a 19. és 20. sz. fúrások kivételével minden fúrásnál a felszín mélyebben fekszik, mint a Gvöngvös partja, ezért csapadékos időszakokban, vagy hóolvadáskor víz alá kerül. További hátránya, hogy a Gyöngyös patak a Nemezgyár, a Posztógyár, a Tüdőszanatórium, valamint a város szennyvizét vezeti le és ennek következtében az esetleges kúttelepítésnél az állandó nagyobb denresszió előállítása következtében a folyamatos üzemeltetésnél a szennyeződés a kutakban jelentkezne. A várostól D-re levő területet tehát vízmű telepítésére nem tartjuk alkalmasnak. A várostól É-ra fekvő terület: a város feletti völgyszakaszon a határig a Gyöngyös völgy kesk^nv viszont az osztrák területen kiszélesedik és a völeyi hordalék kavicsrétegei jelentős vízmennyiséget t.artalmazT

1.'

:>k. A 2,5—3.0 m vastag agyagos és iszapos fedőréteg alatt a völgyfenéken kb. 5.0 m, a völfíy széle felé elvékonyodó 300 m szélességben elterülő görgeteges, homokos kavics található, amelybe a Gyöngyös 1.7 m mélyen vájta be medrét. A fekű szürke agyagos, grafitos pala. A feltárások után telepített próbakút szivatytyúzási vizsgálata alapján a k = 7 xlO3 = 60 m/nap. A feltárások szerint a 150—300 m széles Gyöngyös völgyben a 2,5 m vastag fedőréteg alatt 2.5—5 0 m vastag vizvezető. görgeteges, homokos kavics található. A végzett vizsgálatok szerint, a víz fő áramlási iránvn a völgy hosszirányával megegyezik. A próbaszivaftyú zási eredmények az áteresztőképességi együttható alapján, valamint feltételezve, hogy a magyar szakaszon feltárt kavicsréteg az osztrák területre eső patak felső szakaszán hasonló vastagságban és minőségben megvan és a Gyöngyös patak vízgyűjtő területéről megfelelő utánpótlást kap, a város távlati — 900 m^/nap — többlet vízigényéből 500 — 600 m

3/nap a fenti területről 5—6 db csőkúttal biztosítható. A kitermelendő vízmennyiség vas- mangán- és savtalanításáról kell gondoskodni, s amennyiben a Gyöngyös patak osztrák területen ipari szennyeződést kap, a vegyvizsgálatoktól függően további tisztításokra is lehet számítani. Különösen fontos a vastalanítás, mert a vastartalom itt is 30 rag'l felett van. 2. Felszíni vizek. a) Források. Kőszeg városától Ny-ra és DNy-ra (Cák, Velem, Bozsok) több kisebb-nagyobb forrás található. A források közül csak a Hétvezér forrás hozama számottevő és jöhet szóba a város vízellátására. A forrás a várostól ÉNy-ra fekszik, átlagos hozama 250 l'p (350 m'/nap). A VITTTKT m^l eddig észlelt minimális hozam 89 l/p (124 m'/nap) rövid ideig tart. Az 1961. évi hosszú szárazság idején (október 16-án) 182 l/p (262 m

3/nap) vízhozamot mértünk. A Hétvezér forrás bekapcsolására tehát csak a legszükségesebb esetben kerülhet sor, tekintettel az ingadozó vízhozamra és a városiba vezetés költséges és körülményes voltára. A többi forrás hozama általában 15—20 l'p körül van és csak néhány forrás hozama közelíti meg az 50— 60 l/p vízhozamot rövidebb ideig, így ezeknek a vízellátásba való bekapcsolása szóba sem kerülhet. b) Gyöngyös patakból való vízkivétel. A város távlati többletvízigényének kielégítésére a felszín alatti vizekből, vagy mennyiségi, vagy minőségi szempontól nincs lehetőség, de a forrásokból történő vízbeszerzésnek is akadályai vannak. Ezért megvizsgáltuk a Gyöngyös patakból való felszíni vízbeszerzés lehetőségét. A vízkivétel helyén a Nemezgyár feletti Gyöngyös szakasz műszaki szempontból alkalmas. Mivel Kőszegnél vízhozammérési adatok nem állnak rendelkezésre, ezért a Gyöngyös patak minimális vízhozamairól a szombathelyi szelvényre rendelkezésre álló 9 éves észlelési adatsor alapján tájékozódhatunk. Az észlelt adatok a követkczők * 1959. VII. 0 m

3/sec (6 napig) 1956. I. 14. 0.02 mVsec 1956. IX. 4. 0.02 m

3/sec 1956. X. 12. 0.02 m"/sec 1957. VII. 4. 0.02 m

3,'sec 1959. X. 16. 0,02 m

3|',sec Ez a hozamadat azonban nem vehető mértékadóként figyelembe, mert a Szombathely feletti malmok és kisebb turbinák a víz egyrészét felhasználják, valamint az osztrák területről is a visszatartás miatt egyenletes, illetve/természetes hozam nem érkezik. Ha figyelembe vesszük, hogy a Gyöngyös vízgyűjtője Kőszegnél 278.9 km

2, ami az eeész vízgyűjtő 44,l°/

n-a, az egész mederszakaszból 27,8% esik a kőszegi szelvényre, és a patak Kőszegiig hegy-, lejabb domb, illeve síkvidéki jellegű, továbbá hogy az átlagos csapadék Kőszegig 800 mm/év. lejebb 700 mm/év kedvezőbb eredményt kapunik, miint a fent közölt szombathelyi adatok. A fentiek figyelembevételével a Gyöngyös legkisebb hozama Kőszegnél 70—100 3/sec-nak vehető. c) Tározóból való víznyerés. A VITUKI 1958-ban közzétett »Magyarország vízkészlete. III. Tározási lehetőségek c. kiadványában ismertetett Borzó—Kozár patak Nemescsó községtől É-ra 1 km-re fekvő szelvényben telepíthető víztározóból történő víz.beszerzés is említésre méltó. A völgyszakasz lankás dombvidéken fekszik, a tározótéren belül mellékágak nincsenek. A tározó gazdaságos kiépítése esetén kb. 8 m magas, 350 m koronahosszúságú gát éDÍthető ki és így 1 km hosszú tározó tér nyerhető. A völgyoldalakat borító nleisztocén barna agyag és völgytalpat fedő holocén öntésanyag valószínűen kellő vízzárást biztosít. A vízgyűjtőterület 7 km

2. A tározó gazdaságos kiépítésével 0.5 millió m

3 vízmennyiség tározható, folyamatos vízsugár 20 l/sec, 15