Hidrológiai tájékoztató, 1962
1. szám, április - Érdi Sándor: A Cselep-szigeten tervezett salaklerakó hely szennyező hatásának vizsgálata
a más :k kút a erdészháznál, a 21-es km-kőnél. A kutak vízállásait rendszeresen mérik, havonta átlag négyszer. A VITUKI adatai szerint a karsztvíz szintje egyenletesen, lassan apadt az egész ősz folyamán. Csupán november közepén, tehát mintegy két héttel az esőzések megindulása után, szűnt meg a süllyedési folyamat. A dolomit vékony repedésein ugyanis igen lassan történik a beszivárgás és ezért a karsztvíztükör ingadozása csak megkésve és letompulva követi a felszíni csapadékmennyiség változását. A Csepel-szigeten tervezett salaklerakóhely szennyező hatásának vizsgálata ERDI SÁNDOR M. Földmérő é» Talajvizsgáló Vállalat Kxérleti salak töltés Vízzáró qó; meddóu f Bányató \ (kavicsba'nya) \ g A vizsgálat több szempontból is említésre méltó, s «rdemes arra, hogy még a teljes befejezés, s a végleges eredmények kialakulása előtt rövid tájékoztatásban számoljunk be róla. Említésre méltó a vizsgálat, mert a Főváros egyik jelentós — napi 60 000 m 3 vizet termelő — vízművének s még több más vízhasználatnak sorsáról, veszélyeztetettségük fokának megállapításáról van szó. A kérdés felvetését igen nagysúlyú ipari érdek, 100 millió forintos nagyságrendű beruházás sorsának eldöntése indokolta, tehát kitérni előle semmiképpen nem lehetett. A kérdés olyan hidrológiai és vízkémiai adatanyag összegyűjtését és olyan vizsgálati módszerek alkalmazását kívánta meg, amelyeknek bemutatása ugyancsak számot tarthat szélesebb körű érdeklődésre. A vizsgálati feladat: az, hogy ahol a Csepel-sziget középső részén kavicsbányászat folyik (1. ábra) a 600—1000 m széles, 8—10 m mély bányagödör alkalmas-e a Csepel Vas- és Fémműveit üzemi salakjának elhelyezésére. A kavicsbányászat napi termelése és a naponta képződő és elhelyezendő salakmennyiség pillanatnyilag egyaránt kb 1000 m 3~t tesz ki. A heterogén összetételű salak — melyben pernye, öntödei homok, martin-salak, gázgyári salak stb. meghatározott menynyiségekkel szerepel — jórészt a talajvízszint alá kerül, tehát elképzelhető, hogy nagymennyiségű szennyező anyagot juttat a talajvízbe. A vizsgálat hidrológiai és vegyészeti feladatot állít elénk. Megállapítandók a kijelölt területen talajvízbe helyezett, időben és térben váltakozó anyagi összetételű salakból és egyéb gyári hulladékból kioldható szennyezőanyagok fajtái és mennyiségei, s ezeknek szétáramlása a környezet felé, elsősorban a Főváros szigetszentmiklósi vízműve felé. Az ugyanis előre látszott, hogy a vízmű depressziós hatása erre a területre is kiterjed. A munka 1961. áprilisában részletes feltárással és a hidrológiai észlelések megindításával megkezdődött. A feltárás célja az volt, hogy meghatározza azokat a feltételeket, melyek között a talajvízáramlás végbemegy, nevezetesen a vízzáró pannóniai feküréteg felszínét, a talajvíztartó homokos kavicsréteg vastagságát és szemcseeloszlási viszonyait. A felső bányató közelében (1. ábra) húzamos próbaszivattyúzással meghatároztuk több szelvényben az áteresztőképességi együtthatót. is (az itt kapott értékeket azonban később csak tájékoztató adatként használtuk fed, miután megbízhatóbb meghatározási módot is találtunk). or 5 4 Km I 1 1 Jelmagyarázat o észlelt ásott Kút • észleír fúrt figyalS fcú;' —, ekvipofpn cid! és áramgörbék ig'6fX.20an tervezeit salaPf'lerakóhely határa o Bányató g (Kavicsbánya) 1. ibra. A Csepel-szigeti tervezett salaklerakóhely és a Főváros vízműtelepének környéke 21
