Hidrológiai tájékoztató, 1962

1. szám, április - Honti Gyula: A Dunaföldvár környéki Duna-szakaszon az árvíz levezetés megjavítása érdekében végzett és jövőben tervezett munkálatok

A Dunaföldvár környéki Duna-szakaszon az árvízlevezetés megjavítása érdekében végzett és jövőben tervezett munkálatok HONT! GYULA Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Az Apostag-Dunaföldvár-Bölcske közötti Duna-szakasz (1570—1550 íkm) árvízlevezetés szempontjából kedvezőtlen. A távolabbi-, de a közelmúltban is több ízben keletkeztek itt jégtorlaszok, melyek pusztító jeges árvizeket okoztak. Az 1941. év telén Dunaföldvár táján keletkezett jégtorlasz volt okozója az aposíagi töltésszakadásoknak, és ebből eredően nagy területek jeges árvíz általi elöntésének. 1956. év telén Bölcske táján keletkezett jégtorlasz. A torlasztól felduzzadt víz ugyan nem ezen a helyen, hanem a torlasz meginduláséval, Harta alatt szakította át több helyen az árvédelmi töltéseket. Mindezekből látható, hogy a tárgyalt folyószakaszon a jégtorlasz keletkezés nem elszigetelt jelenség és ennek okát a helyi mederviszonyokban kell keresnünk. 1. A tárgyalt szakasz mederviszonyai. Az árvizi meder szélessége a szakasz elején, ApostagDunaegyháza között (1566—1564,5 fkm) csupán 750— 800 m. A mintegy 1500 m hosszú árvizi szűkületet a iobbparton magaspart, míg a balparton 100—200 m széles hullámtéri sáv után, árvédelmi töltés határolja (1. ábra). A szakasz közepén, Dunaegyháza-Solt között (1564.5—1557 fkm) a két oldalról természetes magaslatokkal határolt árvizi meder már 2200—2600 rn széle« n szakaszra esik a Dunaegyháza mag««-' • ;br-> " főmederből kitorkolló Solti Dunaág, mely a főiggal együtt a dunaföldvári szigetet fogja közre. A jeges árvizek levezetésénél ez a tekintélyes mederszélesség azonban nem érvényesül. Először .ízért, mert a szigetet teljes egészében sűrű erdők borítják. Másodszor azért, mert a szakaszt közepe táján (1560.8 fkm) keresztezi az árvíz magasságát meghaladó koronájú soltdunaföldvári közúti vasúti töltés. Az "árvizek levezetéséhez a Dunán összesen 455 m széles hídnvílás. míg a solti Dunaáson 80 m széles nyílás áll rendelkezése. Fz a helv tehát n tárffvalt szakasz rr>í«od'k árvízi szűkülete. .«olt-Bölcsbe között (1RR7—1550 florrt a természetes magasnartok. illetve telté'eV által határolt árvízi meder s^éles^éce irrtet 9^00—?300 m. TTnllám+ór ezen a Dii&a-SzaVasznn is a halnártl nyálon van. At 1 Finn—91 nn m cv^Ioc (i.illnmtprot itt 5« fúlntmmórészt fák é« hnkrot' hnrftWk F. szakaszon fekszik a snltí rakodó (1 SRR.l firm) és az ahhoz vezető kb. 450 m hosszú feljáróút, melv magassági viszonyai miatt a hullámtéren az árvizek levonulását bizonyos fokig akadályozza. Ezt a helyet a tárgyalt szakasz harmadik árvizi szűkületeként kell megemlítenünk. A Duna közévvizi medre a magaspartok, illetve töltések által határolt területen kanvaros. A medren 1901—1905 évek között közénvízszabálvozást v<s*»e7t»fc. A szabályozás óta a vonalozás hibíi és a -szabályozási szélesség túlzott felvétele miatt Anostac-Bölrsl-e között egyes helvpken medereifainlások keletkeztek. tm> (1564.5—1562.5 fkm) a Solti Dunaág kitorkollásánál. a már előbb említett dunaegyházi árvízi szűkület alntt tekintélyes mederkiszélesedés és ebből eredően elsekélyesedés állott elő. Az itt mért medermélységek több dm-el kisebbek voltak a meckívántrál. A dunaföldvári vasúti-közúti híd környékién a második világháborúban berobbantott lés teljes egészében még ki nem emelt hídroncsok okoztak mederelfajulást. A középvizi meder vonalozásbeli, illetve szabályozási hibái folytán erősebb mederelfajulások keletkeztek Bölcske térségében is (1554—1551 fkm). Itt a túlszéles mederben két helyen keletkezett tekintélyes középzátony gátolta az árvíz levonulását. 195§. év telén a középzátónyoknál volt a jégtorlódás, majd keletkezett a jégtorlasz. 2. A múltban végzett munkák. A tárgyalt Duna-szakaszon a jeges árvizek zavartalan levezetésére, a katasztrofális jeges árvizek jövőbeni elhárítására a Köépdunavölgyi és Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóságok folyamszabályozási csoportjai, a VITUKI, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszéke 1958—59 években vizsgálatokat végeztek, tanulmányokat folytattak, melyek eredményeit modellkísérlettel ellenőrizték. A vizsgálatok alapján az illetékes Vízügyi Igazgatóságok 1959. évben elkészítették az elfajult mederszakaszok kiegészítő középvizi és egyben kisvizi szabályozási terveit. Igazgatóságunk az apostagi és dunáföldvári kanyarulatok közé, az ottani mintegy 2 km hosszú elfajult mederszakaszon (1564.5—1562.5 fkm} egy ellenkanyart iktatott be. Az új kanyar kialakítását a Duna balpartján, a Solti Dunaág torkolata környékén, keresztgátakkal parthoz kötött vezetőművel, míg a jobb oarton sarkantyúkkal tervezték. Az; Alsódupavölgyi Vízügyi Igazgatóság a bölcskei elfajult szakaszon (1554—1551 fkm) keletkezett középzátonyok elmosatását, e zátonyoknál épített keresz.tgátakkal, illetve a meglevő szabályozási művek megfelelő magasításával, 'ehát a meder szűkítésével tervezte elérni. A jóváhagyott részletes szabályozási tervek kivitelezése mindkét helyen 1959 évben megkezdődött. Bölcskénél a múlt évben befejeződött, míg Dunaegyházánál ezévben fejeződik be a szabályozási munkálat első üteme. Meg kell említenünk, hogv a megépített szabályozási művek mederalakító hatásától függően a jövőben még további művek éoítésére kerülhet sor mindkét helyen. Az elvégzett munkák jellemzésére megemlítem, liosv a dunaéffyházi kanvar szabálvozása során tt km hosszban} kereken 60 000 m

3 kotrást és 45 000 m

3 kőbeépítést hajtottak végre kereken 9 millió forint költséggel. S. At árvízlevezetés megjavítása érdekében jövőben véT^eridő m"<nkáJí. A sürgősségi szempontból első helyre kívánkozó középvizi és kisvizi mederszabályozás végrehajtásán túlmenően. Igazgatóságunk elkészítette az előbb idézet vizsgálatokra, tanulmányokra és modellkísérletekre támaszkodva, az Apostag-Bölcske közötti szakaszon az árvizek zavartalan levezetéséhez a jövőben még szükséges munkák általános terveit. A tervek közül elsővek kell végrehajtani bizonyos sávszélességen belül a hullámtereknek fáktól és aljnövénvzettől való megtisztítását. A vizsgálatok és kísér" etek ugyanis azt mutatták, hogy a hullámtér 300— 400 m széles sávjának letarolása az árvizi emésztési szelvény kedvező megnövelésén túlmenően, a hullámtéri terepszintet fokozatosan meghaladó jeges árvíz esetén elősegítheti az anyamederben beállott jég oldalirányú kitérését, meglazulását. és, ezáltal megindíthatja a jégzajlást. A középvizi mederben keletkező jégtorlasz esetén az árvíz a letarolt hullámtéren, a torlaszt oldalirányban megkerülve zavartalanul tud lefolyni. Mindezen szempontokat figyelembevéve az Apostag-Dunaegyháza közötti keskeny balparti hullámtéren teljes letárolást, Dunaegyháza-Solt között a sziget teljes hosszában és a főmeder balparti hullámterén 200-300 m szélességben, Solt-Bölcske között pedig mindkét parti hullámtéren 100-300 m-es sávban erdőletaro23