Hidrológiai tájékoztató, 1962
3. szám, december - Dr. Vitális György: Földtani és vízföldtani megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság 1962. évi romániai tanulmányútján
A völgyelzárást a gát tengelyében meredek, kb. 60°-os dőlésszögű finom és aprószemcséjű, erősen kötött csillámos homokkőben (flisben) létesítették. A betonból készült teljes gáttest 127 m magas, melyből 25 m az alapozás. A gát szélessége alul 118 m, felül 30 m. hoszszúsága 480 m. A tározó tó — amelynek legnagyobb része kréta időszaki képződményeket áraszt el — 35 km hosszú, felülete 5000 ha. térfogata 1,23 milliárd m 3. A legnagyobb vízmélysége 82 m. A völgyzárógátas víztározótól Bicaz községen át a Békás patak völgyében a Békás szoros, majd a Gyilkos tó megtekintésére indulunk. Űtunk során a jobbnál jobb feltárások segítségével jó bepillantást nyerünk a Kárpáti flis övet felépítő földtani képződményekbe. Bicaz község határában eocén kori homokkőrétegek láthatók az út mellett, majd az alsókréta kor valamenynyi emeletét képviselő homokkő és mészkőrétegekkel találkozunk. Mind a homokkő, mind a mészkőrétegek mindenütt erősen gyűrtek. Neagra határában (Bicaztól 9 km-re) az országút jobboldalán a 21. és 22 vkm között jól feltárt kis szinklinális (teknő) látható. Békás (Bizacul Chei, korábban Gyergyóbékás) község határában átvágjuk a domuki kristályos tarajt, illetve a tölgyesi gneiszvonulatot (6. ábra). Ezután bejutunk a Békás szoros szurdokába, amely a békási apti vonulat — s kb. a Kis Békás patak torkolata után — a hagyimási mezozóos vonulat uralkodóan mészkőrétegeit tárja fel. I; I: ; -s | | A Békás szoros elsősorban hatalmas méreteivel ragadja meg a szemlélőt. A Békás patak átlagosan-3t)0 m viszonylagos magasságú függőleges sziklafallal határolt szűk felsőszakaszjellegű völgyében számos karsztforrás fakad. A szoros legszűkebb része a „Pokol". Igen látványos a Kis Békás patak torkolatánál levő „Pokol tornáca" nevű sziklaszoros és a Kis Békás patak torkolata felett a Békás szorosból feltűnő, ugyan\V-),\\| rzttnb fxjt/riffó/rrxf Aronf&Árt O O < Anfy/n ót/ /rtéjezóof ron*/m/ bífiári afi/i vonu/at iro/am f/n/mwrv/af f/vmt*/ *r/rró/yr taraj 'm/ ff/t ronu/at fl. ábra. A Gyilkos tó környékének vázlatos szerkezeti térképe (Földvári A. után) csak csaknem függőleges falú Oltárkő (1121 m), mely a Gyilkos tó felé vezető szerpentinről több oldalról látható. Igen vadregényes a Békás patak vízesése és a Sziklakapu. A Nagy Cohárd (1507 m), Kis Cohárd (1357 m) és a Gyilkos (1384 m) lábánál festői környezetben elterülő Gyilkos tó a földtani erők jelenkori működésének 125 éves tanúja. A Gyilkos tó ugyanis 1837-ben hegyomlás következtében, elgátolással keletkezett. A Nagy Cohárd déli lábánál a Békás patak völgyébe a Gyilkos felől lecsúszott földtömeg természetes gátat, a felduzzasztott víztömeg pedig csaknem 2 km hosszú tavat alkot. A völgyben élt fenyőfák törzsmaradványai az egész tóban részint a víz tükre felett, részint a víztükör alatt mind a fürdést, mind a csónakázást veszélyessé teszik. A Gyilkos tótól visszatérünk Bacauba. ahonnan Onestin át az Ojtozi szoroson ismét keresztezzük a Keleti Kárpátokat, s a Háromszéki medence ÉK-i részén fekvő Kézdivásárhelyre, majd a Bodoki hegységen át Tusnádfürdőre jutunk. (Itt is megjegyezzük és javasoljuk, hogy a későbbi utak során a Gyilkos tótól ne menjenek vissza Bacauba, hanem — az utat lényegesen lerövidítve — Gyergyószentmiklós, Csíkszereda útirányon át közelítsék meg Tusnádfürdőt.) A Torja patak völgye mentén, Kézdivásárhely és Torja között a Háromszéki medencét szegélyező jól fejlett pleisztocén teraszok észlelhetők, A Bodoki hegységet uralkodóan kréta időszaki, főleg homokkő képződmények építik fel, melyek közül a vulkáni vonulat szegélyén szigetként emelkedik ki többek között az útról is jól látható Bálványosvár, valamint a Bálványosfüredtől északra levő torjai Büdöshegy andezittömege. Bálványosfüred után Sepsibükszádon át Tusnádfürdőig viszont már a Keleti Kárpátok vulkáni vonulatának DK-i részén járunk. Bálványosfüred, illetve a torjai Büdöshegy környékén az alsókréta homokkő és a közéje települt agyagrétegeket az andezitláva 3 helyen törte ,át (7. ábra). A Büdöshegy környékén napjainkban is jelentékeny postvulkáni működés észlelhető. A vulkáni utóműködés száraz és nedves mofetta működésben nyilvánul meg. A száraz mofetta működést az andezit repedésein és hasadékain, valamint a világhírű torjai Büdös barlangon is kiömlő széndioxid, kénhidrogén, oxigén és nitrogén gázok, míg a nedves mofetta működést a bővizű, változatos összetételű ásványvízforrások jelzik. Minthogy a vulkáni vonulatban több mint 2000 ásványvízforrás fakad, illő, hogy néhány mondatban vázoljuk ezek keletkezésére vonatkozó fontosabb tudnivalókat. A vizes mofetták tulajdonképpen mind C0 2-os ásványvizek. A szénsavas források C0 2-ja vulkáni utóműködés folytán keletkezik. A juvenilis eredetű C0 2 felfele emelkedése közben a vadózus vízzel találkozván. azzal szénsavat képez, A szénsavas vadózus víznek felszínre való jutását a földtani viszonyokon kívül elősegíti a C0 2 gáz felhajtó hatása is. A borvizek e gáz nyomásának következtében a törések mentén jutnak felszínre Az így keletkezett szénsavas ásványvízforrások főképp a Kelemen-Hargita vonulatban és annak S Itf^.^^ 610 n a®' számmal. EzebfrvIz'Snek anyVlzeket nevezik a székelyföldön . to r, ja i, Büdöshegy déli oldalán fakadó ásvánvv zforrasok kornyékén 1895-ben fejlődött ki a Bálványosfured fürdő (=Fidélis fürdő), az első világháború utan pedig tüdőbeteg szanatóriumot létesítettek ««™ia- f en eS kvízek csoportjába tartozó bálványosrurdoi források a margaszerű agyagrétegekből fakadnak. Kornyékükön bárhol leásva — már kis mélységből — szénsavas vizet kapunk, míg a felszínen vasokker és mésztufa lerakódások figyelhetők meg (7., R. ábra). A szanatórium melletti források közül Csajághy G. szerint a Fidélis forrás erősen konyhasós, széndioxid gazdag, a Pékház mögötti forrás erősen szulfátos, szénsavas víz. A szanatóriumtór DK-re — ugyancsak egy andezit72
