Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

5. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán

8 A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Szamos alsó szakaszán Konecsny Károly Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, 1016. Budapest, Mészáros u. 58/a. konecsnyk@gmail.com Tisza vízválasztó IZGBOR0D: ^jfSKQarb' 4 Csenger jerdömajorl^ Pocsaj fx V íúrfé>«t>«&/ izatmárnérrteti jKörösszaki IOLNOK S r VNagyvárad iyza*ár\d Koros Sarkal Gyula ^ rArad ^RAD Kivonat: A 15.881 km kiterjedésű Szamos/Some? vízgyűjtő nagyobb része Románia területére (96,1 %), kisebb része Magyarország területére (3,9 %) esik. A kisvizek hidrológiai feldolgozásához szükséges napi vízhozam adatsorok 1950-től állnak rendelkezésre, hosszússáguk Szatmárnémetinél/Satu Mare (Ro) 54 év, Csengernél (H) 58 év. A Szamos síkvidéki szakaszának medre a XIX. századi szabályozási munkák következtében jelentősen átalakult, majd a XX. század második felében a hegy- és dombvidékeken víztározók létesültek. A folyó vízjárása 1979-ig természeteshez közelinek tekinthető, ezt követően, az egyre nagyobb számban kiépült víztározók, vízhasználatok hatása miatt a lefolyás időben átrendeződött. A kisvízi időszakok elkülönítéséhez szükséges vízhozam küszöbértékeket a szakirodalomból ismert statisztikai módszerrel határoztuk meg. A vízjárási változásokat, a napi vízhozam adatok alapján értékeljük, két hasonló hosszúságú időszakban, kisvízi időszak, vízhozam küszöbérték, kisvízi vízjárás, víztömeg-hiány, határérték alatti esetszám. Kulcsszavak: 1. Bevezetés A kisvízi jelenségek kezelése fokozott odafigyelést igényel az országhatárral metszett folyók esetén, ahol a rendelkezésre álló vízkészleteket meg kell osztani. Itt a beavatkozások megtervezése, meghozatala előtt szükséges a felek álláspontjának egyeztetése, arra vonatkozóan, hogy mit kell kisvízi állapotnak tekinteni, melyik az a vízhozam küszöbérték, amelynél fokozott figyelemmel kell lenni a helyzet alakulására, illetve amelynél már operatív intézkedéseket is kell tenni. Bármilyen vizsgálati módszert, kisvízi küszöbértéket vesszünk is figyelembe, ezek meghatározásához, alkalmazásához, illetve a kisvizes időszakban végzett vízkészlet-gazdálkodási tevékenység hatékonyságának növeléséhez, szükséges a kisvíz-hozamok részletes felmérése és hidrológiai statisztikai értékelése. A magyar-román országhatárt 8 folyó metszi, melyek a Kárpátokban erednek és közvetlenül vagy közvetve torkolnak a Tiszába (1. ábra) 1. ábra A Tisza baloldali, Romániából érkező mellékfolyói és a hosszú vízhozam adatsorral rendelkező határközeli vízmérce szelvények elhelyezkedése A Maros/Mure§ folyó alsó közös román-magyar szakasz (Konecsny 2010, Konecsny-Bálint 2010a) és a Berettyó/Barcáu folyó (Konecsny-Bálint 2010b) kisvizeinek hidrológiai statisztikai értékelését a közelmúltban végeztük el. Dolgozatunkban hasonló hidrológiai statisztikai vizsgálatot készíttetünk, a Szamos/Some§ folyó alsó szakaszára is, ahol tekintettel a kommunális-, ipari- és különösen a mezőgazdaság öntözési vízigényekre, a szennyvíz-terhelés-hőterhelés hígulásának mértékére, az ökológiai vízigényre, valamint a folyó nemzetközi jellegére gyakorlati szempontból is hasznos lehet egy ilyen értékelés. 2. A vizsgált folyószakasz jellemző vízrajzi adatai és a vízjárását befolyásoló hatások A 15.881 km

2 kiterjedésű Szamos folyó vízgyűjtőjének nagyobbik része Romániára (15.262 km

2 - 96,1 %), kisebbik része Magyarországra (306 km

2 - 3,9 %) esik. A folyó teljes 411 km hosszából a felső 376 km szakasz Románia területén, az alsó 49,4 km Magyarország területén húzódik.