Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)

3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)

Konferenciáig 45 Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Errő! csak közvetett tudomásom van, én a tervezési fázisban dolgozom, úgy gondolom, hogy ennek már folyamatban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Tervben. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) Mikor akarják ezt a 27 milliárdos alapot lezárni? Erről van valamilyen információja? Meddig veszik még be ide a nagy terveket? Heltai László (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Erre a kérdésre sajnos nem tudok válaszolni. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) Köszönöm szépen az előadását, én részemről lezárnám a kérdezést, illetve ha még van valakinek kérdése, kérem, most tegye fel, mert - ahogyan említette is - Heltai Úrnak el kell mennie. Hajói látom nincs több kérdés. A kérdéshez még hozzátartozik, hogy a konferencia anyagát mindenképpen el fogjuk küldeni Baráth Etele Úrnak, majd tőle meg fogom újra kérdezni ezeket a kérdéseket. Mit akarunk kezdeni mi magyarok a hajózással? Erre a kérdésre fog választ adni következő előadónk. Valkár István (Hajózási Főosztályvezető, GKM) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők! Sokféle kérdéskör kapcsolódik egy ilyen duzzasztóhoz, én azonban kizárólag a hajózásról kívánnék beszélni. A jelenlegi állapotban olyasfajta hajózási feltételek kialakulása lehetséges, hogy Szegedig lehet jó paraméterekkel hajózni és Szeged felett lényegesen gyengébb kapacitású - 3-400 tonnás - hajókkal időszakosan hajózni, mivel a medergondozás elhanyagolt. Az újvidéki blokád idején megpróbáltuk szegedet egy masszív gabona-kiviteli bázissá változtatni, de a jogi problémák ellenünk voltak. Ezen mindenképpen változtatni kell a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium már hosszabb ideje dolgozik azon, hogy egy regionális egyezményt kellene tető alá hoznia a tiszai hajózásról, ami mindenkinek jó lenne, hiszen a Dunán is hajóznak akár máltai hajók is. Az egyezmény többek között például környezetvédelmi aggályok miatt is késlekedik. Ez fontos szegmense a kérdésnek, ezeket a környezeti problémákat meg kell oldani. Ugyanis nekem kezd meggyőződésem lenni, hogy a hajózás fejlesztése nem környezetellenes, éppenséggel még hozzá is járulhat annak javulásához. Egy szempont talán a személyhajózással kapcsolatban, egy nagy francia cég most indított járatot a Tiszán egy nagy szállodahajóval. Ezt ki kell szolgálni különböző létesítményekkel és hát a hajózhatóság is fontos, hiszen kenguru-ugrásokra még nem képesek, ezért jó néhány utat le kellett mondaniuk, mert nem bírtak felmenni a Tiszán. Fontos szempont még a kohászat is, ha ránézünk egy térképre, akkor lehet látni, hogy a kohászati üzemek vízi utak mentén helyezkednek el, minden máshol kihalt. Nem véletlenül, és hogyha valaki azt gondolja, hogy a kohászat egy ronda dolog, akkor menjen el Amszterdamba és szagoljon bele a levegőbe és akármilyen jó is a szaglása, semmit nem fog érezni, pedig Amszterdam 20 km-re van Európa egyik legnagyobb vaskohászati központjától. Kétségtelen, hogy ebben a régióban a mezőgazdaság a legfontosabb kérdés, vannak olyan központok, melyeknek a hajózási útvonalakon történő kiszolgálása igenis racionálisan megoldható. Tényleg sok-sok milliárd forintba kerülhet egy vízlépcső megépítése, egy hajózási útvonal rendbetétele, fejlesztése, de nagyon sok, különféle szegmensen keresztül, mindenképpen megtérül. Ezt a fejlesztést a költségvetésnek kell állni, hiszen magántőke nem képes ekkora beruházásra. Köszönöm szépen. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Köszönöm szépen az előadást. Most átadnám a szót, Birck Ernőnek. Birck Ernő (szakmai tanácsadó, KvVM Folyó és Tó gazdálkodási Osztály) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Megpróbálok rövid lenni az idő szűke miatt. Inkább csak néhány vezérgondolatot szeretnék felvázolni. A képviselő úrnak, aki indítványozta a csongrádi duzzasztó megépítését, igaza van abban, hogy hajózási szempontból szűk keresztmetszetet jelent a folyó jelenlegi állapota és abban is, hogy hajózási szempontból fontos lenne a vízlépcső megépítése. Megállapítható azonban, hogy az egykori tervek nem tartalmazták, és nem tartalmazhatták mindazokat a környezeti hatásvizsgálatokat, melyeket a napjainkban megkövetel egy hasonló méretű beruházás, ezért mindenféleképpen szükségesnek tartom a megfelelő szintű hatásvizsgálatok elvégzését, mert ez biztosítja, hogy érvényesüljenek például a környezetvédelmi szempontok, illetve, hogy a döntéshozatali folyamatba bevonhatóak legyenek az érdekeltek. Egy esetleges hajózóút fejlesztésnél és a hozzá kapcsolódó vízgazdálkodási beruházásnál figyelni kell arra is, hogy ki ne söpörje mindazokat a változó környezeti hatásokat, melyek ma érik és jellemzik a Tiszát és a Tisza menti élővilágot. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Dr. Becsey Zsolt (európaiparlamenti képviselő) Köszönjük szépen. Lassan úgy is a vita része következik a konferenciának, akkor majd kitérünk arra is. Említette, hogy mindenképpen szükségesek az átfogó hatástanulmányok elvégzése. Ehhez azonban az kellene, hogy valaki megrendelje. Ez a 22-es csapdája. A Natura 2000 minden hatósága is előjön, remélhetőleg a hatástanulmányok alapján erre is rálátást nyerünk. Brüsszelben a Natura 2000-el kapcsolatban elég jó hangulat alakult ki. Ott is túlzásba viszik ezt a programot, én mindenesetre a vidékfejlesztés pártján állok, ezért ellenzem, hogy onnan csípjenek le pénzeket erre a projektre. Nem biztos, hogy a vidéki parasztgazdák terhére kell a Natura 2000-et finanszírozni, de hát ez a mi brüsszeli problémánk. Szerintem a Natura 2000-et továbbra is finanszírozni kell, mert egy fontos program, de nem mindegy, hogy miből támogatják. Dr. Szalma Elemért kértük fel egy előadásra. Most át is adnám a szót. Dr. Szalma Elemér (hidrobiológiái szakosztályvezető, CSEMETE) Én a hidrobiológiával foglalkozom, azon belül is a Tiszával, illetve annak hidrobiológiájával immáron közel harminc éve. Ennek következtében minden hidrobiológus elmondhatja magáról, hogy imád hajózni, hiszen a víz vizsgálatához kénytelenek vagyunk hajóra szállni. Jómagamnak is van egy hat méter hosszú hajóm, úgy hívják, hogy MAR, egész pontosan MAR-hajó. Mi is tehát, tulajdonképpen itt az alapprobléma? Készül előzetesen egy környezetvédelmi hatástanulmány - ez 2000-ben készült el - mai előadásomban ezt a hatástanulmányt