Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)
46 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2006. 86. ÉVF. 3. SZ. szeretném bemutatni, illetve összehasonlítani az alpári duzzasztó hatástanulmányaival. Valamint még bemutatni a bökényi duzzasztóval kapcsolatos hatástanulmány eredményeit. Fel szeretném vetni előtte, hogy mi itt egyfajta méretkülönbség tévedésben vagyunk, ugyanis beszélünk a Dunáról, a Tiszáról vagy a Körösről is. Amikor a tanítványaimat elkezdem oktatni, elsőként azt mondom el nekik, hogy a vízzel kapcsolatban nagyon fontos a méretarányok figyelembe vétele. A Duna folyam, a Tisza folyó, a Körös pedig még kisebb folyó. Hidrobiológia szempontból felmerül, hogy egyáltalán milyen értéket próbálunk képviselni? Számunkra egyáltalán értékese a víz? Mind lehetőségeit tekintve, mind materiálisán véve értékes-e? Környezeti szempontból értékes-e? Miért nyomulnak annyira a környezetvédők? A Tisza és az élővilága a világon egyedülálló értéket képvisel, amit minden áron meg kell védeni. Értékrend különbség van. Az alpári beruházással kapcsolatban nekem az jutott eszembe, hogy van egy jó beruházási ötletem. Csináljunk egy hatalmas nagy üzletházat a Parlament helyén. Megvalósítható? Hát persze! Jó üzlet? Az! Egyedülálló? Igen. Ennek tükrében nézzük meg, hogy egyáltalán a bökényi duzzasztó esetében mi történt, és nézzük meg mi lesz a különbség a két projekt között. A bökényi duzzasztót már 1906-ban megépítették, amikor még nem volt környezetvédelem sem, de a duzzasztót nem használták. Azután készült egy hatástanulmány, amely hidrobiológiái szempontból kedvezőtlen dolgokat tárt fel. Ez fontos? Fontos, mert az Európai Unión belül ez egyre fontosabb kérdéskör, mert egyre közelebb vagyunk az uniós víz-keretirányelv bevezetéséhez. Maga a visszaduzzasztás egy csomó olyan folyamatot generál, melyek károsak és visszafordíthatatlanok a Tisza élővilágára. Teljesen megváltozik a folyó a visszaduzzasztás révén. Hidrobiológiái szempontból egy teljesen más állapot alakul ki, teljesen más fajösszetétel alakul ki. Azt lehet mondani, hogy ez és ez eltűnik, eltűnik, eltűnik és még egy-két dolog megváltozik. És hogy nekünk ez jó vagy rossz? A társadalmi megítélése biztos jó, de mindamellett, hogy ilyen negatív hatások történnek, történhetnek, a szürke beruházások - azaz a már meglévő dolgok rekonstrukciója, fejlesztése - elképzelhető. A csongrádi duzzasztó nem szürke beruházás, hanem egy teljesen új beruházás. Biológiai szempontból itt találkozunk egy olyan területtel, ami unicáris, tehát egyedülálló Magyarországon. Vehetjük úgy, hogy Csongrád=Magyar Parlament. Különbség van? Hogyne, a parlamentet el lehet hordani téglánként és máshol újra fel lehet építeni. A csongrádi Tisza vidéket nem! Ez a terület egy egészen különleges pontot jelent Magyarországon, geológiailag, geofizikailag és biológiailag. Ennek a tulajdonképpeni megváltoztatása azt jelenti, hogy egy olyan területet tüntettünk el Magyarországon, ami a Tisza mentén egyetlen egy van, ennek következtében teljesen evidens dolog, hogy egyedi fajok is előfordulnak. Például a békaliliom csak ezen a területen található meg. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Vincze László (Csongrád országgyűlési képviselője): Engedjék meg, hogy ehhez hozzászóljak. A feleségem alpári, és én magam is jól ismerem és szeretem a természetet, de ehhez hozzátartozik az is, hogy víz nélkül minden döglődik. Azzal együtt, hogy a csodájára járunk a vidéknek, és azt mindenáron meg kell őrizni, de egy szabályozott vízutánpótlás segíti az élővilág fennmaradását. Senki nem akarja oda beengedni a vizet, senki nem akarja Földvárat eltüntetni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nyolcvan éve ott gazdálkodnak az emberek, és volt egy szerencsétlen gátrobbantás, ami után megjelentek ott védett növények, pedig azok ott nem kívánatos növények. Megjegyezném Bökénnyel kapcsolatban - ott születtem és nevelkedtem - a bökényi duzzasztó felett sokkal nagyobb volt halállomány. Én most átadnám a szót dr. Jolánkai Gézának. Dr. Jolánkai Géza (VITUKI Kht.) Vízimérnök vagyok, de vagy negyven éve vízi környezettel foglalkozom. Ugyanúgy a Tisza-völgyéről fogok beszélni, mint Szalma Elemér barátom. Bár mérnök vagyok, és a családomban számtalan személy mérnökként dolgozott Magyarország folyóin, én mégis igyekszem természeti szempontból nézni a kérdéskört. Az emberi szempontokat a természettel való együttélés jegyében kell megoldani. A nemzetközi szakirodalom alapján axiómának vehetjük, hogy a világ szűkös és egyenlőtlen elosztású édesvíz készletének optimális felhasználásához tározásra van szükség, továbbá a szállítás egyik leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb eszköze a víziszállítás, és egyébként is: navigare necesse est. Azonban a tározás és különösen a szennyezett víz tározása óriási veszélyeket rejt magában. Nézzük meg, hogy mi történik, ha szennyezett vizet betározunk - mint ahogy már ma is elhangzott, szennyezet vizet nem szabad betározni! Ha a víz szennyezett, az rossz a folyónak, de ettől még a folyó él. Azonban ha betározzuk, a víz oxigéntartalma jelentősen csökken, a fajok élhetőségének kritikus szintje alá. Ha betározzuk, akkor a vízmélység emelkedik, a víz sebessége csökken, a víz hőmérséklete növekszik. Ezek az együtthatók egymást erősítve károsítják a víz élővilágát. Különösen igaz ez nagy szennyezés-hullámoknál, a cianidot, a rezet és egyéb szennyező anyagokat a tározók jobban begyűjtik, mintha az tovább utazna a folyón. Az egésznek a lényege, hogy szennyezett vizet nem szabad tározni! Melyek a Tisza vízgyűjtő szennyező forrásai? Mennyire szennyezett a Tisza? Ma nem olyan nagyon szennyezett, de a vízgyűjtő-területe komoly veszélyeket hordoz magában. Nem ismertek pontosan a szennyezések forrásai, de a kilencvenes évek eleje óta növekvő tendenciát mutat a szennyezettség. Ha egy balesetszerü szennyezés - lásd például a cianid-szennyezést - „eredményét" betároznánk, annak katasztrofális következményei lennének. Ilyen balesetek bármikor bekövetkezhetnek. A cianid-szennyezéssel nagy „szerencsénk" volt, mert gyorsan levonult, átvonult az országon. A tározók azonban jobban begyűjtik a szennyezést. Következtetések: Vízkészleteink optimális kihasználásához szükséges a tározás. Több szempontból is, különösen, ha a szárazulási klíma-szcenáriók jönnének be. Miután erős szerves anyag és növényvédelmi terhelést kapó vizet nem szabad betározni, ezért nemzetközi összefogásra van szükség a Tisza vízgyűjtő egészén ahhoz, hogy különösebb vízminőségi és/vagy ökológiai veszélyhelyzettel ne kelljen számolni tározás esetén. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Vincze László (Csongrád országgyűlési képviselője):
