Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)
3. szám - Konferencia a Tisza-Körös hajózhatóságáról, vízgazdálkodásáról és természetvédelméről (Csongrád, 2005. október 28.)
Kűnferenc^ 47 Ezzel végére is értünk az előadássorozatnak. Azt hiszem tényleg kimerítettük a témát minden oldalról. Engedjék meg, hogy megköszönjem dr. Ördögh József nek a szervezéshez nyújtott rengeteg segítségét és, hogy átengedjem neki a szót, hogy tegye meg röviden hozzászólását a témához. Dr. Ördögh József (hajózási szakértő', vízügyi mérnök): Tisztelettel köszöntöm a tanácskozást. Nem akarok véleményt formálni, csak egy rövid megjegyzést fűznék hozzá, egy tényt az elhangzottakhoz. Sokan beszéltek az Alpár környéki terület elárasztásáról, így például Szalma úr is említette ezt. Ehhez hozzátartozik, hogy már az első, 1980-ban elkészített tervvariáció szerint sem önttették volna el ezt a területet. Nem tudjuk, mi lesz az új hatásvizsgálat eredménye, de azt tudom, hogy a Nemzeti Parkkal együtt is tanulmányoztuk ezt a kérdéskört Iványosi úrral. Bnne voltunk a KIOP programban, és átnéztük ezeket a duzzasztási szinteket. Nem kerül elöntésre ez a terület, s a nyári gát vélhetően meg lesz erősítve. Ezek azok, amiket hozzá szerettem volna fűzni, tehát nem fenyegeti veszély az alpári területet. Köszönöm szépen. Dr. Becsey Zsolt (európai parlamenti képviselő) Köszönöm szépen Ördögh úrnak a hozzáállását és a segítségét a konferenciához. Akkor most jönne a vita, gondolom, hogy sokukban már érnek a gondolatok. Nem csak kérdéseket várunk, sok szakértő ül itt közöttünk, kérem, ha bármi hozzáfűzni valójuk van, tegyék. Rögtön akkor Farkas Sándor képviselő úrnak meg is adnám a szót. Farkas Sándor (Szentes országgyűlési képviselője) Elnézést kell kérnem, hogy csak a végén tudtam bekapcsolódni ebbe a csodálatos programba. Szeretettel üdvözlök mindenkit! Szeretném az elején leszögezni, hogy nem, mint politikus szeretnék hozzászólni, hiszen ez nem politikai kérdés, hanem egy minden magyar állampolgár számára nagyon fontos kérdés, mert olyan változást hozhat az itt élő emberek számára, amely aztán az egész ország érdekeire is kihatással lehet. Bizonyos félelmek, aggályok vannak a vízműnek a megépítésével kapcsolatban. A Tisza szabályozáshoz szeretnék egy kicsit visszatérni, amikor is olyan mértékű beavatkozás történt a Tisza életébe, amilyenre azóta sem, és vélhetően még jó ideig nem fog sor kerülni, és mégis él a Tisza. A Tisza parton élő, lakó ember vagyok. És azt hiszem, hogy ezek a vélemények, amiket elmondok, hitelesek. Szennyvízkérdés. Azt hiszem ugyanez a kategória, úgy gondolom nem ennek a konferenciának a témája, most minden városban elkezdődött egy csatornázási invázió ami egyébként helyes is - de ennek megfelelő tisztítómüveken keresztül szabadna történnie. A jelenlegi tisztítóművek pedig, sajnos, egyre kevésbé tudnak megfelelni ezeknek a megnövekedett igényeknek. Mondhatni azt, hogy fél Magyarország szennyvíz termelése szinte tisztítás nélkül a Tiszába kerül. Ez az egyetlenegy folyó, amelyik ezt a szennyvizet elviszi, ezért vagyunk felelősek. Igenis meg kell védeni ezt a folyót, nem a duzzasztótól, hanem megfelelő szennyvíztisztítók megépítésével. Végül, mint mezőgazdász szeretnék szólni. Arról, hogy mit jelent nekünk az Alföld déli sarkában élő embereknek a víz, és mit jelentene ez a vízmű. Én gyerekkoromban emlékszem, amikor még a bökényi duzzasztó működött. Csodálatos élmény volt, édesapám sokszor kivitt oda. Azért tartom fontosnak ezt a művet, mert azzal a művel Békés és Csongrád megye jelentős része gravitációsan öntözhetővé válna. Makótól Békésszentandrásig a lerakott vízkiemelő művek elveszítenék jelentősségüket. Olyan élővíz-folyammá lehetne ezeket a mai belvíz és öntözőcsatornákat átalakítani, amelyek jelentős módon csökkentenék az öntözési költségeket, amiket ma ránk rónak. Még egy jelentősségét szeretném kiemelni, és ezzel, azokkal szeretnék vitatkozni, akik a mezőgazdaságot temetni akarják. A magyar mezőgazdaság és Dél-Alfold hosszú távon meghatározó gabonatermelő, és ipari növény és kerti növények termesztésének éltető helye lesz. Aki ezt kétségbe vonja, az nem akarja azt, hogy a mezőgazdaság talpon maradjon. Az itt élő embereknek egyetlenegy lehetősége van, és ezek az emberek, ezeken a területeken igenis mezőgazdasági tevékenységet fognak végezni. Az itt élő ember, az itteni környezetünk alkalmatlan bármi másra. Itt csak a kertészeti kultúrának és a mezőgazdasági termelésnek van kultúrája, ehhez szükséges az, hogy megfelelő minőségű víz legyen - ez tehát nem csak az élővilágnak fontos. Ilyen müveknek a megépítésével sokkal olcsóbbá lehetne tenni azokat a mezőgazdasági termékeinket, amelyek így is komoly árhátrányban vannak európai versenytársaikkal szemben. Ez tehát fontos vidékfejlesztési kérdés. Köszönöm. Felszólaló Azt hiszem, azon kevés emberek között vagyok, akik a Tiszán vagy a Körösön naponta több órát töltök, és ezt közel hatvan éve. Amikor arról beszélnek, hogy e két folyónak milyen a vízminősége, akkor augusztusban tesscnek végig menni a folyókon úgy, hogy a békalencsét kikerülik. Képtelenség. Meggyőződésem, hogy a megyében azért született meg az egység Vincze László indítványa mögött, mert mindenki szeretne egy olyan térség-gazdaságfejlesztő programot látni, amelyben az itt élő emberek boldogulása a legfőbb célja. Ezt csak egyféleképpen tudjuk elképzelni. Ez a vízlépcső. Ez egy komplex mű lesz, szolgálja a környezetvédelmet, a hajózást, az energiatermelést és szolgálja az itt élő emberek boldogulását. Mi ezért támogatjuk ezt az elképzelést. Ez jó példa arra, hogy amikor a természetről beszélünk, akkor nem csak az állatokat, a növényeket és a madarakat kell szeretni, hanem az embert is. Az itt élő ember legalább olyan fontos, mint a legszebb madár. Köszönöm. Lakatos István (Jász-Nagykun-Szolnok m. önkorm.) Szeretném átadni Kohári István megyei közgyűlési elnök üdvözletét. Örülünk annak, hogy erről a projektről mi is értesültünk, hiszen a csongrádi vízlépcső alapvetően érinti a mi megyénket is. Ezen a mai konferencián sok mindenről volt szó, de az Észak-Alföld legégetőbb problémájáról nem beszéltek, ez pedig az árvízvédelem. A Vásárhelyi Terv ezt célozza. Ennek a megvalósulása és ütemezése nehezen halad. Én vallom azt, hogy még 2012-ben is kell projekteket előkészíteni, hiszen a ciklus 2013-ig szól. Megyénkben jelenleg 50 százaléknyi magasság hiányzik a végleges árvízi biztonsághoz. A csongrádi vízlépcső jelenleg nem szerepel egyetlenegy országos elképzelésben sem. Ez egy huszonvalahány-milliárdos beruházás. Én azt szeretném kezdeményezni, bár minden felvetés jogos, hogy elsősorban az árvízvédelmi kérdéseket tartsuk szem előtt. Szeretnénk azt is kezdeményezni - mivel Szolnok megye alapvetően érintett - hogy az elképzeléseinket egyeztessük.
