Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
1. szám - Kalmár János–Petrescu, Iustinian–Vicze Magdolna: Bronzkori Duna-ág a Csepel szigeten
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005 . 85. ÉVF. 1. SZ. 5. Új holocén, szubatlanti fázis (a vaskortól napjainkig). A vízhozam újból megnövekszik, a két Duna-ág elönti az ÉK-DNy (É-D) irányú fattyúág és érrendszer folyóközeli szegmenseit, létrejön az akkori sziget mindkét oldalát követő láp- és tórendszer (Tököl, Dunaharaszti, Taksony, Szigetszentmiklós), amelynek egy része a szabályozás után is megmarad. A folyóvízi üledékekre, főleg a sziget északi, lakott és ipari területein, jelentős vastagságú antropogén üledékek, kitöltés, salak és hulladék került, amelynek a hatása a felszíni és felszínalatti víz minőségére még nem teljes mértékben ismeretes. 8. Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton nyilvánítják köszönetüket a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, személy szerint dr. Simon László igazgató úrnak, e tanulmány kivitelezésében nyújtott támogatásért, dr. Kuti Lászlónak, a MÁFI Környezetföldtani Főosztály vezetőjének, a kézirat kritikus lektorálásáért és az AUCHAN Szupermarket-lánc vezetőségének, amely lehetővé tette az építési terület feltárásainak megtekintését és lemintázását. Irodalom Bak A., Balla S.. Beremcei R.. Domokos Gy., Szilágyi P. (1982): Hungary from Space. - Zrínyi Military Publishing House, p. 38 & 79. Bona I. (1960): The Early Bronze Age um cemetery at Kulcs and the Kulcs group of the Nagyrév culture. - Alba Regia I, 7-15. Abstract: Key words: Abstract: Bóna I. (1975): Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre Südöstlichen Beziehunge. ArchHung 49. Akad. Kiadó Budapest. Jaskó S. & Kordos L. (1990): A Budapest-Adony közötti terület kavics formációja. - MÁFI Évi Jel. 1988 évről, pp. 153-169. Kalicz-Schreiber R. (1981): Möglichkeiten zur feineren Gliederungen der Nagyrév-Kultur in Budapest. - MittArchlnst 2, 81-86. Kalicz-Schreiber R. (1995): Bronzkori umatemető Szigetszentmiklós határában. - Ráckevei Múzeumi Füzetek 2, Ráckeve. Korpás E. (1934): A Csepel-sziget. - Vízügyi Közlöny, 16, pp. 122-136. Marosi S. (1955): A Csepel-sziget geomorfológiai problémái. - Földrajzi Értesítő, 4. pp. 279-300. Pécsi M. (1967): A dunai tájak földrajza. Dunamenti-síkság. - In: Pécsi M. (szerk.): A dunai Alföld. - Akad. kiadó, p. 172 Raincsák Gy.-né (2000): A Budapest 4 sz. metróvonal és környezete földtani felépítése. - Földtani Kutatás, XXXVII. 2. pp. 4-18. ScharekP. (1982): Budapest. - Az Alföld 1:100 000-es térképsorozata. kézirat, MÁFI Környezetföldtani Főosztály, p. 3. Schmidt £. R. (1939): A Csepel-sziget északi részének stratigráfiai, tektonikai és hidrológiai viszonyai. - M. Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1933-35. 2. pp.987-1021. Vicze M. (2000): A terület a bronzkorban - F. Erdős, Zs. Pongrácz (szerk.) Dunaújváros története. Dunaújváros 2000, pp. 21-33. Vicze M. (2001): Dunaújváros-Duna-dűlő. The Early and Middle Bronze Age cemetery of Dunaújváros-Kosziderpadlás, PhD disszertáció ELTE Régészettudományi Intézet, Budapest Vicze M. (2003): A Vatya-kultúra temetkezései - Dunaújváros-Dunadűlő. - Visy Zs. (szerk) Magyar régészet az ezredfordulón, NKÖM és Teleki László Alapítvány. Budapest. Wein Gy. (1977): A Budai-hegység tektonikája. - A Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványa. A kézirat beérkezett: 2004. július 26. Bronze Age Danube-branch in the Csepel Island (Hungary) Kalmár, J. - Petrescu, I. - Vicze, M. During the construction of the AUCHAN supermarket in the northern part of Csepel Island, at SzigetszentmiklósÜrge-hegy area, a Bronze Age cemetery was discovered. Here, a black sand filled old Danube-branch, which used as a division between the settlement and cemetery of the prehistoric society, was sampled for palynologic analyses. The samples show a rich spore and pollen association, from the beginning of Late Holocene, Subboreal phase. Using the morphological, geological, palynological and archaeological data, part of the history of Csepel island could be evaluated. Thus, the island has formed at the end of Pleistocene, by deepening and establishing the riverbed of the main branches, so-called Nagy Duna and Soroksári Duna-ág, following the tectonical preformed lineaments. In Early Holocene, in the Boreal phase, sandbanks, an extended, NW-SE oriented streamlet-system was formed. During the Atlantic phase, fine sandy-silty meadow sediments covered the entire Csepel Island, and this streamlets were filled. Parallel with the mean branches, a new system (NE-SW, N-S) of streamlets was formed. At the Late Holocene, Sub-boreal phase, i.e. during the Bronze Age (III-I millennia B.C.), these streamlets were filled in. Finally, during the Sub-atlantic phase, some marches and the lakes, being connected to the Nagy Duna and Soroksári Duna-ág, were formed, and by the regulation of the entire Danube, the anthropic influences affirmed. Danube, Soroksári Duna-ág, pebbles, sand, pollen analyses, Bronze Age, streamlets, Holocene. Braf al Dunärii de vársta bronzului ín insula Csepel (Ungaria) Kalmár, J. - Petrescu, I. - Vicze, M. In urma säpäturilor arheologice pe amplasamentul unui centru comercial AUCHAN s-a probat o sectiune prin depozite nisipoase-argiloase de culoare inchisä, sedimentate !ntr-una din ramurile laterale ale Dunärii. Prin corelarea datelor spatiale $i morfologice cu rezultatele säpäturilor arheologice $i a analizei palinologice (Univ. Babe$-Bolyai Cluj Napoca) rezultä cä insula Csepel s-a format prin acfiunea a douä generali de brate $i ramuri laterale: una, cu direc|ia predominant NV-SE, din faza borealä $i alta, cea datatä arheologic $i palinologic, avänd direcfia NE-SV $i N-S, din faza subborealä, adicä din epoca bronzului (mileniul III-I t.Cr.) KALMÁR JÁNOS dr., 1959-ben szerzett mérnöki oklevelet a Bukaresti Kőolaj-, Gáz- és Geológia Műszaki Egyetemen (Institutul de Petrol, Gaze $i Geologie), ahol 1973-ban védte meg egyetemi doktori értekezését. Geológus-mérnökként dolgozott az olajiparban, A Bukaresti Földtani Intézetben. Az észak-erdélyi érctelepeken, 1988-tól a Magyar Állami Földtani Intézetben. 1993-ban megszerezte a kandidátusi fokozatot. Szakterületi munkát végzett Indiában, Chilében, Uruguayban és Líbiában. Jelenleg nyugalmazott tudományos főmunkatárs és egyéni vállalkozó (konzulens) PETRESCU, IUSTINIAN dr., 1964-ben szerzett geológus diplomát a Kolozsvári Babe$-Bo!yai Egyetem Földtani Karán, ahol 1972-ben védte meg doktori értekezését. Munkásságának nagy részét a tercier és kvarter pollen-vizsgálatoknak szentelte. Számos tankönyv és tanulmány szerzője. Az egyetem által megjelentetett kiadványok szerkesztője, bel- és külföldi rendezvények szervezője. A kolozsvári egyetem tanszékvezető tanára, a Környezettudományi Kar dékánja. VICZE MAGDOLNA dr., 1986-ban szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2001-ben ugyanitt védte meg doktori értekezését. Részt vett a dunaújvárosi, százhalombattai és szigetszentmiklósi ásatásoknál. A bronzkor elismert szaktekintélye. A százhalombattai Mátrica Múzeum igazgatóhelyettese.
