Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A Kurca-toroki zsilip és a Mindszent II. szivattyútelep egyidejű meghibásodása és a hibák elhárítása a 2000. évi tiszai árvíz során

51 A Kurca-toroki zsilip és a Mindszent II. szivattyútelep egyidejű meghibásodása és a hibák elhárítása a 2000. évi tiszai árvíz során Jászné Gyovai Ágnes Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgató ság Szentesi Szakaszmérnöksége Kivona, : Az addigi legnagyobb vízállást felülmúló árvizek gyakran váratlan és előre nem jelezhető feladatok megoldása elé állít­ják az árvízvédekezés irányítóit. A Kurca-toroki zsilip és a Mindszent II. szivattyútelep egyidejű meghibásodása is azon­nali védelmi intézkedés-sorozatot igényelt. Jelen dolgozat ennek esemény-története. Kulcsszavak: árvízvédekezés, műtárgyak védelme. A 2000. évi tiszai árvíz idején április 15-én éjszaka drámai (gátszakadással fenyegető!) események játszód­tak le Mindszent város közelében, 800 m-re az utolsó házsortól. Szinte egy időben két - egymástól mintegy 300 m-re lévő - műtárgy, a Kurcatoroki zsilip és a Mindszent II. szivattyútelep oly mértékben megrongá­lódott, hogy Mindszent, Szegvár, Mártély és Hódmező­vásárhely térsége rendkívül kritikus árvízi helyzetbe ke­rült. A Kurca főcsatorna torkolatánál épült műtárgyaknál bekövetkező vízbetörés esetén Mindszent, Mártély, Szegvár települések néhány órán belül elöntés alá kerül­tek volna, majd a Szentes-Hódmezővásárhelyi vasútvo­nalon áttörve további területeket öntött volna el a Tisza. A vízvisszavezetést legközelebb csak a Maros torkolatá­nál lehetett volna megkísérelni. Az események jelentőségének megértéséhez először ismertetni kell néhány területi adottságot. A Szentesi Szakaszmérnökség működési területét szinte teljesen lefedi a Kurcai belvízi öblözet. Az 1193 km 2 nagyságú belvízi öblözet főgyűjtője a Kurca főcsatorna. A 2000. é­vi tiszai árvíz által fenyegetett két műtárgy alapvető fon­tosságú, mivel a Kurca főcsatorna által összegyűjtött és szállított belvizek Tiszába történő gravitációs bevezeté­sét, ill. annak magyas vízállása esetén szivattyús beeme­lését biztosítja. Az árvízvédekezés a legtöbb esetben e­gyütt jár belvízvédekezéssel is. 2000-ben is folyamato­san üzemeltek a mindszenti szivattyútelepek a védekezés időszakában. Már egy hónapja folyt az ár- és belvíz-védekezés, a­mikor a két műtárgy meghibásodása bekövetkezett. A Tisza árvizének tetőzése előtt 6 nappal, 970 cm-es mindszenti vízállásnál - szinte természetszerűen: szom­baton éjszaka - a Mindszent II. szivattyútelep egyik nyomócsövének visszacsapó szelepe - a szivattyú vész­leállásának következtében - meghibásodott: kosütés jött létre. A gravitációs csőágat lezáró 1700 mm átmérőjű to­lózár ennek következtében a helyéről leszakadt és a Ti­sza vize akadálytalanul - csaknem 7 m-es vízszint-kü­lönbség mellett - betört a mentett oldalra. A gépészek a­zonnal lezárták a vízoldali Réthy-kaput, így lényegesen csökkent a beáramló vízmennyiség, de nem szűnt meg, mivel a kapu egyik sarka felakadt és a tábla ferdén be­szorult. (Megjegyzendő, hogy ugyanezen a napon délelőtt kellett leállítani a szentesi szivattyútelepet is, mert a mentett oldali akna vízzel telítődött. Azt csak a későbbi vizsgálatok tudták kideríteni, hogy nem a nyomócső hi­básodott meg, hanem a repedezett aknafalon keresztül telt meg az akna a töltéstesten átszivárgó vízből.) A Mindszent II. szivattyútelep tönkremenetelével szinte egy időbén a minden eddiginél nagyobb árvízi ter­helés hatására a Kurcatoroki zsilipnél is hiba jelentke­zett. Az 1885-ben épült Kurcatoroki zsilip eredeti kiala­kítása szerint 4 m x 4 m nyílásméretü téglaboltozatos zsilipcsatorna. A vízoldal felöl kiépített zsilipaknában helyezkedett el a fogasléces mozgatású, szegecselt acél elzárótábla, (amely 424 x 600 cm-es volt). A tábla szi­várgásmentes zárását körbe, a szélére erősített gumile­mezek biztosították. A mentett oldal felől medence van kialakítva, hogy biztosítsa a zsiliptábla és a töltés alatti átszivárgások ellennyomását. Ebben az ellennyomó me­dencében kezdett el folyamatosan emelkedni a vízszint, oly mértékben, hogy a medence töltését meg is hágta. Ez komoly veszélyt jelentett, mert az ellennyomó medence töltésének szakadása esetén az ellennyomás megszűnt volna, és a rossz altalaj viszonyok (folyós homok) miatt a műtárgy altalajtöréses tönkremenetelét okozta volna. A szakasz-védelemvezetés a helyszínre érkezésekor, a helyzetet felmérve, azonnal riasztotta a Központi Véde­lemvezetést és megkezdte a létszám és homok biztosítá­sához szükséges riasztásokat. Felvettük a kapcsolatot a Polgármesteri Hivatallal munkaerő biztosítását kérve, majd a helyi Tsz-szel a homokbányájuk azonnali meg­nyitása miatt. Felhívtuk a mindszenti és a szegvári pol­gárőrséget, hogy létszámban legyenek segítségünkre. A Csongrád megyei Közútkezelő Kht. Szentesi Üzemmér­nökségétől kértünk rakodógépet a mindszenti homokbá­nyába, mert csak egyetlen géppel rendelkeztek a helyiek. A Tűzoltóságot is értesítettük, hogy az általuk gyorsan a helyszínre szállított mobil szivattyúkkal megpróbáljuk csökkenteni, vagy legalább szinten tartani az ellennyomó vízszintjét. (Segítségükkel megfelelő térvilágítást is ki­alakíthattunk.) Felhívtuk a mindszenti rendőrséget és se­gítségüket kértük két rádióval felszerelt rendőr szemé­lyében a homokszállítmányok irányításához, mivel kör­forgalom kialakítására nem volt lehetőségünk, s így csak ugyanazon az úton, azaz a kivilágítatlan töltéskoronán mehetett vissza az üres teherautó, amelyen bejött. Az ellennyomó medencének van ugyan túlfolyója, de az a normál árvízi üzemállapotban képes csak a szinten tartásra. Mivel a medence vízszintje gyorsan emelkedett, és a két legalacsonyabb ponton - a Kurca felöli két sa­rokponton - meg is hágta a víz a töltést, ezért megkezd­tük a Kurca rét felöli sarok bontását kézi, majd gépi erő­vel. A kibontott töltésrézsű felületét homokzsákokkal biztosítottuk a további sérülés ellen. Ezzel egyidőben a gátőrház felöli sarok védését is elvégeztük, mert szára­zon kellett tartani az utat a szertár környékén, az anya­gok mozgatásához. Intézkedtünk a Kurca főcsatornán a zsilipek zárásáról, hogy ne érkezzen több víz az amúgy is telítődött torkolati csatornaszakaszba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom