Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - EMLÉKSZÁM A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK FENNÁLLÁSÁNAK 125. ÉVFORULÓJÁRA - Csernyánszky László–Várszegi Csaba: A Fővárosi Vízművek partiszűrésű víztermelő rendszerének kialakítása, üzemeltetése
136 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 2. táblázat A Fővárosi Vízművek üzemben lévő alacsonynyomású (termelésösszegyüjtö) vezetékei Jegyzéke hely Megjegyzés 1. Kisoroszi 1200 840 Rocla vb. 2. 1650 3550 Rocla vb. 3. 1800 4836 Rocla vb. 4. Kisoroszi 1200 1530 Rocla vb. keresztcsat. 5. 1200 1095 Rocla vb. 6. Tahi 1650 4115 Rocla vb. 7. Surány 1800 26900 Rocla vb. (ebből 918 m 1650 monolit, kettős vezeték) 8. 1000 10700 Premo 9. 1200 3460 azbesztcement 10. Horány 1800 3940 Rocla vb. 11. 1650 3954 vb. 12. Pócsmegyer 600 3042 öv. 13. 800 2671 öv. 14. 1000 1430 öv. 15. 1650 4071 vb. 16. Monostor V. 1650 1220 vb. 17. Monostorok 1650 4107 vb. 18. 1650 4249 vb. 19. II. keresztcsatona 1650 494 vb. 20. Szigeti köldök 1650 3296 vb. 21. 1650 3296 vb. 22. I keresztcsatoma 1650 284 vb. 23. Békási köldök 1650 599 vb. 24. 1650 584 vb. 25. Békási bújtató 1800 384 beton ovál keresztBékási bújtató 1200 szelvény 26. II. bújtató 2100 528 beton ovál keresztII. bújtató 1500 szelvény 27. I. bújtató 1800 720 beton ovál keresztI. bújtató 1200 szelvény 28. II. alagút 700 620 öv. 29. 700 620 öv. 30. I. alagút 700 655 öv. I. alagút 700 655 öv. 31. Szigeü I-n. 2000 3500 Rocla 32. Balp. II. összekötő 1200 157 vb. 33. Balp. tartalékcsat. 1800 3112 vb. 34. K.megyer tart.csat. 2000 2771 vb. 35. Ikercsatoma 1500 5950 beton ovál, egybeépítve 36-tal 36. Dcercsatoma 1500 5950 beton ovál, egybeépítve 35-tel 37. Margitsziget nyugat 1650 588 vb. 38. Margitsziget kelet 1650 355 vb. 39. B-újlaki bújtató 1850 310 vb. 40. Radnóti u. bújtató 1850 287 vb. 41. Csepeli aknakút 550 800 öv. gyűjtő 42. Csepeli csáposkút 1200 1356 vb. gyűjtő 43. 1650 1440 vb. 44. Csepeli távvezeték 1800 21000 Rockla Sz. újfalu 10 Csepeli távvezeték vb. kútig 45. Halásztelek gyűjtő 700 1500 Rocla 46. Halásztelek gyűjtő 1200 3550 Rocla 47. Csepeli távvezeték 1800 7500 Rocla Sz. újfalu 10Csepeli távvezeték Ráckevéig 48. Ráckevei gyűjtő 700 2050 Rocla 49. Ráckevei gyűjtő 1200 5550 Rocla 50. Csepeli távvezeték 1800 18000 Rocla Sz. újfalu diszpécserig csáposkútból 7 kút vize a Duna alatti bújtató segítségével szintén a Radnóti utcai gépházba jut, ott kapja meg a hálózati nyomást A többi 3 csáposkút termelése a budai oldal felé menő bújtatón át jut a budaújlaki gh. szívórendszerébe, majd a hálózatba. Mindhárom említett gépháznál klóros csirátlanító berendezés működik. A város közepén levő rendszer 5 aknakútból, 12 csáposkútból és 2 galériából tevődik össze. A Budapest belterületi rendszer részesülése az 1992. évi összes víztermelésből 7,1 % volt. (1968-ban 10,7 %.) 3.3. Csepel-szigeti kúttelepek Csepel-szigeti kutak nagy része az elmúlt 25 évben létesült, így az üzemeltetési rendszer lényegesen egyszerűbb a már előzően bemutatottakénál. A szigetszentmiklósi vízmű 7 csáposkútja a Ráckevei-Duna északi szakasza mellett létesült. A kutak búvárszivattyúi közvetlenül a csepeli főnyomócső hálózatba dolgoznak. A sziget többi kútja a Nagy-Dunai oldalon van. Az üzemeltetési rendszer megegyezik a Szentendrei-szigetével: a kutak búvárszivattyúi egy alacsony nyomású vezetékrendszerbe dolgoznak, mely a csepeli telep nagynyomású gépházának a 10 000 m 3-es szívómedencéjébe torkollik. Ezen gépházon kivül Tökölnél, illetve egy Duna alatti medercsövön keresztül Érd felé van nagyobb mennyiségű (5-10 000 m 3/d) vízfelvétel. A 2 tököli és a jelenleg üzemen kívül levő csepeli csőkútsor vizét szifonrendszer vezeti egy gyűjtőaknába, az ott elhelyezett szivattyúk juttatják az ivóvizet a gyűjtő vezetékbe. Az összes többi kútnak saját szivatytyúja van (döntő többségében búvárszivattyú). A ráckevei vízmű 30 kútjának a vize vas- és mangántartalma miatt nem juttatható közvetlenül az ivóvízhálózatba. Az ózonos oxidációval és gyors homokszűréssel kezelt vizet újabb szivattyúzási lépcső formájában egy gépház emeli a távvezetékbe. A Csepel-szigeten a csepeli gépház, illetve a szigetszentmiklósi gyűjtővezeték magasságában létesített klórozok csírátlanítanak. A Csepel-szigeti rendszer 145 csőkútból, 9 aknakútból és 81 csáposkútból áll. A Csepel-szigeti parti szűrési rendszer részesedése a Fővárosi Vízművek 1992. évi termelésében 21,9 % (1968-ban 15 %) volt. 3.4. Az 1992-ben nem üzemelő kutak Mint azt már említettük, a Fővárosi Vízművek Csepel szigeti partiszűrésű kútjainak egy része olyan magas vas- és mangánkoncentrációjú vizet szolgáltatna, hogy kezelés nélkül nem lehet a fogyasztókhoz juttani. Ezen termelő egységek egy része hosszú üzemidő után, egyre romló vízminősége miatt került ilyen helyzetbe (Csepeli telep kútjai), más része már az előzetes hidrogeológiai szakvélemény alapján sem felelt meg a kívánalmaknak, de a betervezett felszín alatti vízkezelés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket (Halásztelki telep). Jelen ismertető írásakor Csepelen a teljes csőkútsor, 3 aknakút és 4 csáposkút, Halásztelken pedig 8 csáposkút volt üzemen kívül. Ezen kutak napi átlagos összes vízhozama 60-65 000 m 3 lenne.
